Ha a cukorban lévő fruktóz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup olyan, mintha alkohol lenne abban az értelemben, hogy potenciálisan roncsolhatja a májat –, akkor mi a helyzet a természetes fruktóz forrásával, vagyis a gyümölccsel?

Ha összehasonlítjuk annak az étrendnek a hatásait, melyből kivonjuk a fruktózt – a hozzáadott cukorból és a gyümölcsből származót is – azzal az étrenddel, melyből csak a hozzáadott cukorból származót hagyjuk el, láthatjuk, hogy az a jobb, amelyik megtartotta a gyümölcsöt. Az emberek több súlytól szabadultak meg a plusz gyümölccsel, mint a teljes fruktózmegvonással. Csakis az ipari, vagyis a nem gyümölcsből származó fruktózt kötik a májfunkciók romlásához és a magas vérnyomáshoz. A hozzáadott cukorból származó fruktóz összefüggésbe hozható a magas vérnyomással; a természetes gyümölcsből származó fruktóz nem.

Ha valakivel megitatunk egy pohár vizet 3 evőkanál cukorral, ami egy dobozos üdítőnek felel meg, akkor az óriási löketet ad a vércukorszintnek az első órában. A testünk bepánikol, és annyi inzulint szabadít fel, ami már túl sok, és a második órára lényegében hipoglikémiás tünetek jelentkeznek, a vércukorszint pedig lejjebb esik annál, ahol kezdetben volt. Erre válaszul a szervezet zsírt juttat a véráramba, pont úgy, mintha éheznénk, mivel a vércukorszint hirtelen akkorát zuhant.

Mi a helyzet akkor, ha bogyós gyümölcsöket eszünk még a cukor mellé? Ezeknek is megvan a maguk cukortartalma, méghozzá annyi, mintha még egy evőkanálnyi cukrot ennénk, így aztán a vércukorlöketnek még rosszabbnak kell lennie, igaz?

hogy_ne_halj_meg_b1_800px_1_1
Ajánlatunka témában

De nemcsak hogy nincs plusz vércukorlöket, utána sem történik vércukorszint-süllyedés. A vércukorszint felmegy és leesik, anélkül hogy túl sok lett volna, és hogy a véráramba zsír került volna.

A különbséget talán a bogyós ételek félkemény állagának lehet tulajdonítani, amely talán csökkenti a gyomor kiürülésének mértékét, szemben azzal, amikor az ember cukros vizet iszik. Emellett a bogyókban lévő oldódó rostok gélesítő hatást váltanak ki a beleinkben, és lassítják a cukrok felszabadulását. Hogy megbizonyosodjanak róla, hogy erről a rost tehet, a kutatók megismételték a kísérletet bogyós gyümölcsök levével is, mely tartalmazott cukrot, rostot azonban nem. A világos különbség már korán megfigyelhető volt a vércukor inzulinreakciójában. Tizenöt perc elteltével a vércukorszintben lévő löket jelentősen csökkent a bogyós gyümölcsökből készült ételek esetében, de a gyümölcslé esetében nem, a többi jótékony hatás azonban szinte ugyanaz volt a gyümölcslevek és az egész gyümölcsök esetében is, ami azt sugallja, hogy a rostok csak részben lehetnek felelősek. Kiderült, hogy vannak olyan fitotápanyagok a gyümölcsben, melyek meggátolják a cukrok véráramba jutását a bélfalon keresztül. Az olyan fitotápanyagok, mint az alma és az eper, képesek arra, hogy meggátolják a belek falán található sejtek cukorfelvételét.

A bogyós gyümölcsök hozzáadása enyhítheti a magas glikémiás indexű ételekből származó inzulinlöketet. A fehér kenyér például óriási inzulinlöketet ad 2 órával az elfogyasztása után. Együk meg ugyanezt a fehér kenyeret némi bogyós gyümölccsel, és máris képesek vagyunk enyhíteni az inzulinlöketet. Így tehát annak ellenére is, hogy elvileg több cukrot viszünk be bogyós gyümölcsök formájában, kisebb az inzulinlöket, ennek pedig számos rövid és hosszú távú előnye lehet. Szóval, ha palacsintát akarsz készíteni, az mindenképpen áfonyás legyen.

Olvass bele a könyvbe

Forrás: http://nutritionfacts.org