A DIADALSZEKÉR – Támasz, előrelátás, de háború is, győzelem, feltételezés, bosszú, baj. Fordítva: Lázadás, vita, veszekedés, pereskedés, vereség.

Néhány értelmezés úgy mutatja be, mint amelyet két szfinx húz, ez az eszköz összhangban van a szimbolikával, de emiatt nem kell arra következtetnünk, hogy ez volt az eredeti formája. Ezt a variációt azért találták ki, hogy egy bizonyos történeti hipotézist támasszon alá. A 18. században fehér lovakat fogtak a szekerek elé. Ami a szokásos nevét illeti, a kisebb jelenti a nagyobbat, valójában a Király győzedelmeskedik, a győzelmet tipizálja, mely a királyságot hozza létre mint természetes következményt, és nem a negyedik lap átruházott királyságát. Court de Gebelin szerint a Győzedelmes Ozírisz volt a lapon, a nap hódítása tavasszal, amely legyőzi a tél akadályait. Most viszont tudjuk, hogy Ozírisz feltámadását a holtak közül nem ilyen egyszerű szimbolizmussal ábrázolják. A lovakon kívül egyéb állatokat is használtak a currus triumphalis húzására, mint például az oroszlánt vagy a leopárdot.

Egy egyenes, hercegi alak egy kivont kardot tart a képen, ez tág értelemben azzal a hagyományos leírással van összhangban, melyet az első részben már említettem. Feltételezzük, hogy a győzedelmes hős vállaira Urimot és Thummimot szánták. Kiszabadult a fogságból, és minden szinten győzött – az értelem szintjén, a tudományban, a haladásban és a beavatás próbatételei során. A szfinxnek válaszol, és ennek köszönhető, hogy elfogadtam Éliphas Lévi változatát, hogy két szfinx húzza a szekerét. Minden dolgok felett áll, mert legyőzte a tudatot.

Meg kell értenünk, hogy emiatt a) a szfinx kérdése a természet misztériumával kapcsolatos, és nem a dicsőség világával, melyre a hajtó nem tudna választ kínálni; b) a küzdelem területei láthatók vagy külsők, és nem benne lévők; c) az elért szabadulás lehet, hogy ellenáll a logikus megértésnek; d) a beavatás próbái, melyeken átment, fizikálisan vagy racionálisan értendők; és e) ha az oszlopok közé kerülne, melyek annál a templomnál találhatók, ahol a Főpapnő trónol, nem tudná kinyitni a Torának nevezett tekercset, és ha kérdezné sem tudna válaszolni. Nem királyi örökös, de nem is a papsághoz tartozik.