Ideje változtatnunk rajtuk! Személyiségünk nem csupán a többi emberhez fűződő viszonyunkat határozza meg. A pszicho-neuroimmunológiai – az idegrendszer és az immunrendszer összefüggéseit vizsgáló – kutatások egyértelműen igazolták, hogy gondolkodásunk és vérmérsékletünk fizikai egészségünkre is kihatással van.

„Az elképzelés, miszerint jellemvonásaink befolyásolják egészségi állapotunkat, nagyon régre nyúlik vissza. Csak mostanában kezdjük azonban felismerni, hogy mennyire jelentős hatásról is van szó” – nyilatkozta Dr. Stephen Boyle amerikai egyetemi professzor. Nem mindegy tehát, hogy kötélből vannak az idegeink, vagy ahhoz a típushoz tartozunk, aki mindenen „felkapja a vizet”, a mentális tényezők ugyanis elválaszthatatlanul összekapcsolódnak fizikai állapotunkkal. Nézzük hát, melyek azok a gondolkodási és viselkedésbeli minták, amelyek bizonyítottan ártalmas hatással vannak az egészségünkre!

het_gondolat_amely_betegge_tesz_37. Cinizmus

A cinikus ember gyanakvó és bizalmatlan másokkal szemben; a tudósok ellenséges jellemként írják le. Az ebbe a típusba tartozók nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek. „Nem feltétlenül forrófejű emberekről van szó, de mindenképp közös bennük, hogy inkább rossz szándékot felételeznek mások megnyilvánulásai mögött” – magyarázta Boyle, aki vietnámi veteránok bevonásával végzett kutatást a témában.

A több mint 300 alany mindegyike egészséges volt a vizsgálat kezdetén. Boyle már az elején elkülönítette azokat, akik magas pontszámot értek el az ellenségességet mérő skálán, majd a kísérlet végén megállapította, hogy ennél a csoportbál 25 százalékkal gyakrabban alakult ki időközben szívbetegség, mint az alanyok másik csoportjánál.

Boyle és munkatársai úgy gondolják, hogy az ellenséges emberek több stresszes időszakot élnek meg, mint mások. Egy-egy ilyen időszakban pedig megnövekszik a szervezetükben a C3 immunfehérje kibocsátása, amelyet többek között a cukorbetegség kialakulásával hoznak összefüggésbe. A vizsgálatban egyértelműen kimutatható volt, hogy azoknak az alanyoknak a szervezetében, akik magasabb pontszámot értek el az ellenségességet mérő skálán, több volt ebből a fehérjéből, míg kevésbé ellenséges társaiknál nem lehetett megfigyelni ilyen növekedést.

6. Céltalanság

Ha nincsenek céljaink, az olyan, mintha gyökértelenül állnánk a földön. Egy 1200 idős résztvevővel végzett kutatás szerint azok, akiknek volt céljuk az életben, fele olyan valószínűséggel haltak meg a vizsgálat öt éve során, mint akiknek nem. Az eredmények, amelyeket a Psychosomatic Medicine (Pszichoszomatikus orvoslás) című lap 2009. június 15-i számában tettek közzé, korra, nemre, műveltségre, rasszra, sőt még a depresszió és a neurotikusság szintjére való tekintet nélkül is igazak voltak.

het_gondolat_amely_betegge_tesz_4A céltudatos emberek életük minden eseményében megtalálják az értelmet, és olyan viselkedési formákat és elfoglaltságokat keresnek, amelyeknek fontosságot tulajdonítanak” – mondja az Alzheimer-kórt kutató Patricia Boyle.

Más kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a céltudatos emberek szervezetében alacsonyabb a stresszhormonok szintje, aminek következtében erősebb az immunrendszerük, és jobb általános egészségnek örvendenek.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy mindennek az ellenkezője is igaz: „Azok között az emberek között, akik nem tűztek ki maguk elé megvalósítandó célokat, és nem munkálkodtak ezek elérésén, sokkal nagyobb volt a halálozási arány” – nyilatkozta a kutatást vezető Boyle.

5. Nyugtalanság

A neurotikus – folyton aggódó és szorongó – emberek sokkal hajlamosabbak a depresszióra, és alacsonyabb átlagéletkort érnek meg, mint nyugodtabb társaik. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerzői közel 1800 férfit követtek mintegy 30 éven át, és egyértelműen azt találták, hogy a neurotikusok többet dohányoznak. „A cigarettázás talán oldja a feszültséget,” – nyilatkozta Daniel Mroczek egyetemi kutató – „ezért a rövid távú előnyért azonban hosszú távon nagy árat kell fizetnünk.”

4. Az önkontroll hiánya

Folyton elkésünk? Képtelenek vagyunk rendet tartani az asztalunkon? Ezek a látszólag banális tulajdonságok is rossz hatással lehetnek az egészségünkre.

Egy több mint húsz vizsgálat és 9000 alany megfigyelésének eredményeit összegző átfogó tanulmány szerint a lelkiismeretes – gondos, rendes, és fegyelmezett – emberek mintegy kettő-négy évvel tovább élnek, mint impulzív, kapkodó és rendetlen társaik. Dr. Howard S. Friedman, a Kalifornia Egyetem kutatója szerint ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a rendezett emberekre kevésbé jellemző a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás, továbbá általában sokkal stabilabb és kevésbé feszült életet élnek. A tanulmány az Health Psychology (Egészségpszichológia) című folyóirat 2008-as számában jelent meg.

het_gondolat_amely_betegge_tesz_53. Szorongás

A félelmek óriási terhet rónak az egészségünkre. A vidám és laza embereknél, akik szeretnek társaságba járni, kevésbé jelentkezik időskori szellemi leépülés (demencia), amely többek között az Alzheimer-kór következménye lehet. Ezt az állítást a kutatók egy olyan kísérletre alapozzák, amelyet több mint 500 idős alany bevonásával készítettek, mintegy öt éven keresztül. Az eredmények szerint a társasági, extrovertált résztvevők körében a demencia előfordulása 50 százalékkal alacsonyabb volt, köszönhetően annak, hogy sokkal nyugodtabbak voltak, mint a distresszre (a stressz ártalmas fajtájára) hajlamos egyének.

2. Komorság és mélabú

A komor, gátlásos jellem nem csupán a társasági érintkezést nehezíti meg, de fizikailag is hátrányos lehet. Egy előzetes vizsgálat, amelyet 180, perifériás artériás betegségben (érszűkületben) szenvedő beteggel végeztek, azt mutatta, hogy a D-személyiségtípusú emberek, vagyis azok, akik hajlamosak a depresszióra, hamarabb halnak. Ők az átlagnál több negatív érzelmet élnek át, ugyanakkor az esetek nagy részében magukba fojtják ezeket a rossz érzéseket.

het_gondolat_amely_betegge_tesz_21. Stressz

Bármit is csináljunk, ne hagyjuk, hogy feszültté tegyen! A kutatások szerint a tartós stressz szó szerint halálos lehet. De ha nem is végez velünk, egyértelműen növeli a szívbetegség, az influenza, a metabolikus szindróma, és a magas vérnyomás kockázatát.

Egy közel 700 izraeli dolgozóval készült felmérés szerint azoknál, akik kiégést tapasztaltak (így nevezik azt az állapotot, amikor a munkahelyi stressz elviselhetetlen szintre fokozódik, és átlépi az egyén tűrésküszöbét), mintegy kétszer olyan gyakran alakult ki kettes típusú cukorbetegség, mint a többieknél.

Jóllehet egy előléptetés megsokszorozhatja a jövedelmünket, a legtöbbször stresszel is jár. Egy angol kutatás szerint az ilyen időszakokban mintegy 10 százalékkal nagyobb mentális feszültséget élünk át, mint átlagosan, ugyanakkor valószínűleg kevesebb időnk van rá, hogy orvoshoz menjünk.

(Forrás: www.livescience.com)