A Csodák tanítása megjelénése óta több millió ember életére tett igazán kivételes hatást. E három részből álló könyv egy 1965-ben kezdődött belső diktálás során érkezett a Columbia University (Columbia Egyetem, USA) egyik pszichológusához. A Kurzus anyagát több évnyi előkészületet követően, először 1976-ban adta ki a Foundation for Inner Peace (Belső Béke Alapítvány, USA). Azóta milliók legfontosabb spirituális útmutatójává vált a világ minden táján.
„Ne feledd, hogy amikor találkozol valamely testvéreddel, szent találkozás az. Amilyennek őt látod, olyannak látod önmagadat is. Ahogyan vele bánsz, úgy bánsz önmagaddal is. Amit róla gondolsz, azt gondolod magadról is. Soha ne feledkezz meg erről, mert testvéreidben vagy felleled, vagy elveszíted önmagad.”
(TSZ. 8. III. 4:1-5)
Mint azt a címe is jelzi, a Kurzus alapvetően azért jött létre, hogy elősegítse az egyéni tanulást. A könyv három részből áll: a 765 oldalas Törzsszövegből, amely e gondolkodási rendszer alapját képező elméleti hátteret adja meg. Az 532 oldalas, tanulóknak szóló Munkafüzetből, amely 365, az év minden napjára szóló feladatot, leckét tartalmaz, melyet arra terveztek, hogy a Törzsszövegben kifejtett információkkal összhangban, az elmét képezze. Végül a tanítók munkáját segítő, 98 oldalas Tanári Kézikönyvből, ami pedig olyan kérdésekre válaszol, melyek nagy valószínűséggel felmerülnek mindenkiben, aki elvégzi a Kurzust, valamint a könyvekben használt néhány alapfogalmat (Fogalomtár) tisztázza. Hogy az egyes tanulók milyen sorrendben és hogyan tanulmányozzák az egyes részeket, az csakis az egyedi igényeiktől és beállítottságuktól függ. Ugyan a Kurzus alapvetően teljesen önállóan is végezhető, mégis világszerte több száz tanulócsoport alakult és alakul a mai napig a mélyebb megértést elősegítvén.
A Kurzus alaposan átgondolt, mind elméleti, mind gyakorlati szinten lépésről lépésre kifejtett tanmenettel bír, amely az elmélettel szemben a gyakorlatot, a hittudománnyal szemben pedig a tapasztalást helyezi előtérbe. Mint azt ki is mondja, „egyetemes teológiát ugyan nem lehet megalkotni, az egyetemes tapasztalás nem csupán lehetséges, de szükségszerű is” . Bár keresztény nyelvezetet használ, a Kurzus egyetemes spirituális témákkal foglalkozik, és többször is kijelenti, hogy ez az út csupán az egyetemes tanrend egy lehetséges változata. A Kurzus nem nevezi magát az „egyetlen útnak”, sőt világosan megfogalmazza, hogy csak egy, a személyes átalakulást elősegítő, több ezer „egyetemes tanulóösvény” közül.
„Amit nem Isten adott neked, az nem bír hatalommal feletted, a szeretet pedig mindig szeretetet vonz. Mert a szeretet feladata az, hogy minden dolgot egyesítsen önmagával, és teljességét kiterjesztve mindent összetartson. A való világot Isten adta neked cserébe a világért, amelyet alkottál, és amelyet látsz.”
(TSZ. 12. VIII. 7:9-11.)
Akik elköteleződtek A Csodák tanítása mellett:
Gabrielle Bernstein
„Az én „félig teli pohár” életstílusom egyik fő összetevője A csodák tanítása iránti elhivatottságom, amely szerint: „A képzetlen elme semmit nem érhet el.” A Tanítást mindenki úgy, akkora vehemenciával és olyan befogadóképességgel közelíti meg, ahogyan neki a legjobb. Az én tapasztalatom szerint a Tanítás tanulmányozása hihetetlen mértékben tisztítja az elmét, arról nem is beszélve, hogy rakétasebességgel indítja be az életet.
A Tanítás követőjeként megtanultam, hogy az igazi boldogság megtalálásához muszáj szembenéznünk félelmeinkkel. A gyakorlás során iránymutatást kaptam minden félelmem és okainak vizsgálatára.
Amint A Csodák tanítását beépítettem mindennapi életembe, kitakarítottam magamból minden félelemben gyökerező gondolatmintát. És minden változni kezdett. A legjelentősebb változás nem is az volt, amit tapasztaltam, hanem az, ahogyan megéltem a dolgokat. A Tanítás útmutatásait követve megbocsátottam saját múltamat, elengedtem a jövőmet, és szeretettel és hittel álltam a jelen elébe. Az életemben bekövetkező változások minden képzeletet felülmúltak.„
Marianne Williamson
„Azonnal felismertem, hogy A csodák tanítása valami nagyon fontos dolgot fog feltárni előttem. Mellbe vágott a szövegből sugárzó hitelesség.
Olyan kérdésekre adott választ, amelyekről már kezdtem azt gondolni, hogy nincs rájuk felelet. Zseniális pszichológiai fogalmakat használva szólt Istenről, ami az értelmemnek kihívást jelentett, de sohasem támadást. Közhelyesen hangzik, de úgy éreztem, hazataláltam. (…)
Több volt ez számomra, mint egy könyv: a személyi trénerem lett a pokolból kivezető úton. Amint elkezdtem olvasni a Tanítást, és nekiláttam a munkafüzet gyakorlatainak, azonnal éreztem, hogy pozitív változások történnek bennem. Boldognak éreztem magam. Kezdtem megnyugodni. Kezdtem megérteni önmagam. Találtam némi magyarázatfélét arra, miért olyan fájdalmasak a kapcsolataim, miért vagyok képtelen kitartani bármi mellett, és miért utálom a testemet.
A legfontosabb eredmény azonban az volt, hogy úgy éreztem, képes vagyok megváltozni. Miközben a Tanítást tanulmányoztam, óriási, reményt adó energia szabadult fel bennem, holott addig mindennap egyre sötétebb, egyre önpusztítóbb gondolatok gyötörtek. A Tanítás csak egyetlen ösvény a számos lehetséges út közül – de felismerjük, ha ez a mi utunk.”
Pam Grout
„A Csodák tanítása fontos ajándék a világnak. Szó szerint megváltoztatja az emberek életét, békét teremt és átrendezi a molekulákat.
Erről szól a Tanítás: ledózeroljuk az elménk építményeit, amelyek túlságosan is régóta tartanak fogva minket. Figyelmünket a tükörben látható korlátozott én helyett a csodálatos lehetőségmezőre irányítjuk, ami lehetővé teszi, hogy kapcsolódjunk mindahhoz, ami van.
Az egész az elengedésről szól, a behódolásról a szeretettel teli, mindenható energiának, amely nagyszerűbb, bátrabb, zseniálisabb – és igen, furcsább – mindennél, amit valaha is láthattunk. Ez a Szent Zsongás vagy Bizsergés az élet maga. Az élet, amely – akárhány falat emelünk és akármilyen súlyosan is hibázunk – mindig ott van, és tárt karokkal vár minket.”