Nyolc év telt már el azóta, hogy publikálták a híres-neves Ornish-tanulmányt, amely azt mondta, hogy a prosztatarák 12 hónap alatt visszafordítható, méghozzá akkor, ha a páciens szigorúan növényi eredetű táplálkozásra tér át.
Álljunk csak meg egy pillanatra! Hol lehet egy egész csoport olyan idős férfit találni, akik képesek 1 éven át tartani a vegán étrendet? A házhoz szállítós cégek az ajtó előtt teszik le az előre elkészített ételeket. A férfiak pedig általában olyan lusták, hogy mindent megesznek, amit eléjük tesznek.
Akkor mégis h
ogyan lehetne átvinni a módszert a való életbe? Mivel az mindenki számára világossá volt, hogy a férfiak többségét még rákos betegként sem lehet rávenni arra, hogy napi 5 adag gyümölcsöt és zöldséget egyenek, ezért a kutatók arra próbálták meg rávenni őket, hogy változtassanak az állati és növényi eredetű táplálékok, pontosabban az állati és növényi eredetű fehérjebevitel arányán. Ez már eredményesebb próbálkozás volt, mert sikerült az arányt a felére, azaz a 2 egység állati 1 egység növényi eredetű fehérjebevitelt 1-1-re, amolyan félvegánra csökkenteni.
Mi történt ezek után a férfiakkal? A rák előrenyomulása lelassult. Az átlagos PSA duplázási idő (a tumor megduplázására vonatkozó becsült érték) a „félvegánoknál” 21 hónapról 58 hónapra csökkent. Ami tehát azt jelenti, hogy a rák bár továbbra is növekedett, de a részben növényi eredetű táplálkozással jelentősen le lehetett csökkenteni a növekedés ütemét. Az Ornish-tanulmányban ezzel szemben nemcsak a rák kifejlődésének lelassulásáról, hanem egyenesen a rák visszafejlődéséről, a tumor méretének csökkenéséről olvashatunk, ami azt jelenti, hogy az állati eredetű fehérjék bevételét ajánlatos valóban a lehető legkevesebbre, akár nullára redukálni.
Mit tehetünk akkor, ha nagypapánk semmiképp sem szeretne vegán lenni, de a félvegánságra nem mond nemet? Mennyi lehet – legrosszabb esetben – az állati eredetű fehérjék aránya? Mit hagyjon ki táplálkozásából mindenképp? A tojást és a szárnyasokat! Ugyanis a Harvard kutatásából az derült ki, hogy ezek azok az élelmiszerek, amelyek a leginkább felgyorsítják a rák fejlődését, mivel a felére vagy akár negyedére is csökkenthetik a PSA-szintet. Kétszer akkora lesz a kockázat akkor, ha naponta eszünk tojást (akár napi egynél is kevesebbet) és négyszer akkora, ha (egy adagnál is kevesebb) csirkét vagy pulykát fogyasztunk.
És milyen zöldségeket válasszunk, ha csak egy újdonságot szeretnénk beépíteni az étrendünkbe? Hát a keresztesvirágúakat! Már kevesebb mint napi egy adag brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol vagy kelkáposzta is felére csökkenti a rák súlyosbodásának kockázatát (vonatkozik ez a rák visszatérésére, az áttétek képződésére vagy halálos kimenetelére is).
Az állati és növényi eredetű élelmiszerek arányára rákmegelőzés esetén is érdemes odafigyelünk. Vessünk egy pillantást a valaha végzett legnagyobb tanulmányra, amely az étrend és a hólyagrák közötti összefüggéseket vizsgálta. Ebből kiderült, hogy ha 3%-kal emeljük az állati eredetű táplálékok bevitelét, azzal 15% -kal megemeljük a hólyagrák kialakulásának kockázatát, miközben ha 2%-kal növeljük a növényi eredetű táplálékok fogyasztását, azzal 23%-kal csökkentjük a kockázatot! Mindezt tehát azt jelenti, hogy már az apró változtatások is nagy jelentőségűek.
http://nutritionfacts.org/2014/07/24/cancer-and-the-animal-to-plant-protein-ratio/