Hústermelés és járványok – hogyan tovább?

Az Amerikai Közegészségügyi Egyesület a világ közegészségügyi szakembereinek legnagyobb és legrégibb szervezete. Amint említettem, immár közel két évtizede, hogy szót emeltek a gyárgazdaságok moratóriumáért. Az APHA szaklapjában még egy szerkesztői cikk is megjelent The Chickens Come Home to Roost (Hazajönnek a csirkék az ólba) címmel, mely a sertés- és baromfiipar intenzifikációjának eltörlését szorgalmazza. A cikk megkérdőjelezi, hogy okos dolog-e ennyi vágóállatot tartani egyáltalán, látva az ebből következő járványveszélyt:

„Igen érdekesnek találom, hogy az emberek állatokkal való bánásmódjának a megváltoztatása – alapvetően azáltal, hogy nem esszük meg őket, vagy legalábbis radikálisan visszaszorítjuk a megevett húsmennyiséget – mennyire nem szerepel a megelőzés érdekében tett jelentős lépések között. Ha egy ilyen változást sikeresen elfogadunk vagy törvénybe iktatunk, azzal is csökkenthetnénk a rettegett influenzajárvány esélyeit. Még az is sokkal valószínűbbé válna, hogy megelőzhetjük azokat az ismeretlen jövőbeli betegségeket, amelyek egy ilyen változás hiányában létrejöhetnek a haszonállatok intenzív tartása és vágása miatt. Az emberiség mégsem foglalkozik ezzel a lehetőséggel.”

Az élelmiszeripari újításoknak köszönhetően azonban ez megváltozhat. Nézted mostanában a szupermarket tejtermékrészlegét közelebbről? Amerika legnagyobb tejtermékgyártói közül néhányan csődöt jelentettek az új fogyasztói döntések konstellációja miatt. Periferikus szerepem volt az emberi történelem legnagyobb húsvisszahívásában. Egy kaliforniai vágóüzem „elhasznált” tejelő tehenekre irányuló rejtett kamerás vizsgálata közel hetvenmillió kilogramm marhahús visszahívásához vezetett a fogyasztókat a kergemarhakórtól védő élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése miatt. Levert – betegségük miatt járni is képtelen – tejelő teheneket vonszoltak be láncon a vágóhídra, ahonnan a szövetségi iskolai menzaprogramokat is ellátják hússal. Zabtejet fogyasztva azonban nem kell a szennyezett szarvasmarhaagy miatt aggódnod. (A növényi tejek nem agyasak!)

A húsrészlegen is egyre szélesebb körben találhatók más opciók. Elképesztő módon felfutott az érdeklődés a változatos fehérjeforrások iránt, lévén egyre szélesebb körű az egyetértés, hogy a csökkentett húsfogyasztás kritikus fontosságú mind az éghajlati válság, mind a járványosan terjedő életmódbeli betegségeink tekintetében. Ha kevesebb húst eszünk, azzal nemcsak a világ, hanem évente tízmillió emberélet megmentését is elősegítjük. Dicséretére legyen mondva, a kínai kormány javasolta a lakosainak, hogy felezzék le a húsfogyasztásukat, hogy csökkenjen az egyre nagyobb arányban jelentkező krónikus betegségek száma. Egy teljesen növényi étrend pusztán az egészségügyi jótékony hatásain keresztül harmincbillió dollárt spórolna nekünk csak az olyan krónikus betegségek alacsonyabb aránya miatt, mint a rák, a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség, és akkor a katasztrofális pandémiás kockázat csökkenésével még nem is számoltunk. Hogy mit eszünk, az nemcsak a személyes egészségünkre, hanem a globális egészségünkre is többféle módon kihat.

Az egészségesebb választásokkal a következő koronavírus-járványnak is elébe mehetnénk nemcsak a forrásnál a nedves piacokat kikerülve, hanem azon alapbetegségek számának csökkentésével is, amelyeknek kockázatnövelő hatása van SARS3590, MERS3591 és a COVID–19 esetén. Gondoljunk bele a COVID–19 súlyosságát és az elhalálozást növelő alapvető kockázati tényezőkbe – elhízás, szívbetegség, hipertónia és 2-es típusú cukorbetegség –, melyek mind kordában tarthatók, vagy akár visszafordíthatók egy megfelelően egészséges növényi étrenddel és életmódbeli változtatásokkal.

Ez már nem csak a vegetáriánusok réspiaca; a nagy hústermelők elkezdtek növényi fehérjét is felhasználni olyan hibrid hústermékek előállításához, mint a Tyson „Whole Blends” kolbászai és a Perdue „következő generációs” csirkefalatkái. A Smithfield, a világ legnagyobb sertéshústermelője nemrég debütált egy teljesen növényi termékcsaláddal. Mennyivel kevesebb a sertésvírus-keverőedény most, hogy a Dunkin’ Donuts előrukkolt a húsmentes reggeli kolbászkáival? Mennyivel kevesebb tyúkot zárnak egymással szorosan érintkező ketrecblokkokba most, hogy a tojásmentes majonéz ostrommal vette be a szendvicskrémpiacot? A Quorn, egy gombaalapú húsmentes húsmárka nyitott egyetlen olyan létesítményt, ahol évente körülbelül tizenkétmillió csirkének megfelelő „húst” gyárthatnak.

Winston Churchill egy ennél is újítóbb megközelítést javasolt a pandémia megelőzésére 1932-ben. A Popular Mechanics című lap Fifty Years Hence (Ötven év múlva) című cikkében megjósolta, hogy „addigra már nem kell majd abszurd módon egy egész csirkét felnevelni ahhoz, hogy megegyük a mellét vagy a szárnyát, mivel ezeket a részeket egy megfelelő közegen külön növeszthetjük majd”.  Csakugyan, a hatékonyságát tekintve akár kilencvenhat százalékkal csökkenthetné az üvegházhatást okozó gázkibocsátást és a vízhasználatot, és kilencvenkilenc százalékkal a földhasználatot, ha a húst egyenesen izomsejtekből növesztenénk, ha azonban a pandémiás kockázatot is beleszámítjuk, az emberi egészségre tett jótékony hatása akár még a bolygó nyereségét is felülmúlhatja.

Az emberi egészséget illetően az élelmiszer-biztonságot tartják a vágásmentes betakarítás legnagyobb jótéteményének. Az elmúlt néhány évtizedben a hatszorosára növekedett az ételmérgezéses esetek száma, melyben minden évben több millió amerikai betegszik meg, és ennek a szennyezett hús és egyéb állati termékek a leggyakoribb okozói. Amikor tehát a termesztett húsipar „tiszta húsnak” nevezi a termékét, azzal nem csak a tiszta energia előtt tiszteleg. Az ételmérgezést okozó kórokozók, például az E. coli, a Campylobacter és a Salmonella az ürülékmaradványok miatt vannak jelen, melyek az Egyesült Államokban nyomokban a legtöbb baromfiból vett mintán, illetve a kiskereskedelmi forgalomban kapható darált marhahús és sertésszelet körülbelül felében megtalálhatók. Ezek a kórokozók a belekben élnek, tehát nem kell aggódnunk miattuk, ha belek nélkül termelünk húst, ahogyan az új légúti vírusok kialakulása miatt sem kell aggódnunk, ha tüdő nélkül tudunk húst növeszteni.

Az APHA a Chickens Come Home to Roost című cikkében megállapítja, hogy „akik állatokat esznek, azok nemcsak bántják azokat az állatokat és veszélybe sodorják magukat, hanem a [jövő generációk] jóllétét is fenyegetik… Ideje, hogy az emberiség kihúzza a fejét a homokból, és felismerje a saját kockázatát, ami amiatt fenyegetheti, hogy rosszul bánik a többi fajjal.”

Annak, ahogyan az állatokkal bánunk, globális közegészségügyi következményei lehetnek. Amint az Egészségügyi Világszervezet egyik szóvivője megfogalmazta, „végső soron az embereknek abba kell belegondolniuk, hogy hogyan bánnak az állataikkal, hogyan tartják őket, és hogyan értékesítik őket – alapvetően az állatvilág és az emberek világa közötti teljes kapcsolat igen stresszessé válik”.

Forrás: Hogyan éljük túl a járványokat?

Ajánlott könyvek: