Ha nem teszed automatikussá a tevékenységeidet, akkor az egész élet egy meditáció. Akkor minden apróság, a zuhanyozás, az étkezés, egy baráti beszélgetés meditáció lesz. A meditáció belső érték, nem pedig valami külsőség – így aztán bármi azzá válhat.

Az emberek úgy gondolják, hogy a meditáció egy speciális cselekvéssor: ülsz arccal Kelet felé, bizonyos mantrákat ismételgetsz, füstölőt égetsz, mindenféle hókuszpókuszt csinálsz egy adott időben, egy adott helyen, kimért mozdulatokkal. A meditációnak semmi köze ezekhez a dolgokhoz. Ezek csak gépiessé tesznek, pedig a meditáció épp azért van, hogy felszámolja az elgépiesedést. Tehát ha éber tudsz maradni, akkor minden tevékenység meditáció.

FUTÁS, KOCOGÁS, ÚSZÁS

Mozgás közben sokkal könnyebb és természetesebb dolog ébernek maradni. Amikor csendben üldögélsz, persze hogy elalszol. Amikor fekszel az ágyadon, nehéz ébren maradni, mert ebben a testhelyzetben aludni szoktál. De mozgás közben nyilván nem alhatsz, ilyenkor még éberebb vagy. Az egyetlen gond az, hogy a mozgás gépiessé válhat.

barmi_lehet_meditacio2Test, elme és lélek legyen benned egy. Keress olyan tevékenységeket, ahol létrejöhet e három egysége. Ez gyakran megesik a futókkal. Te talán el sem tudod képzelni a futást mint meditációt, de a futók olykor a meditáció felemelő élményébe kerülnek. És meglepődnek, mert nem ezt várták. Ki gondolná, hogy egy futó egyszer csak Istent tapasztalja meg? Pedig ez így van. És manapság a futás egyre inkább egy újfajta meditációvá kezd válni. Futás közben megtörténhet a csoda. Ha valaha is futottál, ha élvezted a futást kora reggel, mikor a levegő friss és üde, és az egész világ éledezik álmából, akkor ismered ezt az érzést, tudod, miről beszélek. Futsz, a mozdulataid összehangoltak. A friss levegő átjárja tüdődet, szemed elé tárul az éj sötétjéből újjászülető világ. Körülötted minden zsibong, énekel, tele vagy élettel… Aztán jön egy pillanat, amikor a futó eltűnik, s csak a futás van ott. Test, elme és lélek együtt kezd működni – egy belső orgazmus által hirtelen eggyé válsz a Mindenséggel.
A futók olykor véletlenül a negyedik, a turiya élményét is átélik, csak ennek nincsenek a tudatában. Azt gondolják, hogy azért élvezték a pillanatot, azért volt ez egy kivételes nap, azért érezte magát jól a test, azért szépült meg a világ, mert egy jót futottak: és ez csak egy múló hangulat volt. Nem igazán tulajdonítanak neki jelentőséget – de ha mégis, az én tapasztalatom szerint egy futó könnyebben jut meditatív állapotba, mint bárki más.
A kocogás nagy segítség lehet, ahogy az úszás is. Ezeket a dolgokat mind meditációvá kell átlényegíteni. Felejtsd el a meditációról kerengő meséket – azt, hogy meditálni annyi, mint ülni egy fa alatt lótuszülésben. Ez csak az egyik út, amely talán csak kevesek számára járható – a többségnek más kell. Egy kisgyerek mindezt kínszenvedésként éli át. Egy fiatalnak, aki még csupa
élet, és vibrál az energiától, ez elfojtás, nem pedig meditáció.

OSHO_meditacioMenj futni reggelente. Először csak egy kilométert fuss, aztán kettőt, s végül legalább hármat. Az egész testeddel fuss lazán; ne úgy, mintha kényszerzubbony lenne rajtad. Fuss úgy, mint a kisgyerek, aki egész testét, kezét és lábát szabadon mozgatja, mikor fut. Lélegezz mélyen, a hasadból. Aztán telepedj egy fa alá, fújd ki magad, izzadj, s hagyd, hogy a hűvös szellő cirógasson. Érezd a nyugalmat. Ez nagyon hatásos.

Ne légy profi futó; maradj meg amatőrnek, hogy éberséged is megmaradjon. Ha úgy érzed, hogy futásod gépiessé vált, hagyd abba. Akkor inkább ússz. Ha ez is gépiessé válik, akkor próbálkozz a tánccal. Ne feledd, hogy a mozgás csak egy helyzet, ami éberséget teremt. Amíg éberré tesz, addig jó – ha már inkább eltompít, akkor haszontalan. Keress egy másik mozgásformát, amely ismét éberré tesz. Sose várd meg, amíg a tevékenység automatikussá válik.

HA ESZEL, EGYÉL 

Ha eszel, hagyd, hogy egész tudatod ez az íz, ez az illat legyen. Felejts el mindent. Ekkor még a hétköznapi kenyér is a lehető legfinomabb étel lesz. De te nem vagy jelen…
Nézd meg az étkező embereket – beszélgetnek, rádiót hallgatnak, tévét néznek. Hallottam olyan buta amerikaiakról, akik szeretkezés közben nézték a tévét! Mit is lehet mondani az evésről? Mit hagysz ki? Mindkét dolgot csinálhatod: szeretkezhetsz és nézhetsz tévét; de egyiket sem fogod élvezni, mindkettőről lemaradsz. Vannak olyan emberek, akik társaság híján képtelenek enni, hiszen ekkor beszélhetnek, pletykálhatnak és kitárgyalhatnak különböző dolgokat. Ha beszélsz, csupán a nyelést folytatod – a nyelés pedig nem evés.
Az étkezésnek meditatívnak, imádsággal telinek kell lennie. Jobban kellene tisztelned az ételt, hiszen ez az élet, ez a táplálék. És akkor ezer és egy probléma merül fel. Ha evés közben újságot olvasol, a feleségeddel civakodsz, rádiót hallgatsz, tévét nézel, a barátoddal beszélgetsz, telefonálsz, elmulasztod az evés örömét. Többet eszel, mert ízlelőbimbóid nem telítődnek. Túlsúlyt szedsz fel. És akkor jöhet a fogyókúra, a böjtölés, a természetgyógyászat – és mindenféle marhaság. Pedig legelőször is egy egyszerű dolgot kellett volna megtenned: csak enni, és közben semmi mást sem csinálni.

barmi_lehet_meditacio1CSAK ÁLLJ A TALAJON

Vagy néha csak állj mezítláb a talajon, és érezd a föld hűvösségét, lágyságát, melegét. Bármit bocsát is ki magából a föld abban a pillanatban, csak érezd, és hagyd, hogy végigáramoljon rajtad. És hagyd, hogy az energiád beivódjon a földbe. Legyen kapcsolat közted és a föld között.
Ha kapcsolatban vagy a földdel, akkor az élettel vagy kapcsolatban. Ha kapcsolatban vagy a földdel, akkor a testeddel vagy kapcsolatban. Ha kapcsolatban vagy a földdel, akkor nagyon érzékennyé és koncentrálttá válsz – és ez az, amire szükség van.

Részletek: OshoMeditáció című könyvéből

Keresd a könyvet webáruházunkban kiadói kedvezménnyel Olvass bele a könyvbe