Dr. Arthur Edward Waite (1857–1942) az okkult tudományok hiteles szakértője volt, megjelent művei közé tartozik a The Holy Kabbalah vagy a The Key to the Tarot, mely először 1910-ben jelent meg Angliában. Waite a tarot-pakli értelmezésének kulcsaként a szimbolizmust használta. A The Key to the Tarot-ban a következőt írja: „A valódi tarot szimbolizmus. Nem beszél más nyelvet és nem kínál fel egyéb jeleket.” Mik ezek a tarot-lapok, melyekről Waite ilyen szakértelemmel ír? Mi az egyes lapok üzenete, honnan származnak a kártyák lenyűgöző szimbólumai, és mikor alakultak ki?
A tarot-kártyák pontos eredete az antikvitás homályába vész. Court de Gebelin 1781-ben azt az elméletet ismerteti a Le Monde Primitifben, hogy a tarot-lapok egy ősi egyiptomi könyvből, Thoth könyvéből származnak. Thoth Merkúr egyiptomi megfelelője, és úgy tartják, hogy az egyik első király, valamint a hieroglifák rendszerének feltalálója volt. Gebelin megerősítette, hogy a tarot-kártyák Egyiptomból származnak és a cigányok terjesztették el Európaszerte.
A tarot-kártya megjelenése tehát úgy öt évszázaddal előzi meg Waite munkásságát. Egy német szerzetes, Johannes egy Ludas Cartarum nevű játékról ír 1377-ben. Covelluzzo, egy 15. századi krónikás egy kártyajáték Viterbo városába való bevezetéséről számolt be 1379-ben. Egy 1369. évi rendelet, melyet VI. Károly hozott meg Franciaországban, nem szól a kártyajáték ellen, a tarot-t számos játékszenvedély mellett meg sem említik. Viszont 28 évvel később, 1397. január 22-én a Párizs prevot-ja egy rendeletben az ünnepnapok kivételével megtiltja a munkásoknak a teniszt, a labdázást, a kártyázást vagy a tekézést. Általánosan elfogadott, hogy a kártyajáték Európában alakult ki a 14. század második felében. Talán Olaszországban játszottak teljes 78 lapos tarot-paklival – fennáll az esélye annak, hogy egy találékony zseni kombinálta öszsze a Kis Arkánum közismert 56 lapját a 22 ezoterikus és emblematikus tarot-lappal, melyet a Nagy Arkánumként ismerünk, és így hozta létre a 78 lapos paklit.
A 15. század során a tarot-lapokat kézzel rajzolták vagy festették Észak-Olaszország és Franciaország hercegi házai számára. Ezt követően a lapok különböző sokszorosítási módszereknek köszönhetően terjedhettek el gyorsan: fametszést, stencilt vagy rézkarcot alkalmazva. A 16. századra egy módosított tarot-pakli vált egyre népszerűbbé: ez volt a Marseille-i Tarot.
A párizsi Bibliotheque Nationale archívumában ma a Nagy Arkánum 17 lapja található meg, melyekről feltehetően tévesen úgy tartják, hogy 1392 körül Jacquemin Gringonneur festette őket kézzel VI. Károly francia király számára. Ezek a lapok viszont nagy valószínűséggel velencei eredetűek, lehetséges, hogy a 15. század közepéről származó Tarocchi di Venezia lapjai.
A New York-i Pierpont Morgan Könyvtár 35 lapot birtokol egy 78 lapos tarot-pakliból, mely körülbelül 1484-ből származik, és úgy tartják, hogy Bonifacio Bembo vagy Antonio Cicognara munkái. Ez a pakli nyilvánvalóan Ascanio Maria Sforza kardinális (1445–1505) tulajdona volt, vagy az anyjáé, Bianca Visconti Sforzáé, és nem játszásra szánták, hanem a kor képi ábrázolását szolgálta
Egyéb korai európai lapok, melyek a tarot-paklihoz kapcsolhatók:
– A Tarocchi di Mantegna pakli, mely 50 instrukciós lapból, vagyis öt tízlapos sorozatból áll.
– A Tarocchi di Venezia vagy a Lombardiai pakli, mely 78 lapból áll: a Nagy Arkánum 22 lapja és a Kis Arkánum 56 lapja tartozik bele.
– A Tarocchino di Bologna pakli 62 lapból áll, melyről úgy tartják, hogy Francois Fibbia, Pisa hercege találta fel. A Nagy Arkánum 22 lapból, a Kis Arkánum pedig 40 számozott lapból áll.
– A Minchiate di Firenze pakli hasonló a normál, 78 lapos tarot-paklihoz, de 97 lapra emelték a lapok számát, mert a zodiákus 12 jegyét, a négy elemet és a három fő erényt is hozzáadták.
A tarot jósolvasatai általánosságban nem csak a lapok egyéni, jósló jelentését veszi számításba, hanem két vagy több lap közti szomszédságot is, illetve azt, hogy a lap fordítva van-e (amely gyengít, késleltet, sőt meg is fordíthatja a jelentést). A rövid leíró cím a Nagy Arkánum minden egyes lapján katalizátor funkciót tölt be egy tágabb, mélyebb jelentés felé, melyet a jós kifejezni próbál.
A tarot-paklik 78 kártyát tartalmaznak, melyeket két nagy csoportba lehet osztani:
– A Nagy Arkánum 22 lapja
– A Kis Arkánum 56 lapja
A Nagy Arkánum 22 lapból áll, az emblematikus 21 lapot XXI-től I-ig (21–1) számozták, illetve idetartozik még egy számozatlan lap, a Bolond (franciául Le Mat és Le Fou). A Nagy Arkánum 22 lapjára aduként is utalnak (franciául atouts, atutti vagy olaszul trionfin), jelentése „mindenek felett”.
A Kis Arkánum 56 lapja 4 színből áll, melybe beletartoznak a szokásos udvari lapok: Király, Királynő, Apród és egy negyedik lap, a Lovag (bubi, jumbó), melynek a Királynő és az Apród között van a helye. A színek általában kardok (pikk), pálcák vagy botok (treff), kelyhek (szívek), illetve érmék vagy pentagramok (gyémántok).
A színek eredetéről úgy hiszik, hogy a középkor négy társadalmi osztályát jelzik: a nemességet, vagyis olyan személyeket, akik a hadseregben való szolgálat miatt jutottak ranghoz, az ő szimbólumaik a kardok; a parasztokat vagy a munkásosztály tagjait, akiket a botok jeleznek; s az egyház tagjait vagy államférfiakat, az ő jeleik a kelyhek, valamint a kereskedőket és iparosokat – rájuk az érmék utalnak.
Jelen korunk hagyományos paklijai látszólag a középkori tarot-paklik leszármazottai. Ahogy a kártyajáték egyre népszerűbb lett, a Nagy Arkánum lapjait elhagyták (kivéve a Bolondot, akit Jokerként megtartottak), a Lovagot és az Apródot pedig a mai bubivá gyúrták össze – így jön ki a standard 52 lapos pakli, plusz a Joker.
Waite kezdeményezésére és felügyelete alatt készült el egy egyedi, 78 lapból álló tarot-pakli, a „Rider Tarot”, melyet Pamela Colman Smith, egy amerikai lány rajzolt, aki az Aranyló Hajnal Társaság tagja volt.
A többi kártyához képest a Rider Tarot különleges ismertetőjegye a negyven számozott lap emblematikus designja (számozott lapok az ásztól a tízesig, mind a négy színben), mely lehetővé teszi, hogy a lapokat azonnal jóslásra használjuk. Ez kontrasztot képez a kardok, a botok, a kelyhek és az érmék merev formájával, melyet korábban használtak a tarot-paklikban. Waite abban hitt, hogy a Bolondot – melynek nincs száma, és a nullának felel meg – nem a 20-as és a 21-es lap között kellene elhelyezni, hanem természetesebb lenne a sorrend, ha a Varázsló elé kerülne és így illeszkedne a héber ábécé első betűjéhez, az álefhez.
Waite a Nagy Arkánum két számát is áthelyezte: az Erő (hatalom, bátorság) gyakrabban mutatkozik más tarot-paklikban – főként Muller 1JJ paklijában és Grimaud Marseille-i Tarot verziójában – XI-ként, a Rider Tarot-ban pedig VIII-as. Az Igazság, általánosságban a VIII-as, Waite-nál pedig a XI-es számot viseli.
Jelenleg hihetetlen érdeklődés mutatkozik a tarot jóskártyák iránt. A komoly Kérdező a lapokat úgy használja, mintha a múltat egy értelmesebb perspektívába helyezné, megérti a jelent, és felfedi az alternatívákat, melyek a jövőben létezhetnek. Akik kevésbé ismerik a tarot-lapokat, elégedettek azzal, hogy játékként használják és bulikban vagy kis személyes csoportokban jósolnak egymásnak. A gyűjtő szemszögéből a tarot-lapokat, színesek és érdekesek.
Jelenleg tinédzserek, diákok, háztartásbeliek, üzletemberek, szakemberek, gyűjtők keresik a tarot-paklikat – valóban az élet minden területéről mutatkozik érdeklődés iránta. Újságok, magazinok, a rádió, a tévé gyakran számol be a tarot felkapottságáról. A tizenévesek is élvezik a tarot-partikat. A felnőttek tarot-fogadásokat, jótékonysági rendezvényeket, tarot-piknikeket tartanak, ezeken a jóslás az esemény. Hollywoodban elterjedt az a trend, hogy „népszerű” tarot-jósok vesznek részt partikon és ismert vendégeket szolgálnak ki.
A tarot-lapok egyik lenyűgöző aspektusa az, hogy közvetlenül hatással van arra, aki használja a lapokat. Waite a The Key to the Tarot-ban sikeresen mutatja be a jelentés egy új dimenzióját. Bármely tarot-olvasónak, legyen komoly kutató vagy egy olyan személy, aki az okkultizmussal csak felületesen foglalkozik, előnye származik Waite bepillantásaiból és éles elméjű megfigyeléseiből.
Stuart R. Kaplan Stamford, 2004. február
Forrás: Rider-tarot
Ajánlott könyv: Arthur Edward Waite – AZ EREDETI RIDER TAROT (Könyv és kártya)
