Az ókori Egyiptomból származó Smaragdtábla, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak, útmutatást nyújt az ember számára a mágikus erők használatához. Gondolati magva az, hogy lényegét tekintve minden azonos alapformákra épül, és minden mindennel összefügg.
Az először 1994-ben megjelent Smaragdtábla címéhez hűen arra törekszik, hogy egységbe foglalja az ember és a világegyetem jelenségeit. Ezt nevezte Szepes Mária az összefüggések tudományának, amely tulajdonképpen a természettudomány, a művészet és a filozófia szintézise. A könyvet olvasva olyan rálátást kaphatunk a világ dolgaira, amellyel számunkra is kézzelfoghatóvá válik, hogy valóban minden mindennel kapcsolatban van, és nyilvánvaló igazságként fogadhatjuk el az „amint fent, úgy lent” ősi elvét.
Ezt a rövid verset sok évtizeddel ezelőtt írtam. Amint utóbb kiderült, saját sorsomról szóló fogadalom, aláírt váltó volt, amelyet egész életemmel, írásaimmal, tanulmányaimmal, szolgálatommal lefedeztem, s még ma is fizetem.
Tűzmantrád lesújtott rám Uram,
S kigyúlt lelkemben a mesés Gondvána,
a szépség tájait lángok haragja dúlja,
a vágy kútjai felforrt, maró sebek,
de villámodért hálát adok Neked!
Ha sziklák nyilától vére csurran az égnek,
tudom, e nyilak füstszárnyukon
végül is elérnek Téged.
Legyek ezért örökké égő fároszod,
titkoktól izzó csipkebokrod.
Segíts Uram, hogy mindig égjek,
hiába jajgatok, sírok, félek,
ne engedd, hogy szent máglyádról lelépjek,
Ámen!
A Smaragdtábla az egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, természettudományok, mélypszichológia és saját tapasztalataim alapján. A vers, amelyet idézek, Csillagpor című verskötetemből való. Ebben a versben az én képletemről írtam. Amikor csillagporról beszélek, korántsem gondolok jóslásra, amelynek felületes általánosításait megbízhatatlannak és igen sokszor károsnak tartom. Engem csak a pszicho-grafológiával kiegészített karakterológiai típusként érdekel egy-egy születési dátum. Tisztában vagyok vele, hogy az ember felépítése éppúgy a természet és kozmosz része, mint a föld valamennyi életjelensége. Cáfolhatatlan bizonyíték rá korunk gyakorló, statisztikára épülő orvosmeteorológiája, amely szerint a napfolttevékenység, a mágneses viharok idején ötszörösére növekszik az ambulanciákon az ér- és szívbetegek száma. Nem tanácsolják súlyos operációk végzését e sugárzások idején, mert veszélyes komplikációk következhetnek be, s az ideggyógyintézetek orvosait is figyelmeztetik, injekciózzák nyugtatókkal a veszélyes neurotikusokat, elmebetegeket, mert rohamok léphetnek fel náluk. Kétségtelen, hogy nincs két egyforma ember, ahogy nincs két egyforma ujjlenyomat sem, még akkor sem, ha ugyanabban a jelben születtek, sőt egypetéjű ikreknél sem.
Az asztrológiai képlet magában nem árulja el egy karakter intelligenciáját. Az írás formanívója viszont igen. Az ember sorsa a jelleméből, erkölcsi érettségéből vagy éretlenségéből nő ki. Aszerint reagál egy-egy bolygóállás kétségtelenül meglévő feszültségeire. Az ősi, babilóniai, egyiptomi csillagtudomány alapaxiómái szerint: a csillagok nem kényszerítenek, csak hajlamossá tesznek. S a bölcs uralkodik a csillagain. Ma már köztudott tény, hogy az egyiptomi bölcsek – nem a későbbi dekadens, hanem a pszichikai kultúrát hordozó mélymúlt Egyiptomának bölcsei – szerint, aki megismeri képletének kozmikus konstellációját, az képes túlemelkedni annak veszélyein.
A modern asztronómia merész, a problémákat végiggondoló elméi – ezek közé tartozik az amerikai Carl Sagan, akit kollégái e tudomány fenegyerekének neveznek – már tudják, beismerik, hogy az ősi egyiptomi csillagászat mérései csak milliméterekkel térnek el a mai asztronómia megállapításaitól. E felismerésekre mondja Mereskovszkij: minél mélyebbre hatolunk a múltba, annál nagyobb világosság sugárzik belőle.
E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és modern természettudomány egymást kiegészítő, szoros összefüggéseit – olyan színes, érthető példákkal, amelyek a Föld és a világegyetem jelenségeinek már feltárt vagy egyelőre megválaszolatlan kérdéseiről beszélnek.
Nehéz cáfolni olyan tényeket, amelyek akkor is vannak, ha nincs rájuk magyarázat. Hiszen a hatalmas dinoszauruszok létéről és eltűnésük okairól is csak különböző feltevéseink vannak, ahogyan a számtalan rommező még megfejtetlen jelbeszédéről vagy a világegyetem keletkezéséről is. Kétségtelen, hogy a forrongó tudomány már nem lineáris fejlődésről, hanem káoszelméletről tart előadásokat.
A gondolkodó ember, aki eléggé alázatos ahhoz, hogy rengeteg tanulás után rájöjjön, milyen keveset tud létünk alapvető kérdéseiről, arról is meggyőződik, hogy az emberiség szellemi kultúrájában minden mindennel összefügg, kutatási területéről nem hagyhatja ki a tudomány egyetlen fakultását s a hagyományok, mítoszok, mesék, álmok, szimbólumok analógiáit sem.
Nem tartozom a vakon hívő emberek közé. Tisztelem valamennyi individuum egyéni útját, meggyőződését. De rájöttem, hogy az összefüggések tudománya elbírja a világosságot. A tudás e téren nem eretnekség, hanem megkerülhetetlen szükségszerűség. A léte gyökereit kereső kutatónak joga van hozzá, hogy kételkedjen mindabban, amiről ő maga meg nem győződik.
Amit e könyvemben, de valamennyi művemben leírtam, tisztességes orvosként először magamon próbáltam ki. Azonkívül tizenhét éve halott bátyámmal együtt, s az ő halála után egyedül, negyvenegy éven át tanítva tanultam, tanulmányoztam e téma valamennyi területét s magát az ember-titkot. Nem vagyok mester, csak szerény átutazó e kis kék bolygón, amely a meteorok zárótüzében nagyszerű tapasztalatokat kínál a halandóknak. Szenvedés, félelem poklába vet, vagy képzeletünk, tanulmányaink szárnyán csillagaink fölé emel. A földlakókat érzelmek, indulatok özönvize árasztja el, és katarzis tüze éget ki belőlük minden salakot. Iszonyú és nagyszerű bolygó.
Kételkedjenek minden szavamban, de próbáljanak gondolkodni rajta, hátha rátalálnak benne a halál és szenvedés útvesztőiből kivezető Ariadné-fonálra.
- február – Szepes Mária
Ajánlott könyvek:
SMARAGDTÁBLA
DIMENZIÓTAROT
A VÖRÖS OROSZLÁN
