Az USDA (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) eltávolította honlapjáról az egyes ételek antioxidáns-tartalmára vonatkozó online adatbázisát, „attól tartva, hogy étrend- és táplálékkiegészítőket gyártó vállalatok rutinszerűen visszaélnek az ott feltüntetett ORAC-értékekkel azért, hogy minél jobban tudják hirdetni a termékeiket”.
Való igaz, a táplélékkiegészítő-gyártók tényleg belementek ebbe „az én ORAC-om nagyobb, mint a tiéd” versenybe, és tablettáikat olyan szuperételekhez hasonlítják, mint például az áfonya. Tudvalevő azonban, hogy a teljes értékű növényi táplálékokban sok olyan bioaktív összetevő van, amely segíthet megelőzni a krónikus betegségeket, vagy javíthatja a krónikus betegek állapotát, anélkül hogy ennek bármi köze lenne antioxidáns-tartalmukhoz. Ebből kiindulva megértem az USDA döntését. Akkor tehát együnk annyi teljes értékű növényi táplálékot, amennyit csak tudunk, és azzal ne is törődjünk, hogy mennyi antioxidáns van bennük? Vagy talán mégis számít, hogy mennyi antioxidánst viszünk be a szervezetünkbe az ételeinkből?
Rendelkezésre áll néhány új adat, amely nagyban megkönnyíti a válaszadást. A kutatók nemrégiben kielemezték a teljes étrendi antioxidáns-kapacitás és gyomorrák – a második legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus – kialakulásának kockázatát. Félmillió embert vizsgáltak meg, és az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző növényi élelmiszerekből bevitt antioxidánsok összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb kockázattal. Ne feledjük azonban, hogy nem a táplálékkiegészítőkről beszéltek, hanem valódi élelmiszerekről.
A kiegészítők ugyanis nemhogy javítottak volna a helyzeten, hanem még rontottak is, mivel emelték az általános halálozási rátát – ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag még fizetünk is azért, hogy rövidebb ideig éljünk. Mindez annak tudható be, hogy a nagy adagban szedett izolált vitaminok jelentősen megbolygathatják a test természetes antioxidáns-hálózatát. A növényekben több százféle antioxidáns található. Ezek nem izoláltan, hanem szinergiában hatnak. Az anyatermészetet ugyanis nem lehet belegyömöszölni egy üvegcsébe.
A non-Hodgkin limfómás esetek vizsgálata után is hasonló eredményekről számoltak be: minél több ORAC-egységet fogyasztunk naponta, annál jobban csökken a rák kialakulásának kockázata. Antioxidánsok által vagy sem, a zöld leveles zöldségek kifejezetten jól teljesítettek ebben a versenyben is. Kiderült, hogy már azzal is felére csökkenthetjük a limfóma kialakulásának kockázatát, ha heti egy adag helyett naponta eszünk meg egy adag zöld leveles zöldséget. Figyelembe véve, hogy a legtöbb kemoterápiás gyógyszer hatására szabad gyökök szabadulnak fel, vajon aggódniuk kell a rákkal kezelt pácienseknek az antioxidáns-bevitel miatt? Néhány nemrégiben napvilágot látott kutatás eredményéből kiderült, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az antioxidánsok zavart okoznának a kemoterápiában, sőt inkább azt mondják, elképzelhető, hogy növelik a kezelés sikerességét, és hozzájárulhatnak a páciens túlélési esélyeinek javításához.
Keresd a könyvet webáruházunkban
http://nutritionfacts.org/2015/04/07/food-antioxidants-and-cancer/