Ryder Carroll, a népszerű Bullet Journal megalkotója elmeséli, hogyan fejlesztette ki 20 év alatt a tökéletes teendőlistát!

 

Ryder Carroll formatervező, aki ma a New York-i Brooklynban él, gyermekkorában sokat küzdött azzal, hogyan kezelje figyelemzavarát. Azt a tanácsot kapta, hogy a dolgok észben tartásának legjobb módja a jegyzetelés. A jegyzetelés mikéntjét azonban senki nem tanította meg neki.

„Annyit mondtak csupán, hogy készítsek annyi jegyzetet, amennyit csak tudok. Ha azonban az ember célja a nagy mennyiségű jegyzet előállítása, nagy valószínűséggel semmit nem jegyez meg az elhangzottakból” – mondja Carroll.

Carroll rájött, hogy meg kell tanulnia sokkal tudatosabban jegyzetelni. Ez nemcsak azt jelentette, hogy le kell lassítania, és időt kell szentelnie a leírtak feldolgozására, hanem ki is kellett alakítania egy rendszert, amelynek segítségével jobban számon tarthatta jegyzeteit.

Több mint 20 év elteltével, a most 35 éves Carroll végre felfedezte a módszert, amelynek segítségével képes összpontosítani a figyelmét. Kiderült, hogy módszere sok más embernek is beválik: számos rajongóra tett szert, miután az interneten bemutatta a módszert ismertető videót. Carroll a módszert Bullet Journalnak nevezi.

A Bullet Journal, amit mindenki a saját igényeire szabhat, négy fő elemet tartalmaz: egy tartalomjegyzéket az elkészített jegyzetekről és arról, hogy hol találhatóak, egy felületet további jegyzetek és események rögzítésére, egy havi naptárt, valamint egy listát a napi tennivalókról. Különböző szimbólumok (pont, karika, aláhúzás) állnak rendelkezésre a különféle feladatok, események és jegyzetek jelölésére. A csillag azt jelöli, hogy az adott tennivaló fontos, az x pedig azt, hogy a feladatot teljesítettük.

Carroll 2013-ban tetté közzé a videót, amelyben bemutatja a Bullet Journal működését. A videót mára csaknem 1,5 millióan nézték meg a YouTube-on. 2014-ben hozta létre a Kickstarter-oldalt, ahol bemutatja, hogyan használható a Bullet Journal rendszere jegyzetfüzet formájában. Négy év elteltével még mindig naponta találunk Instagram-felhasználókat, akik a rendszert dicsérik, #bujo címkével ellátott bejegyzéseikben. Az Inc. megkérdezte Carrollt, hogyan növelte hatékonyságát az egekig, és hogyan tökéletesíti tovább a Bullet Journal rendszerét.

 

Próba szerencse

Carroll a Bullet Journal minden egyes részét egy-egy probléma megoldására fejlesztette ki. Először észrevette, hogy amikor tanulmányai alatt jegyzetelt, nem tudta érzékeltetni az egyes információk fontosságát. Például amikor a tanár kiemelte, hogy egy adott téma biztosan benne lesz a dolgozatban, vagy mindenképp szerepeljen a diákok előadásában.

Hogy megoldja ezt a problémát, Carroll először az alpontos jegyzetelés („bullet system”) módszerét fejlesztette ki, melynek során különböző szimbólumokat vagy alpontokat használt a mondatok megkülönböztetésére. Így jobban átlátta füzetét, de még mindig nehéz volt megtalálnia az egyes előadásokról származó jegyzeteket. Ezért kezdett jegyzetei elején tartalomjegyzéket vezetni – itt feltüntethette, hogy például az órai jegyzetek az 1-5. oldalon találhatóak, a tennivalók a 6-10. oldalon, az ábrák pedig a 11-15. oldalon.

A módszer még azután is hasznosnak bizonyult, hogy Carroll lediplomázott, úgyhogy továbbra is ezt alkalmazta hagyományos naptár helyett. Ahogy azonban karriertervei egyre ambiciózusabbá váltak, azt vette észre, hogy tennivalóinak listája egyre több olyan elemmel bővült, amelyet sosem teljesített – mint például az „alkalmazás fejlesztése” vagy a „honlapkészítés”. Ezért hozta létre a havi teendőlistát, ahová a hosszabb időt igénylő feladatok kerültek. Így született a Bullet Journal első példánya.

 

További fejlesztések

Annak ellenére, hogy barátai bátorítására Carroll három éve mutatta be először a Bullet Journalt, még mindig folyamatosan fejleszti ezt a jegyzetvezetési rendszert. Első Bullet Journal videója nyilvánosságra hozását követően a legtöbb javaslat arra érkezett, hogy hozzon létre egy részt a jövőbeli feladatok számára, ahová az egy hónapnál távolabbi tervek kerülnek.

Azt is észrevette, hogy az eredetileg alkalmazott szimbólumot – egy kis négyzetet – nehéz volt szépen lerajzolni, ha az ember gyorsan írt. Rájött, hogy negyed másodpercet nyer, és szebb lesz a jegyzete, ha négyzet helyett csupán egy pontot tesz.

„Nem tekintem a Bullet Journalt befejezettnek. Nem is lesz sosem készen, mert folyamatosan fejlődünk, és ahogy fejlődünk újabb és újabb módszerekre van szükségünk ahhoz, hogy jól szervezettek maradjunk” – mondja Carroll.

Carrollnak az egyszerű szimbólumok váltak be leginkább. Látott azonban már olyan Bullet Journalt is, ahol a felhasználó színeken alapuló rendszert alkalmazott, vagy mindennapi teendőit gondosan kidolgozott rajzokkal rendszerezte.

Carroll szerint a számunkra legmegfelelőbb módszer kifejlesztésének legjobb módja, ha először egyszerű teendőlistával és tartalomjegyzékkel kezdünk, és fokozatosan bővítjük a rendszerünket további szimbólumokkal és rajzokkal. Így rájöhetünk, mi ösztönöz minket leginkább a napi tennivalóinkhoz való visszatéréshez.

„Ha motivációt érzünk, hogy kezünkbe vegyük jegyzetfüzetünket, akkor jó úton járunk. Meg kell találnunk a Bullet Journal számunkra legmegfelelőbb változatát” – mondja Carroll.

Forrás: https://www.inc.com/anna-hensel/bullet-journal-creator-ryder-carroll-organization-tips.html

Ajánlott könyvünk:

BulletJournalModszer_B1_800px