Váli Tamás vegán testépítő élete több mint öt éve változott meg, amikor egyik napról a másikra teljes értékű növényi étrendet kezdett követni. Hogyan befolyásolta ez az életét, és mit gondol Dr. Michael Greger témába vágó, Hogy ne halj meg című könyvéről? Ebből az interjúból kiderül!
K: Már biztosan számtalanszor megkérdezték tőled, de egyszerűen kihagyhatatlan, ezért nekünk is fel kell tennünk: mikor és hogyan változott meg az életed?
Az egészséges táplálkozás mindig is fontos volt számomra. Hittem abban, hogy megfelelő étkezéssel és sporttal fenntartható az a forma, amitől elégedetten nézek tükörbe. Folyamatosan foglalkoztatott, hogyan lehet minél egészségesebben étkezni, illetve hogyan tudok minél hatékonyabb étrendet kialakítani. Kutatómunkát végeztem, rengeteget olvastam, előadásokat hallgattam a témában, minél mélyebbre ástam, annál jobban érdekelt. Így jutottam el Dr. John McDougall videójához – akit azóta is mentoromnak tekintek – és megdöbbentem attól, amit tőle hallottam. Ez volt az első alkalom, hogy valaki tanulmányokkal, teljesen logikusan és támadhatatlanul bizonyította be számomra az állati eredetű élelmiszerek egészségkárosító hatását. Bár mindez ellentmondott annak, amit korábban az egészséges táplálkozásról gondoltam, mégis óriási hatást gyakorolt rám, és azonnali szemléletváltást indított el bennem.
K: Hogyan tudott egyetlen előadás ekkora hatást gyakorolni rád?
Egyrészt azért, mert én magam is tudományos területről jövök, ahol a tények számítanak: fizikusnak tanultam, így könnyebben el tudtam fogadni Dr. John McDougall kikezdhetetlen érvrendszerét. Másrészt pedig valóban mélyen ismertem már ekkor a táplálkozástudományt, ami segített megérteni az összefüggéseket, és hirtelen minden a helyére került. Összeállt a kép. Illetve, ami talán a legfontosabb volt, hogy nagyon érződött még képernyőn keresztül is az, hogy John tényleg egy önzetlen ember, egyszerűen csodálatos személyiség.
K: És másnaptól át is tértél a tisztán növényi étrendre?
Első lépésként még komolyabban vettem a kutatómunkát: mindent elolvastam a témáról, amihez csak hozzájutottam. Szerencsére épp tartott a vizsgaidőszak, így időm is jutott rá. Ez egy intenzív, rövid időszak volt, amely után már biztosan tudtam, innentől változtatnom kell. Így valóban, 2014 végén szó szerint egyik napról a másikra megszabadultam minden állati eredetű élelmiszertől, ami a háztartásomban volt. Én abszolút ilyen vagyok, hogy ha csinálok valamit, akkor azt 100%-kal teszem, különben mi értelme lenne?
K: És mit hozott magával a változás? Nehéz volt?
Nem, hihetetlenül könnyen ment. Sem az elején, sem később nem vágytam arra, hogy húst, vagy bármilyen állati eredetűt egyek, egyszer sem az elmúlt 5 évben, és az izmaim sem tűntek el. Az, hogy nem hiányoztak az állati eredetű élelmiszerek, leginkább annak tudható be, hogy miután növényi étrendre váltottam, egy igazán érdekes dolog történt velem. Mindig is szerettem az állatokat – legalábbis ezt mondtam, bele sem gondolva, hogy hogyan szerethetek valakit, akit megeszem –, de természetesen volt pár kivétel. Ezek közé tartozott a galamb is; kifejezetten irtóztam tőlük. Az életmódváltásom után 1-2 héttel épp az utcán sétáltam, amikor megláttam néhány galambot, és egy teljesen új érzés öntött el. Ez pedig nem volt más, mint a szeretet. Szinte sokkot kaptam a felismeréstől, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen megváltozott a velük szemben korábban tanúsított ellenszenvem.
K: Vajon mitől alakult ki benned ez az új, szeretetteli érzés?
Csak később jöttem rá, hogy miért történt mindez. Az állati eredetű élelmiszerek elhagyása után több lett bennem az együttérzés az állatok iránt. Ekkor lettem teljes mértékben vegán, azaz elköteleztem magam az állatok jogai mellett. Azon túl, hogy lemondtam az állati eredetű élelmiszerekről (mézről is), visszautasítom a szőrme, bőr, gyapjú viselését, nem látogatok állatokat profitért kihasználó intézményeket – mint például delfináriumokat, cirkuszokat -, nem ülök fel semmilyen állatra, és nem használok állatokon tesztelt termékeket sem. Ez utóbbi azt jelentette, hogy alaposan végig kellett böngésznem a tusfürdőmet, dezodoromat, és más dekorkozmetikumaimat. Úgy gondolom, ez a sok dolog mind összefügg, és segítenek abban, hogy a számomra megfelelőnek ítélt úton maradjak!
K: Milyen más eredményeket hozott el számodra az életmódváltás?
Az eredmények már nagyon rövid idő alatt érezhetők voltak. Persze azt is hozzá kell tennem, hogy akkoriban 20 éves múltam, és mire nem képes egy 20 éves? De a változások tényleg rekordidő alatt megmutatkoztak. Nőtt a sportteljesítményem, felgyorsult a regenerációm, sokat javult az egyetemen a mentális teljesítményem, kiegyensúlyozottabb lett az emésztésem, tisztult a bőröm (tiniként elég problémás volt), sokkal több energiám lett, és még sorolhatnám. Ismétlem, mindezt úgy, hogy egészséges fiatal srác voltam, aki korábban is odafigyelt a táplálkozásra és a rendszeres mozgásra. Ami nagyon meglepett, hogy letisztultabbá vált a gondolkodásom, beindult bennem egyfajta belső fejlődés. Elkezdtem komolyabban foglalkozni az önfejlesztéssel, ami korábban elképzelhetetlennek tűnő változásokat idézett elő az életemben. Leírhatatlanul hálás vagyok, hogy mindez megtörtént velem és megélhettem!
K: Hogy fogadta ezt a váltást a családod?
A szüleim jól fogadták, például amikor hazautaztam, Édesanyám továbbra is finom, de immáron teljesen növényi ételekkel várt. Persze néha voltak kisebb nézeteltéréseink, de gyorsan túljutottunk rajtuk. Legnagyobb hatást a nővéremre gyakoroltam, ő azóta szinte teljesen húsmentes étrendre váltott. A baráti társaságom viszont teljes egészében megváltozott, korábbi barátaim közül csak a hozzám legközelebb állók maradtak meg. Cserébe temérdek vegán barátom és barátosnőm lett, és amióta edző vagyok, 95%-ban vegán életmódot követők járnak hozzám edzeni.
K: Mi lehet az oka annak, hogy ennyire átalakult a baráti köröd?
Azt vettem észre, hogy amikor ennyire gyökeresen, alapjaiban változik meg az ember élete és értékrendje, akkor nem tud már úgy beszélgetni másokkal, mint korábban. Hirtelen azon kaptam magam, hogy a másik sokszor jót nevet valamin, ami engem inkább elszomorít. Érdekes volt ezt megélni, hiszen nem tudatosan, de nem kerestem ezeknek az embereknek a társaságát egy idő után.
K: Dr. Michael Greger sikerkönyve, a Hogy ne halj meg is a növényi életmód előnyeiről és egészségmegőrző, betegségeket gyógyító hatásairól szól. A kutatómunkád során mennyire segítették a döntésedet az ott leírtak?
Több növényi étrendet hirdető orvos könyvét is elolvastam, nem volt ez másképp Dr. Michael Greger könyvével sem, de már vegánként került a kezembe. Rögtön a 2015-ös kiadás után, már 2016 elején nekifogtam, akkor még angolul volt csak elérhető – nagyon megörültem, hogy már magyar nyelven is megjelent, hiszen innentől Magyarországon is bárki hozzájuthat ezekhez az életmentő információkhoz.
Amikor találkoztam a könyvvel, az alapkoncepció egyáltalán nem volt számomra új, de meglepett Dr. Michael Greger mindenre kiterjedő, páratlan részletessége és aprólékos munkája. Nemcsak, hogy azt tudhatjuk meg a Hogy ne halj meg-ből, hogy mennyire csodálatos a teljes értékű növényi étrend, hanem azt is, hogy egyes specifikus ételek milyen probléma esetén használhatók hatékonyan. Emlékszem, hogy kifejezetten gyorsan elolvastam ezt a majd’ félezer oldalas könyvet, ittam a szavait, és leírhatatlanul örültem annak a rengeteg – több ezer – tanulmánynak, amelyekre hivatkozott állításai során.
K: Volt olyan tanács, tipp a könyvben, amit beépítettél a táplálkozásodba?
Igen: a darált lenmagot, illetve a kurkumát feketeborssal abszolút miatta kezdtem el rendszeresen fogyasztani, nem beszélve a lilakáposztáról, amelynek köszönhetően elkerül az izomláz azóta is. Antioxidánsbomba fűszerként elkezdtem használni a szegfűszeget, ami rengeteget segített az edzések utáni regenerációban.
K: Mit tanácsolsz azoknak, akik rendszeresen sportolnak, és kacérkodnak a vegán életmóddal?
Azt hiszem elég csak rám nézni, hiszen látszik, hogy az izmaim semennyire sem sínylették meg a tisztán növényi táplálkozást, sőt, nagyobbak és szálkásabbak, mint valaha. Szerintem vágjon bele mindenki, de érdemes utánajárni a témának, hogy elkerüljük a legközönségesebb buktatókat, mint az alulevés. Szerencsére egyre több és könnyebben elérhető információ áll rendelkezésre, nemrég jelent meg például a The Game Changers című dokumentumfilm, ami kiválóan összefoglalja a növényi étkezés és a rendszeres sport – akár élsport – egymást támogató, izgalmas folyamatát.