Szeretnél idén egy új képességet megtanulni? A CNN orvosi szakértője, dr. Sanjay Gupta agysebész, azt mondja, hogy ez, az agyad egészségén is javít.
„Valami új megtapasztalása, vagy olyan tevékenység végzése, ami más módon megszokott az ember számára, új agysejteket tud létrehozni” – mondja az agysebész és egyetemi docens, Gupta. „Folyamatosan új utakat és csapásokat kell használni az agyunkban.”
Az új képesség lehet egyszerű is, jegyzi meg a doktor. Ha jobb kezes, akkor próbáljon meg a bal kezével enni, vagy fordítva. Ha nyakkendőt hord, akkor csukja be a szemét és próbálja meg vakon bekötni. Mindegy, hogy hány éves, soha nem túl késő új agyi utakat fejleszteni, mondja Gupta.
„A képességünk a tudás feldolgozására, megértésére és alkalmazására a kor előrehaladtával valójában élesedhet” – mondja. „Az agy esetében ez olyasféle »használd vagy felejtsd el« jelenség.”
Gupta új könyve az agyról, a Tartsd élesen az elméd, elmagyarázza a legfrissebb kutatásokat, leleplezi a mítoszokat és praktikus tanácsokkal szolgál a kognitív funkciók fejlesztéséhez.
Így változott meg a vélekedés nemrégiben az agysejtek regenerálódásáról
Sokáig azt hittük, hogy az agysejtek – idegsejtek – csak kétszer kezdenek el fejlődni, vagy neurogenezisen (új agysejtek kifejlődése) átmenni: amikor nagyon fiatalok vagyunk és még fejlesztjük az agyunkat babaként, vagy akkor, ha valamilyen sérülés ért bennünket. Talán ekkor az agyunk elkezd új agysejteket toborozni, vagy akár újakat szülni.
Amit megértettünk az elmúlt évtized során, hogy az említett két helyzeten felül is – a mindennapi életünk során, sérülés nélkül, felnőttként – tudunk agysejteket fejleszteni. Ez egy jelentős dolog.
Ezelőtt az agyunkról azt hittük, hogy javarészt megváltoztathatatlan, állandó és csakis inputok és outputok segítségével mérhető, afféle feketedoboz. Egyértelmű, hogy máshogy is fel tudtuk fedezni az agyunkat, és képesek voltunk ezt a neurogenezist, a neurogenezis bizonyítékát az egész élet során megtapasztalni. Ez egy rendkívül jelentős, és úgy gondolom, nagyon inspiráló felfedezés volt.
Miért ajánlatos hét–kilenc órát aludni éjjel agyunk optimális egészségéért?
Az agyunk egyáltalán nem úgy pihen alvás közben, mint ahogy azt az emberek hiszik… Számos nagyon fontos dolog történik közben. Az egyik, hogy alvás közben tudjuk igazán megszilárdítani az emlékeinket. A nap folyamán volt egy csomó érdekes tapasztalásunk – emberek, akikkel találkoztunk, beszélgetések, amiket folytattunk, élmények, amiket átéltünk. Ezekre a dolgokra később szeretnénk emlékezni, és hozzáadni őket életünk narratívájához.
A folyamat, amikor ezeket egyfajta memóriakönyvbe tesszük, az valójában alvás közben történik. Ez az emlékek megszilárdításának folyamata. Némelyikük igazából elraktározza a memóriát. Egyes elemek pár memóriát a rövidtávú memóriából a hosszútávú memóriába mozgatnak át. Jól kell aludnunk ahhoz, hogy jól tudjunk emlékezni. Ahhoz is jól kell aludnunk, hogy jól is felejtsünk – felejteni is tudni kell, hiszen életünk narratíváját minél összefüggőbben szeretnénk megalkotni, ehhez pedig közben sok szerkesztésre van szükség. Rengeteg folyamat ezek közül alvás közben történik.
Egy másik, nemrégiben tett felfedezés az alvással kapcsolatban az, hogy alvás közben egyfajta öblítési ciklus is végigfut az agyunkban – ezalatt az öblítés során bizonyos neurotróf faktorok megmosdatják az agyat, és eltávolítják a selejtet az anyagcsere folyamatokból. Tehát alvás közben történik a memória megszilárdítása, a selejt eltávolítása és az agy táplálása, ami sokkal hatékonyabban működik ekkor, mint a nap bármely másik szakaszában.
Miként befolyásolják a keresztrejtvények az agyat?
Véleményem szerint a keresztrejtvények és más agytornáztató feladatok nagy segítségre lehetnek abban, hogy a sokat használt pályák az agyban erősek legyenek. Ez a „gyakorlás teszi a mestert” elvet érvényesíti. Néhány agyi játék felgyorsíthatja a feldolgozási képességet – ez a sebesség határozza meg, hogy milyen gyorsan tud feldolgozni az ember új tartalmakat és információkat. Azonban erős határvonalat húzok e között, az agy élesen tartása között és kognitív tartalék építése között. Ezek különböző dolgok. Eltérő, sokszínű feladatokat kell végezni ahhoz, hogy ezt a tartalékot felépítsük, nem pedig ugyanazt a dolgot újból és újból, jobban és jobban. Mindkettőre van egy szabály, de ha kognitív tartalékot szeretnénk, akkor különböző dolgokat kell végeznünk – tevékenységeket, amelyek a komfortzónánkon kívül helyezkednek el. Ezeknek valószínűleg sokkal nagyobb hasznuk lesz.
Ezért nem működik igazán a feladatmegosztás, a multitasking
Az elképzelés, hogy egyik feladatról a másikra repülsz, nagyon jól és hatékonyan hangzik. A probléma abban rejlik, hogy kutatások kimutatták, hogy eközben meglehetősen sok figyelmet pazarolsz el. Lehet, hogy nem tűnik fel az embernek, de mikor objektíven mérni kezdjük ezt különböző agyi vizsgálatokkal – szkenneléssel, ami az agyi funkciókat méri az agy bizonyos részeiben – a végeredmény megmutatja, hogy miközben egyik feladatról a másikra váltunk, jelentős energiát égetünk el. Tehát azt gondolhatjuk, hogy két dolgot végzünk egyszerre, de valószínűleg egyiket sem csinálja annyira jól, ahogy lehetne, ezért valószínűleg több időt fog elhasználni így, mintha lineárisan csak az egyiket csinálta volna.
Milyen hatással van agyunkra a pandémia okozta állandó stressz?
Nagyon megterhelő volt. Azt hiszem, hogy van egy állítás a stressz és az agy kapcsolatáról, amit már rég dokumentáltak. Úgy szól, hogy a stressz nem feltétlenül ellensége az agyunknak. Valójában szükségünk van egy bizonyos mennyiségű feszültségre. Az kelt ki minket az ágyból reggel, attól teljesítünk jól a vizsgákon (remélhetőleg). De nem mindegy, hogy milyen – az állandó stressz ugyanis problémás tud lenni. Kell hogy legyen szünet a stressz alól. Kell egyfajta apály és dagály, és ez hiányzik. Ismétlem, nem kell állandóan jónak lennie, de kell néha egyféle fent és lent érzés. A stressz megszüntetése nem lehetséges, és nem is feltétlenül jó ötlet az agyunk számára.
Forrás: www.npr.org