Jelenleg több millió ember szenved különböző betegségektől, tünetektől, amelyek okait a nyugati orvoslás egyszerűen nem képes azonosítani. Sokan vannak, akiket ugyan nem diagnosztizálnak semmiféle kórral, mégis különböző panaszoktól szenvednek.
Miközben az orvostudomány és a kutatások remek eredményeket értek el a sebészet területén – mint a vakbél eltávolítása, vagy az életmentő szervátültetések – továbbra is keveset tudunk a krónikus betegségek valódi okairól, tüneteiről és gyógyításukról. Emiatt csak rejtélyes krónikus betegségeknek szoktam ezeket nevezni. Mivel az orvosi közösségekben szinte semmit nem tudnak arról, mi történik a testünkben az idült betegségek során, előfordulhat, hogy a diagnózis és a kapott kezelés nem megfelelő, vagy akár káros is.
Az ismeretek hiánya nem a jó szándékú orvosok és szakemberek hibája. Az orvostudomány és a kutatók egyszerűen csak nem fedezték fel eddig, hogy mi áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségekkel küzdők pontatlan diagnózist és kezelésre vonatkozó tanácsokat kaphatnak, ami nem biztosítja a gyógyulásukat.
Fontos, hogy erre a problémára fény vetüljön, mivel a krónikus betegségek körüli téves információk mellé fehérjemánia is társul, ami valójában csak betegebbé teszi az embereket. Most a proteinnel kapcsolatos igazságnak járunk utána.
A fehérje tévút
Az orvostudomány, a kutatási eredmények és a divatos diéták tömkelege jó ideje hangoztatják a fehérjék áldásos hatását. Világunkat olyannyira elárasztották a proteinnel kapcsolatos „tények”, hogy az emberek gyakran csak azt veszik fontolóra egy étellel kapcsolatban, hogy magas-e a fehérjetartalma vagy sem, amikor önmaguk és családjuk egészséges táplálkozásával kapcsolatban hoznak döntéseket.
Nem tudják, hogy milyen más elemeket vegyenek figyelembe, amelyek esetleg károsak is lehetnek számukra. Sajnos ez nem új keletű probléma. Először az 1930-as években jelent meg a fehérje félreértelmezése az étrendünkben. A fehérje hamar fontos kulcsszóvá vált az élelmiszeriparban, amivel irányítani akarták mit választunk, és mire költjük a pénzünket. Sajnos, ahogy az iparról és kultúránkról gyakran elmondható, a fehérjemegszállottság hátterében is a pénz állt, és nem az egészségünk megőrzése.
Ha az ipar igazán a legjobbat akarta volna, rengeteg pénzt fektettek volna abba, hogy az embereket világszerte arra ösztönözzék, egyenek sokkal több gyümölcsöt, leveles és egyéb zöldségeket, és hogy az ételeket azok vitamin-, ásványi anyag- és antioxidáns tartalma alapján válasszák. Egészen biztosan nem a fehérjék kerültek volna a figyelem központjába, ahogy azt még ma is tapasztalhatjuk.
Ez a fehérjemítosz rengeteg kérdéshez vezetett annak kapcsán, mennyi proteinre is van szüksége a szervezetünknek. Valójában a májunk az elfogyasztott táplálékunkból nem a fehérjéket hasznosítja ahhoz, hogy az egészséges proteineket előállítsa. Az igaz, hogy ez a szerv felelős azért, hogy a szervezetünk számára hasznosítható fehérjéket létrehozza. Ez a máj eddig még felderítetlen kémiai funkciói közé tartozik.
Ahogy azt az Egészséges májműködés című könyvemben bemutatom, a máj több mint kétezer ilyen kémiai feladatot lát el, de az orvostudomány csak ezeknek töredékét fedezte fel. A máj által előállított legtöbb fehérje gyümölcsökből, zöld levelekből és zöldségekből termelődik, nem pedig azokból az ételekből, amelyekről a legtöbb ember úgy gondolja, hogy magas fehérjetartalmúak mint a tojás, a bacon, a joghurt, marhahús, csirke, tofu, hal, tej, diófélék és magvak.
Ezek is helyet kaphatnak az étrendünkben, ám ne ezeken legyen a hangsúly. Ennek egyik fő oka, hogy ezek magas zsírtartalmú élelmiszerek.
A fehérje és a zsír kapcsolata
Bárkivel beszélünk, mindenhol azt az információt kapjuk, hogy fontos odafigyelni a proteinbevitelre. Sajnos, ennyire elterjedt ez a tévhit a társadalmunkban. Még a legintelligensebb, legokosabb, tájékozott emberek is úgy gondolják, hogy a fehérje a meghatározó a táplálkozásunkban. Azok az iparágak, amelyek ezt akarták közvetíteni, sikeresen véghezvitték a küldetésüket.
A fehérjemítosz egyik legnagyobb hátulütője, hogy miközben azt gondoljuk, helyesen cselekszünk, ha magas fehérjetartalmú ételeket fogyasztunk, észrevétlenül magas zsírtartalmúvá is válik az étrendünk, mivel ezeket a fehérjéket és zsírokat nem lehet különválasztani. A zsírokban gazdag étkezés az egyik fő rizikófaktor a krónikus betegségek, autoimmun betegségek és egyéb tünetek kialakulásánál.
Ahogy az Egészséges májműködés című könyvemben és egyéb munkáimban is olvasható, a rejtélyes krónikus betegségek, mint a migrén, Hashimoto-betegség, lupus, fibromyalgia, szklerózis multiplex, ekcéma, krónikus fáradtság-szindróma, húgyúti fertőzések, cisztás akné, bizsergés és zsibbadás, diabétesz, autizmus stb. hátterében kórokozók, mérgező nehézfémek és egyéb káros anyagok állnak, amelyeknek semmi köze a fehérjékhez.
Abban az esetben, ha az étrendünk túl sok zsírt tartalmaz, a betegségekért felelős kórokozóknak, méreganyagoknak és fémeknek szinte lehetetlen kijutni a szervezetünkből, mivel a vér túl sűrűvé válik a zsírok és a véráramban felhalmozódott mikróbák, méreganyagok és fémek miatt. Ezt a jelenséget csak Szennyezett Vér Szindrómának hívom, és részletesebben is írtam róla az Egészséges májműködés című könyvemben.
Minden ember vére szennyezettnek számít ma a világ miatt, amelyben élünk. A minket körülvevő és a családban továbbadott kórokozók és méreganyagok (ez különbözik a genetikai problémáktól, a gének hibáztatásának hátteréről többet olvashatnak az Egészséges pajzsmirigy című könyvemben), a krónikus dehidratáltság – amellyel a legtöbben nincsenek tisztában – és az ételek, amelyeket fogyasztunk, mind hozzájárulnak ehhez. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a Szennyezett Vér Szindrómával.
Az orvostudomány előtt az itt bemutatott valódi okok még nem ismertek, ezért különösen fontos, hogy megértsük mi áll valójában a tüneteink és a betegségeink mögött. Ha arra várunk, hogy a tudomány és a kutatók felfedezzék a kórképek és panaszok okozóit, nagyon sokáig felesleges szenvedésnek tesszük ki magunkat. Ez a tragikus folyamat zajlik jelenleg a világban. Az igazság itt van előttünk, így mostantól kezünkbe vehetjük a gyógyulásunkat és szeretteink egészségét.
Elterjedt az a nézet, hogy az agyunk zsírokból épül fel, ezért sok „egészséges zsírt” kell fogyasztanunk az agy egészséges működésének fenntartásához. Sajnos, ez a téves információ nagyon káros hatású. A magas zsírtartalmú étrendek katasztrofális hatással vannak erre a szervre. Valójában csupán mikroszkopikus mennyiségű zsír található az agyunkban.
A nyomokban megtalálható omega zsírsavak mellett az agy egy cukrokból felépülő, medúzaszerű szerv. A fő tápláléka a glükóz és nem a zsír, és ha nem kap eleget, elkezd zsugorodni. Az öregedésnek és a magas zsír- és fehérjetartalmú, szénhidrátban szegény étrendnek köszönhetően idővel glükózmegvonástól szenved az agyunk. A glükóz és az ásványi sók teszik lehetővé, hogy az agy minden funkcióját megfelelően ellássa.
A természetes cukrok – amelyek a gyümölcsökben, burgonyához, édesburgonyához és sütőtökhöz hasonló természetes szénhidrátokban találhatók – és az ásványi sók az izomépítésben is szerepet játszanak. Ezzel ellentétben a zsírok megakadályozzák az izomépítést. Sokan isznak fehérjeturmixot. Valójában az ezekben található rejtett cukrok és szénhidrátok felelősek az izomtömegért. Az edzőteremben töltött idő, az elvégzett gyakorlatok segítik az izomépítést, nem a turmixban található fehérjék, vagy más elfogyasztott élelmiszerek. Meglepő? Maga a tény, hogy ilyen messze kerültünk az igazságtól, tökéletesen mutatja, hogy milyen erős fókusz került a fehérjékre.
Ha szeretnénk az izmaink szép tónusát megőrizni, fogyasszunk elég gyümölcsöt, zöld leveles és egyéb zöldséget. Ezek megelőzik a sorvadást és támogatják az izomépítést akadályozó méreganyagok eltávolítását. Ilyen hatású például az ásványi anyagokban bővelkedő zellerlé.
A fehérje éhség csillapítására sem alkalmas. Gyakran hallom, hogy az emberek azt mondják, tojást, csirkét, vagy tofut kell fogyasztaniuk reggelire a zöldségek mellé, hogy jóllakjanak. Ez az állati fehérjék, vagy a fehérjében gazdag növényi ételek (szója, diófélék) fogyasztása utáni telítettségérzet zavarja össze az embereket. Ezt a telítettséget nem az étel fehérjetartalma okozza, hanem a zsír.
A zsír azonban nagy mennyiségben károsítja a májat. Ehelyett arra kellene koncentrálnunk, hogy az egészséget támogató ételekből, mint a gyümölcsök, leveles és egyéb zöldségek, beleértve a burgonyát, édesburgonyát és sütőtököt is, elég kalóriamennyiséget együnk.
Hogyan csökkentsük a zsír mennyiségét az étrendünkben?
A zsírban gazdag étrend esetén a húsevők és a növényi étrenden élők ugyanabba a hibába esnek. A vegánok jellemzően túl sok diófélét, olajat vagy avokádót esznek napi szinten, a smoothie-kat mandulavajjal vagy chiamaggal tömik tele, esetleg tofut esznek minden este, ami rengeteg zsírt tartalmaz. Akik állati eredetű ételeket is esznek, és minden étkezésnél fogyasztanak állati fehérjét, szintén túl sok zsírt visznek be.
A tejtermékek és a tojás nagyon problémásak, és kerülendőek mindenki számára, akinek valamilyen tünete, betegsége van, vagy szeretné megelőzni ezeket. A tojás a betegségek és a baktériumok számára táplálékul szolgál. Hogy alaposabban megértsék miért kerülendő a tojás és a tejtermékek (a sertéshús, szója, glutén, kukorica és repceolaj mellett), olvassák el az Egészséges májműködés című könyvemet.
Akik egyaránt fogyasztanak állati fehérjéket és növényi alapú ételeket, az öregedés miatt szoktak aggódni. Ha túlságosan a fehérjére kerül a hangsúly, még olyan sportolók esetében is, akiknél nagyon alacsony a testzsír aránya, nagy valószínűséggel az öregedéshez köthető tünetek, vagy a zsírfogyasztáshoz kapcsolható betegségek merülhetnek fel. Ez sokféle formában megjelenhet: a leggyakoribbak a szívrohamok, a stroke és a cukorbetegség.
Ezek mindegyike a méreganyagokkal telítődött, lassú működésű máj és a sűrű, szennyezett vér miatt alakul ki. Az Egészséges májműködés című könyvemben pontosan kifejtem ennek okát, és azt, hogyan gyógyíthatjuk vagy előzhetjük meg ezeket a kóros állapotokat. Tulajdonképpen mindegy melyik tünetet vagy betegséget tapasztaljuk, a megoldás fő kulcsa a zsírszegény étrend.
A mindenhol ünnepelt fehérjében gazdag diéták nem olyan eredményesek, amennyire azt szeretnénk, akár romláshoz is vezethetnek, hiszen minél több a fehérje egy étrendben, annál több a zsír is. Ha többet szeretnénk tudni a zsírban és fehérjében gazdag étrend mítoszáról, hogyan jutottunk el idáig, és hogyan támogathatjuk a májunk működését és általános állapotainkat a gyógyulásért, olvassák el részletes magyarázatomat az Egészséges májműködés című könyvben.
Most talán azt kérdezik: de akkor mit lehet enni? Az igazság az, hogy a protein minden természetes táplálékban megtalálható, így végtelen számú lehetőség áll rendelkezésünkre. A nyers spenót és a nori alga rengeteg fehérjét tartalmaz. A burgonyát sokan kerülik, pedig a héja jótékony fehérjéket tartalmaz. A paradicsomban szintén található protein. A banán pedig nem csak fehérjében gazdag, de telít is a magas kalóriaértéke miatt.
Mindemellett a banánban található szénhidrátok elpusztítják a bélben levő vírusokat, segítenek a lisztérzékenység, IBS, Crohn-betegség és a vastagbélgyulladás gyógyításában. A HIV-hez hasonló retrovírusok és a herpeszes vírusok ellen is védenek, mint az Epstein-Barr, övsömör, és a HHV felfedezett és eddig felfedezetlen törzsei is, ezekről a Medical Mediumban és az Egészséges májműködés című könyvemben írtam részletesebben.
A narancs és az alma is tartalmaz fehérjét és szerepet játszanak a máj egészségének megőrzésében, ennek kellene a fő szempontnak lennie a proteinbevitel helyett. A növényi alapú étrendet követők ehetnek valamennyi avokádót és dióféléket, magvakat, de ha a tüneteinkből és a betegségeinkből szeretnénk meggyógyulni, elsősorban a friss gyümölcsökre, zöld leveles és egyéb zöldségekre kellene helyezni a hangsúlyt, beleértve a szénhidrátban gazdag burgonyát és sütőtököt.
Akik állati élelmiszereket is fogyasztanak, azok próbáljanak kisebb mennyiségű állati fehérjét bevinni egy nap és egyenek többet a gyümölcsökből, zöld levelesekből és zöldségekből.
Nem zsírokkal és fehérjékkel kellene jóllaknunk, hanem az egészséges szénhidrátokból és a gyümölcsökből, szénhidrátban gazdag zöldségekből bevitt glükózból kellene eleget fogyasztanunk. Az elegendő bevitt kalória nyújt telítettségérzetet, nem a zsír vagy a fehérje. Ezek csupán laktatóbbnak tűnnek, mivel kis mennyiség is sok zsír és kalória bevitelét biztosítja.
Eközben gyümölcsökből, zöld leveles és egyéb zöldségekből többet kell fogyasztanunk, hogy elegendő energiát vigyünk be, de ha ezt megtesszük, ugyanúgy jóllakva érezhetjük magunkat, közben pedig azokat a tápanyagokat is bevisszük, amire a szervezetünknek szüksége van.
Fókuszunkat helyezzük át olyan finom ételekre, mint az Egészséges májműködés című könyvemből ismert almaszósz, barack- és gyömbérsorbet, karamellás almakarikák, burgonyapalacsinta, uborka és reteksalátával, ratatouille, lencsetaco, karfiolsushi és egyéb ínycsiklandozó receptek.
Továbblépés
Saját és szeretteink egészsége szempontjából nagyon fontos tudatosítani, hogy a mai fehérjeközpontú trend nem támogatja a gyógyulásunkat a különböző betegségekből. A komolyabb, fehérjében gazdag étrendek ma már azt javasolják, hagyjuk el a feldolgozott élelmiszereket, ami teljesen helytálló. Ez lehet az egyik oka, amiért az emberek javulást tapasztalnak.
Ugyanakkor egy idő után a sok fehérje és zsír betegségeket idéz elő, rontja az állapotukat. Bármilyen étrendet is követünk, a lényeg, hogy kevesebb hangsúly kerüljön a fehérjére, mert az mindig együtt jár a zsírbevitellel is, ami problémát jelenthet a betegséggel küzdőknek. Függetlenül attól, hogy fogyasztunk-e állati termékeket, vagy növényi étrenden élünk, betegség vagy egészségügyi probléma is lehet a következménye, ha túl sok zsírt viszünk be a szervezetünkbe.
A fehérje körüli megszállottság túl messzire ment. Csapdává vált, ami megbetegíthet bennünket és a szeretteinket. A következő évtizedekben egyre több termékenységi problémát is okozhat. Lehet, hogy a gyógyszer- és diétaipart nem tudjuk megváltoztatni, de a saját étrendünkre és hiedelemrendszerünkre hatással lehetünk, ahogy a körülöttünk levőkön is segíthetünk. Kitarthatunk e mellett az igazság mellett és olyan bölcs döntéseket hozhatunk, amelyek támogatnak és nem hátráltatnak bennünket.
Ajánlott könyvek:
Anthony William – Egészséges májműködés
Anthony William – Egészséges pajzsmirigy
