Tara Stiles, korábban modell, most jógakirálynő. Ő alapította a Strala Yogát, amely egy harvardi üzleti esettanulmányban is szerepelt. A nyitott gondolkodású és tudatos Tarának nem idegen a belső egyensúly megtalálása és az ehhez nélkülözhetetlen munka. Mindennek a kulcsa a kedvesség – másokkal és saját magunkkal szemben is. Tara volt olyan kedves, hogy leült meginni egy teát a sundayst alapító Amy Linnel. Megosztott néhány tanácsot arról, miként tudunk gondoskodni magunkról, valamint mesélt saját útjáról az önazonosság felé.
Amy: Hol nőttél fel, és mi volt a gyerekkori álmod?
Tara: Az isten háta mögött, ahogy mondani szokás. Eredetileg Chicagóból származom, a rokonságom földművelőkből áll. Az ő egyszerű és tiszta életük volt hatással a gyerekkoromra. Anyukám azt mesélte, hogy egyszer rámutattam a tv-ben egy nyújtó balett-táncos lányra, és azt mondtam: „Ezt akarom csinálni.” El is vitt a legközelebbi táncstúdióba, én pedig szerelmes lettem. Az egyetlen oka annak, hogy nem lettem profi táncos az volt, hogy én másokkal együtt akartam táncolni.
Amy: Miért váltottál át a jógára?
Tara: A balett-tanárom mutatta meg a jógát, ami akkoriban nem örvendett ekkora népszerűségnek. Azt gondoltam: „Milyen boldog ez az ember, minden ok nélkül!” Gyerekként mindannyian arról álmodunk, hogy jól érezzük magunkat. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ez lesz a munkám, de azt mindig is tudtam, hogy az életem része lesz. Más stúdiókban úgy éreztem, hogy nem elégedettek velem a tanárok, ha nem szenvedek.
Amy: Ami engem illet, nekem tetszik ez a hozzáállás! Én is erre gondoltam, amikor táncoltam vagy új edzésbe kezdtem. Azt gondoltam, hogy nem vagyok elég jó, pedig csak élvezni kellett volna folyamatot.
Tara: Pontosan! Ha olyan tanárod van, aki ezt megerősíti, elveszik minden lehetőséged a tanulásra. Egész életünkben tanulunk azért, hogy ne kelljen ezen átesnünk.
Amy: Olyan sok mindent csinálsz! Mi az öngondoskodási rutinod, hogyan tartod fent az egyensúlyt?
Tara: Ezért szeretem a hírleveleiteket: az öngondoskodás nem csak egy kipipálandó feladat. Inkább mély levegő és jógázás mindennapos gyakorlata. Akkor is gondját tudom viselni magamnak, amikor éppen a lányommal vagyok, vacsorát főzök vagy megbeszélésem van. Nagyon klassz, ha van időm a sundays olvasása közben kifesteni a körmömet vagy jógázni egy kicsit, mert ez már teljes egészében öngondoskodásnak számít!
Amy: Igen, ezeket be kell építeni a mindennapi szokásainkba.
Tara: Így van! Még számomra is – a nyitottságot, azt, hogy kihasználom a lehetőséget, hogy csevegek az emberekkel az utcán. Sokkal nyugodtabb vagyok, ha valami izgalmasról beszélgetünk. Jobban érzem magam a tudattól, hogy talán én is úgy dobtam fel valakinek a napját, mint ő az enyémet.
Amy: Tehát úgy gondoskodsz magadról, hogy kedves vagy másokkal. Apróságokkal és kedvességgel. Vannak még tippjeid az öngondoskodásról, amiket megosztanál velünk?
Tara: Cselekedjünk úgy, hogy tudatában vagyunk annak, hogyan érezzük magunkat. Ha a stressz rabjai vagyunk, nem igazán fog működni a jóga. Ha jógázni akarunk, fessük ki a körmünket, lélegezzünk mélyeket, ne siessünk, nyugodjunk meg. Engedjük meg magunknak, hogy kiélvezzük a pillanatot!
Amy: Legyünk megértőek és barátságosak magunkkal!
Tara: Hozzászoktunk ahhoz, hogy magunkról gondoskodunk. Mikor valami kedveset mondunk másnak, az nem elveszi, hanem visszaadja az energiánkat.
Amy: Váltsunk témát! Mit mondanál a fiatalkori önmagadnak az öngondoskodásról és az önszeretetről? Mindannyian rálépünk az ébredés útjára, ahogy felnövünk.
Tara: Ó istenem, igen. Nem érzem azt, hogy van előtte-utána állapot, mert mindig egyre jobban csinálom. Rájöttem, milyen rémesen bántam magammal, még táncoláskor is mindig csak azt hajtogattam magamban: „Jobbnak kell lenned!” Nem volt meg a belső önbizalmam. Csak akkor tárult ki elém a világ, mikor megengedtem magamnak, hogy önmagam legyek. Ahogy Deepak Chopra mondta: „Az élet titka az önazonosság.” Akkoriban kezdtem el megismerkedni a Deepak Choprához hasonló emberekkel, akik azt mondták, hogy imádják, amit csinálok. Én meg pislogtam, hogy „Tényleg?”
Amy: Mikor önmagad vagy, nem érzed szükségét annak, hogy lenyűgözz másokat.
Tara: Abban a pillanatban rájössz, hogy hozzád hasonlóan mindenki más is különleges. Én ezért imádok beszélgetni mindenkivel. Ez segít megmutatni másoknak, ki is vagy. Minden hópehely egyformán gyönyörű.
Amy: Egyetértek! Én is egyre többet gyakorlom ezt. Van valami, ami minden nap emlékeztet arra, hogy ne hasonlítgasd magad?
Tara: Igen, igyekszem megismerni magamat. Reggelente szükségem van egy kis egyedüllétre. Kellenek ezek a pillanatok, mikor senki nem próbálja meg kitalálni és teljesíteni a vágyaimat. Figyelek magamra és kiderítem mire van szükségem, így nem leszek terhére másoknak.
Amy: Tetszik, hogy ennyire hű vagy magadhoz.
Tara: Egy idő után rájöttem, hogy az is elég, ha önmagam vagyok.
Amy: Térjünk rá a most megjelenő könyvedre! Az is ehhez a kérdéshez kötődik?
Tara: Igen, az egyszerű életről, az Ayurvedához hasonló ősi tanítások megértéséről, a meditációról és a Tai Chi-ról fog szólni. Rengeteg szakértővel beszélgettem a témákról. A célom, hogy megosszam az emberekkel, mennyi mindent lehet tanulni ezekből, és hogyan tudnak a kis dolgok boldoggá tenni minket. Ezáltal az emberek feltöltődnek, és átadják a pozitív üzenetet másoknak is az életükben.
Forrás: www.dearsundays.com
Ajánlott könyvek:
TISZTA TEST,
TISZTA ELME
GYÓGYÍTÓ JÓGA – DVD MELLÉKLETTEL
A JÓGA HÉT TÖRVÉNYE – ebook
