A spirituális kapcsolat ereje

„Ha azt kívánjuk, hogy a világ szeretetteli és együttérző legyen, legyünk magunk szeretetteliek és együttérzők. Ha azt kívánjuk, hogy a világban megszűnjön a félelem, szüntessük meg magunkban. Ez a legnagyobb ajándék, amelyet adhatunk. A nemzetek közötti félelem az egyének közötti félelem makrokozmosza. A hatalom külsőként való felfogása, ami elválasztja a nemzeteket, nem más, mint ami az egyének között is megjelenik; és ugyanígy, az a szeretet, tisztánlátás és együttérzés, amit az egyén tudatosan választ, hogy összhangba kerüljön lelkével, nem más, mint ami a nemeket, az emberfajtákat, a nemzeteket és a szomszédokat fogja majd össze harmóniába. Nincs más lehetőség. Bár látszólag minden ember csak azért az életminőségért felelős, amit maga megtapasztal, hatása azonban egyidejűleg kiterjed a makrokozmoszba.

A nukleáris katasztrófa fenyegetése például makrokozmikus gondolat vagy fogalom Földünkön, mégis a mikrokozmosz teljes evolúciója kell ahhoz, hogy eltűnjön fejünk fölül. Amíg azok, akik igyekeznek harmóniát teremteni a nemzetek szintjén, magukban ugyanazt a haragot és erőszakot hordozzák, amit a nemzetek között épp meggyógyítani próbálnak, addig a vágyott harmónia nem jöhet létre makrokozmikus szinten sem. Ami az egyesben van, az van az egészben is, így végső soron minden egyes lélek felelős az egész világért.

Ha spirituális társkapcsolatra kötelezzük el magunkat egy másik emberrel, a spirituális társkapcsolat archetípusának energiáját hozzuk be az anyagi színtérre. Olyan értékeket, észleléseket és cselekedeteket kezdünk kialakítani és életünkbe is belevinni, amelyek azt tükrözik, hogy egyenlők vagyunk társunkkal, és az ő spirituális fejlődésére éppúgy elkötelezettséget vállalunk, mint a magunkéra. Félretesszük személyiségünk követeléseit, hogy eleget tegyünk azoknak a szükségleteknek, amelyeket társunk spirituális növekedése igényel, és ezáltal magunk is növekedünk. Így működik a spirituális társkapcsolat.

Elkezdjük látni, hogy ami kapcsolatunk egészségéhez szükséges, ugyanaz szükséges kettőnk saját spirituális fejlődéséhez, s hogy mindegyikőnk azt tudja nyújtani, ami a másiknak hiányzik. Ha például féltékenyek vagyunk, meglátjuk majd, hogy ez a féltékenység társunk olyan vonását hozza felszínre, amelynek gyógyulnia kell, és ez az a vonás, ami bennünk tükröződik. Elkezdjük értékelni társunk hozzájárulását saját fejlődésünkhöz. Megtapasztaljuk, hogy az ő észlelései és megfigyelései saját fejlődésünket is segítik, sőt elengedhetetlenek hozzá, és hogy beszélgetéseink mély vizeket kavarnak fel.

Megtanuljuk, mekkora szerepet játszik kapcsolatunk működésében a szeretet, az elkötelezettség és a bizalom. Megtanuljuk, hogy a szeretet önmagában nem elég, hogy bizalom nélkül sem adni, sem befogadni nem tudjuk a szeretetet, amit egymás iránt érzünk. Megtanuljuk, hogy elkötelezettségünknek olyan formát kell találnunk, ami magunk és társunk szükségleteit egyaránt kielégíti. Megtanuljuk, hogy ugyanannyira vegyük figyelembe társunk érdekeit, mint a sajátunkat, hiszen a kívánt kapcsolat csak két egészséges és kiegyensúlyozott ember között jöhet létre.

Megtanuljuk, hogy ne csak egymásban bízzunk, hanem abban is, hogy képesek vagyunk együtt fejlődni. Megtanuljuk, hogy azzal tesszük kockára leginkább a kapcsolatot, ha elkendőzzük azt, amitől legkivált féltjük. Nem könnyű kifejezni mindazt, ami bennünk van, főleg akkor nem, ha ez kiszolgáltatottá tesz bennünket, vagy fájdalommal, haraggal, ingerültséggel tölt el. Ha ezekkel az érzelmekkel töltődnek fel szavaink, olyan erősek lesznek, hogy nagy sérülést okozhatnak, de akár meg is gyógyíthatnak. Megtanuljuk, hogy az egyetlen járható út, ha körültekintően megfogalmazzuk mindazt, ami minket illet, a gyógyulás szándékával, és bízni is tudunk e folyamatban. Ha szükségleteinket félelem helyett bátorsággal közelítjük meg, felébresztjük a bizalom érzését. Az ember valós állapota a maga tökéletes formájában nem ismer titkokat. Nem rejt el semmit, hanem tiszta szeretetben él.

Megtanuljuk, hogy ostobaságból és gondatlanságból ne vétsünk egymás ellen. Megtanuljuk, hogy nem elég akarni, amit akarunk; hanem mélyen kell akarnunk, és szándékainkkal kell létrehoznunk, életben tartanunk és megteremtenünk nap mint nap. Ahogy egyre világosabb lesz mindkettőnk tudata, úgy válik egyre gazdagabbá kapcsolatunk.

Megtanuljuk értékelni azt, hogy figyelembe vesszük a másik szempontjait. Ha a másik helyébe képzeljük magunkat, ha igazán belemegyünk a másik félelmeibe, majd visszatérünk saját lényünkbe, ezzel lehetőséget nyitunk arra, hogy átlépjük a dolgok személyes szintjét, és a személytelen szinten tudjunk gyógyítani. Lelki játszótársaknak látjuk majd egymást, akik azokon a területeken munkálkodnak, amelyek mindkettőjükben gyógyításra szorulnak. Gyakran kerülünk majd szorult helyzetbe, ahogy igyekszünk munkálkodni a bizonytalanság érzésén, de még ekkor is lehetünk könnyedek, és emlékezhetünk arra, hogy olyan szellemek vagyunk, akik vállalták az anyagi tapasztalást, és sokkal nagyobb hatalmunk van, mint amit abban a gyenge pillanatban mutatunk.”

Most pedig következzen egy részlet Oprah Winfrey Élet adta bölcsesség c. könyvéből, amelyben Gary Zukav és Linda Francis beszélgetnek a spirituális társkapcsolatunkról.

Oprah: Gary, a feleségedet, Lindát spirituális partnerednek nevezed. Milyen egy spirituális partner?

Gary Zukav és Linda Francis: Egyenlő felek közti kapcsolat, melynek célja a spirituális fejlődés.

Oprah: Hogyan használhatjuk a spirituális kapcsolatot hiteles erőnk megteremtésére?

Gary: A hiteles erő megteremtése az oka annak, hogy a spirituális kapcsolat létrejön. Én elköteleződtem a spirituális fejlődésem mellett, hogy megteremthessem a hiteles erőmet. Linda pedig a saját spirituális fejlődése mellett köteleződött el. Nem tudjuk egymásét megteremteni. De én tudom őt támogatni, és ő is engem. Amint elkezdesz valaki olyanná válni, akit jobban érdekel az, hogy érzelmileg tudatossá és felelőssé váljon azért, amit létrehoz, ahelyett hogy másokat okolna ezért, olyan embereket vonzol majd be, akik ugyanezt teszik.

Linda: Számos emberhez vonzódtam már életemben. De ezek a vonzalmak személyiségem félelemalapú részeiből származnak, olyasvalakit kerestem, aki kiteljesít engem.

Oprah: Igen, igen. Egyszer régen pont ezt mondtam Tom Cruise-nak, hogy az a mondat a Jerry Maguire-ből, hogy „Kiegészítesz”, sok embert összezavart. Szem nem maradt szárazon a mozikban. Amikor igazság szerint senki nem egészít ki senkit.

Linda: Semmiképp nem tudtam volna kapcsolatban lenni Garyvel, főleg spirituális kapcsolatban nem, ha nem dolgoztam volna magamon előtte. Megváltoztam, ahelyett, hogy valaki olyat kerestem volna, aki kiegészít, és ez teljesen megváltoztatott mindent. És tudom, hogy soha nem találkozom Garyvel, ha nem végzem el ezt a munkát.

Oprah: Szerintem ez nagyon erőteljes. Hogy ahelyett, hogy a megfelelő embert keresnénk, dolgozzunk azon, hogy mi magunk legyünk megfelelők. És a megfelelő embert majd mi vonzzuk be, a magunkon elvégzett munka alapján. Így értettem, amit mondtál.

Linda: Ez pontosan így van.

Oprah: A definíció számomra világos és elsöprő erejű. A spirituális kapcsolat egyenlő felek közti kapcsolat, melynek célja a spirituális fejlődés. Mit értesz egyenlő felek alatt?

Gary: Ha megnézed az embereket magad körül, néhányan erősebbek. Mások gyengébbek. Van, aki tud rajzolni, néhányan jobbak írásban. Minden egyenlőtlenség, amit látunk, a személyiségre jellemző. Ha kapcsolatot teremtesz valakivel, és egyenlőnek érzed magad vele, akkor az lélek-lélek kapcsolat. A személyiségek nem egyenlők.

Oprah: Hanem a lelkek azok?

Gary: Pontosan! Az egyenlőség megérti, hogy nincs senki és semmi az univerzumban, aki fontosabb lenne nálad. És nincs senki és semmi az univerzumban, aki kevésbé fontos lenne nálad. Ha nem érzed magad egyenlőnek, akkor vagy felsőbb-, vagy alacsonyabb rendűnek fogod érezni magad – mindkettő a személyiség félelemben gyökerező részének a tapasztalata. Nem lehet spirituális kapcsolatba lépni úgy, hogy egyenlők vagyunk, hacsak nem lélek áll szemben lélekkel. Ha nem vagy egyenlő, akkor vagy alacsonyabb, vagy felsőbbrendű vagy. Ha az egyiket érzed a kettő közül, tudhatod, hogy a személyiségednek egy félelemmel teli része aktív. Tehát, ha például Lindával vagyok, vagy bárkivel, akivel spirituális partnernek érzem magam, akkor érzelmi tudatosságot próbálok alkalmazni, és meglátni, hogy Alacsonyabb rendűnek érzem magam? Tetszeni próbálok? Eltorzítom magam azért, mert valamit szeretnék elérni, akkor is, ha csak egy mosolyról van szó? Tudod, azt csinálsz, amit akarsz. Ez vagyok én. De kapcsolat nincs. Mindegyik a személyiségem egy félelemmel teli része, és tudom, hogy kihívás elé akarom állítani.

Forrás:  A lélek lakhelye, Élet adta bölcsesség

Ajánlott könyvek: