Évtizedek óta ismert felvetés, hogy a növényi alapú étrend segíthet megelőzni a cukorbetegség kialakulását. A téma nem új keletű, már fél évszázada kutatják. A kutatások eredménye az lett, hogy akik hetente egy vagy több alkalommal fogyasztanak húst, azok körében jelentősen nagyobb a cukorbetegek aránya.
Az arány annál magasabb, minél több húst fogyaszt valaki. A kutatásban részt vevők súlyát is figyelembe vették, és azt tapasztalták, hogy a cukorbetegek aránya abban az esetben is sokkal alacsonyabb volt, ha a résztvevők súlya azonos volt. De ha azt vesszük figyelembe, hogy a vegetáriánusok tovább élnek, akkor több idő van arra is, hogy kialakuljanak bennük a különféle krónikus betegségek, így mégiscsak több cukorbeteget kellene találnunk a vegetáriánusok között, ez viszont nincs így: a vegetáriánusok körében így is kétségkívül alacsonyabb azoknak az aránya, akik cukorbetegségben halnak meg, vagy egyáltalán cukorbetegek lesznek.
Ajánlatunk a témában
A 89 000 embert vizsgáló Adventist-2 nevű tanulmány eredményeire rápillantva azt látjuk, hogy a cukorbetegség kialakulásának aránya lépésről lépésre csökken annak függvényében, hogy ki mennyire szigorúan tartja be a növényi étrendet. Hetvennyolc százalékkal alacsonyabb a cukorbetegség előfordulása azoknál, akik szigorúan csak növényi eredetű ételeket esznek. A cukorbetegség elleni védelem fokozatosan nőtt azoknál, akik a napi szintű húsfogyasztásról áttértek a heti egy alkalomra, majd a húsról áttértek a halra, aztán a teljes húsmentességre, végül pedig a tojás- és tejmentes táplálkozásra. Ennek köszönhetően a vegetáriánus étrendet összekapcsolták a cukorbetegség alacsonyabb előfordulásával, jelezve, hogy a növényi alapú étrend hozzájárulhat a cukorbetegség járványszerű terjedésének megállításához.
A másik gyilkos, a magas vérnyomás esetében is ugyanezt a fokozatos csökkenést tapasztalhatjuk: minél magasabb a növényi eredetű ételek aránya, annál alacsonyabb a magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége. Mindez igaz a többlettestzsírra is: azok között, akik kizárólag növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak, nem találtak túlsúlyos embert. Ez csak és kizárólag erre a csoportra volt jellemző. Ebben az esetben is ugyanazt a fokozatos csökkenést tapasztaljuk: minél kevesebb húst eszik valaki, annál kevésbé fog elhízni. Ez tehát azt jelenti, hogy nem minden fekete vagy fehér, nem muszáj a „mindent vagy semmi” elvében gondolkodni, azaz nem feltétlenül kellenek drasztikus változtatások, mivel már a kisebb étrendbeli változtatásokkal is nagyszerű javulást lehet elérni.
Mi lenne, ha valóban egészséges étrendünkbe beiktatnánk egy kevés húst? Vagy tényleg az a legjobb, ha teljes mértékben kivesszük táplálkozásunkból? Ebben a kérdésben 2015-ben újabb fontos ismeretekre tettünk szert. A válasz Tajvanról érkezett. Összehasonlítva a nyugati társadalmakkal, az ázsiaiak táplálkozására mindig is a kevesebb hús, több zöldség volt a jellemző, de azt eddig még nem vizsgálták, hogy vajon a hús és hal teljes elhagyása további előnyökkel jár-e.
Az ázsiaiaknál hagyományosan alacsonyabb a cukorbetegek aránya, de mióta a cukorbetegség járványszerűen terjed – és úgy tűnik, ehhez nagyban hozzájárul a megnövekedett hús, állati eredetű fehérje és az állati zsírok fogyasztása is –, a nyugatról érkező civilizációs hatások eredményeként Ázsiát is elárasztották a gyorsételek, ezért a nemzeti egyetem kutatói nem szimplán a vegetáriánusokat és a húsevőket akarták összehasonlítani. Választásuk a buddhista vegetáriánusokra és a buddhista nem vegetáriánus, de hagyományos ázsiai étrendet követőkre esett. Ázsiában még a mindenevők is inkább növényi alapú ételeket esznek, azt egészítik ki kevés hússal és hallal. A nők nagyjából hetente egyszer fogyasztanak húst, míg a férfiak heti néhány alkalommal. Az Egyesült Államok húsfogyasztási átlagának a férfiak esetében ez 8%-a, míg a nők esetében 3%-a. A kérdés tehát az, hogy melyik a jobb? A 3% vagy a 0%?
Még egyszer kihangsúlyozva, mindkét csoport egészségesen táplálkozott. Szénsavas cukros üdítőt például egyikük sem ivott. Az étrendbeli hasonlóságok ellenére – figyelembe véve a kutatásban részt vevők súlyát, családi anamnézisét, valamint azt is, hogy mennyit sportolnak, illetve dohányoznak-e – a vegetáriánus férfiak körében a cukorbetegek aránya csupán a fele, a nők körében pedig a negyede volt. Szóval igenis van különbség aközött, hogy – figyelembe véve a többi kockázati tényezőt is – milyen arányban alakul ki a cukorbetegség előtti állapot vagy konkrétan a cukorbetegség azoknál, akik alapvetően növényi eredetű ételeket esznek némi hússal vagy hallal, illetve ha egyáltalán nem esznek húst. Az Adventist-2 tanulmányhoz hasonlóan a kutatók még ennél is tovább akartak menni, és azt is meg akarták vizsgálni, hogy hogy alakulnak az arányok akkor, ha a vegánokat hasonlítják összes az lakto-ovo étrendet követőkkel, de erre nem nyílt lehetőségük, mivel a vegánok körében egyetlen cukorbeteget sem találtak.
Azért térek vissza mindig az Adventist-2 tanulmányra, mert ez nemcsak Észak-Amerika, hanem az egész világ legkiterjedtebb és legnagyobb olyan kutatása, amely a növényi alapú táplálkozásra fókuszál. Rengeteget köszönhetünk a tanulmányt végzőknek (hát még a 96 741 résztvevőnek!) Nem bánom, ha (a Nemzeti Rákkutató Intézet és a Nemzeti Egészségügyi Intézet révén) erre költik az adómat.