A világhírű szerző, Gregg Braden a természettudomány és a spiritualitás között húzódó hagyományos határokat átlépve olyan technikákat tár elénk Az emberiség ereje című könyvében, melyekkel felébreszthetjük a bennünk rejlő erős intuíciót, a megérzés és az öngyógyítás (és sok minden más!) képességét. Megmutatja, hogy nem azok vagyunk, aminek mondtak, és sokkal többek annál, mint amit valaha is képzeltünk.

Extremitásokkal teli világunkban kitüntetett jelentősége van, hogy az emberiség, mit gondol magáról, arról, hogy kik vagyunk és honnan származunk. Pontosan az ezzel kapcsolatos hiedelmeink erejénél fogva töredeznek szét a közösségeink, és fordulnak egymással szembe a különböző nemzetek, végtelen háborúzásba sodorva magukat és egymást. Az ilyen hiedelmeknek azonban megvan az a képességük is, hogy egyesítsenek minket.

 

Ha tudjuk, valójában honnan származunk, az kivétel nélkül minden emberi élet iránt felébreszti a tiszteletünket és megbecsülésünket.

 

Amíg azt akarják velünk elhitetni, hogy nem vagyunk több, mint a természet véletlenszerű képződménye, azt fogjuk érezni, hogy nincs semmi kivételes bennünk és az életünkben. Ebből a steril perspektívából a történetünk egyszerű, egyértelmű és nélkülöz bármiféle mély jelentést. Megszülettünk. Élünk. És meghalunk. Az emberiség és azon belül a mi létezésünk csupán az élet egyetlen villanása a természet radarképernyőjén, csakúgy, mint a teremtmények milliárdjai, akik előttünk léteztek.

Csak úgy tudunk messzebbre jutni annál, hogy pusztán beazonosítjuk és elítéljük az önbecsülés és a különbözőségeink iránti intolerancia hiányából eredő kegyetlenkedéseket, egy atrocitások nélküli jövő érdekében, ha elgondolkozunk a kik vagyunk? kérdésre adott pozitív válaszunkon. Ez a válasz – amelynek az emberről és főként a létezésünk különleges aspektusairól tudható korszerű tényeken kell alapulnia – a kulcs ahhoz, hogy megírjuk a céllal rendelkező emberiség új történetét.

Azzal, hogy fel- és elismerjük különlegességünket és az élet értékét a legelső, legalapvetőbb szinten, önmagunk és családtagjaink szintjén, és a gyerekeink oktatását ezekre az egyedi emberi értékekre alapozzuk, gyökeres szemléletváltást tudunk generálni – beláthatatlan mértékű és minőségű változást az emberek számára az egész világon –, ami végül elvezetne ahhoz, hogy mint faj sorsunk elrendeltetése szerint teljesen kibontakoztassuk a bennünk rejlő emberi potenciált.

 

Ahogyan önmagunkról és egymásról gondolkodunk, az ma az életben tapasztalt legnagyobb félelmeink és legnagyobb szenvedésünk legmélyebben rejlő oka.

 

AZ EMBERISÉG ÚJ TÖRTÉNETE 46 PONTBAN

Könyvemben bemutattam azokat a felfedezéseket és tényeket, amelyek okot adnak arra, hogy másképp gondolkodjunk önmagunkról. Hogy hangsúlyozzam, ezeken belül miket éreztem mérföldkőnek, kiemeltem a legfontosabb gondolatokat és felfedezéseket. De ami talán nem volt nyilvánvaló, hogy bár e pontok mindegyike önmagában összefoglal egy fontos témát, ha együtt olvassuk őket, egyiket a másik után, egy történetet beszélnek el. Ez a történet a lényege az emberiség új történetének.

1. Alapgondolat: A modern világ magasan fejlett technológiájának dacára a tudomány még mindig nem tudja megválaszolni létezésünk legalapvetőbb kérdését: kik vagyunk?

 

 

2. Alapgondolat: Az önbecsülésünktől, önértékelésünktől és az önbizalmunktól kezdve a jóllétünkig és a biztonságérzetünkig, valamint ahogyan a világot és a többieket látjuk, minden a kik vagyunk? kérdésre adott válaszunkban gyökerezik.

3. Alapgondolat: Azáltal, hogy megengedjük az új felfedezéseknek, hogy új történeteket meséljenek ahelyett, hogy előre meghatározott elgondolások keretébe kényszerítenénk őket, végre megválaszolhatjuk létezésünk legfontosabb kérdéseit.

4. Alapgondolat: Az új DNS-bizonyítékokból logikusan következik az a felvetés, hogyegy teremtés szándékos cselekedetének eredménye vagyunk, amelynek során az intuíció, könyörületesség, együttérzés, szeretet és öngyógyítás különleges képességét is elnyertük.

5. Alapgondolat: Az életünket azok a történetek határozzák meg, melyeket magunknak mondunk magunkról, és el is hisszük őket.

6. Alapgondolat: Amikor megváltoztatjuk a történetet, azzal megváltoztatjuk az életünket is.

7. Alapgondolat: Az emberiség írott történetében először, Charles Darwin 1859-ben közzétett evolúcióelmélete lehetővé tette a tudománynak, hogy a vallás bevonása nélkül válaszoljon az élet és az eredetünk nagy kérdéseire.

8. Alapgondolat: Bár feltételezik, hogy léteznek az ősi főemlősök és a modern ember közötti kapcsolatok az evolúciós családfán, soha nem bizonyították be őket tényként – jelenleg ezek csak kikövetkeztetett avagy spekulatív kapcsolatok.

9. Alapgondolat: Egy rendkívül jó állapotban megmaradt, 30 000 éves nőnemű Neander-völgyi csecsemő felfedezése és mitokondriális DNS-ének összehasonlítása a miénkkel egyértelműen bizonyítja, hogy a legkorábbi modern ember nem az ősi Neander-völgyiek leszármazottja.

10. Alapgondolat: A 2-es emberi kromoszóma, a második legnagyobb kromoszóma az emberi testben, egy ősi DNS-fúzió eredménye, amelyet nem lehet megmagyarázni az evolúcióelmélettel a mai tudásunk szerint.

11. Alapgondolat: A 20 fehérje, melyek lehetővé teszik a véralvadást, illetve a csilló több mint 40 komponense, amelyek lehetővé teszik a sejteknek, hogy folyadékban mozogjanak, csak két példa azokra a funkciókra, amelyek nem fejlődhettek ki fokozatosan, hosszú idő alatt, ahogyan azt az evolúció sugallja. Mindkét példában ha csak egy fehérje vagy összetevő is hiányzik, a sejt funkciója elveszik.

12. Alapgondolat: Az emberek ugyanolyan fejlett aggyal és idegrendszerrel jelentek meg a Földön, mint amilyennel ma rendelkezünk, és a létfontosságú funkcióink önszabályozó képessége is már kifejlődött addigra, ellentmondva az evolúciós elméletből következő gondolatnak, hogy a természet nem „terhel túl” ilyen tulajdonságokkal, amíg nem lesz rájuk szükség.

13. Alapgondolat: A növekvő mennyiségű tárgyi és DNS-bizonyítékok azt sugallják, hogy fajunk feltehetőleg 200 000 évvel ezelőtt jelent meg, és nem vezetett evolúciós út mai kinézetünkhöz.

14. Alapgondolat: Becsületes tudós, akit nem kötnek akadémiai, politikai vagy vallási korlátok, többé nem értékelheti le az ember eredetéről szóló új bizonyítékokat anélkül, hogy elveszítené a hitelességét.

15. Alapgondolat: Fejlett idegrendszerünk része, a szív, partnerségre lép az aggyal mint fő szervvel, hogy tájékoztassa az agyat, mire van a testnek szüksége egy-egy adott időpillanatban.

16. Alapgondolat: Az ősi hagyományok mindig is azt állították, hogy az agy helyett a szív a mély bölcsesség, érzelem és memória központja, valamint átjáró a létezés más birodalmaihoz.

17. Alapgondolat: A 40 000 szenzoros neurit felfedezése az emberi szívben elképesztő új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, melyek egybecsengenek azokkal, amelyeket pontosan leírnak a legősibb és legtöbbre tartott spirituális hagyományaink.

18. Alapgondolat: Azok a tudományos dokumentációk, melyek leírják, hogy hogyan kerültek át emlékek közvetlenül egy donortól a befogadó testébe magából a szívből – mely jelenség a memóriaátvitel –, jól mutatják, mennyire valóságos dolog a szív emlékezete.

19. Alapgondolat: A szív a kulcs ahhoz, hogy felébresszük magunkban a mély intuíció, a szubtilis emlékek és rendkívüli képességek működését – melyeket a múltban nagyon ritkának gondoltak –, továbbá hogy ezeket a tulajdonságokat a mindennapi élet normális részeiként fogadjuk el.

20. Alapgondolat: Az a hajlandóságunk, hogy megalapozott bizonyítékok hiányában is tényként fogadjunk el egy tudományos feltevést, helytelen végkövetkeztetéshez vezethet és vezetett is a múltban arra vonatkozóan, amit magunkról és a világhoz fűződő kapcsolatunkról gondolunk.

21. Alapgondolat: Neves tudósok azt mondják, matematikailag lehetetlen, hogy az élet genetikai kódja kizárólag az evolúció folyamata által alakult ki.

22. Alapgondolat: Az ősi és bennszülött hagyományok származásunkat szinte egyetemesen egy tudatos és szándékos cselekedetnek tulajdonítják.

23. Alapgondolat: A bizonyítékok növekvő halmaza azt a következtetést veti fel, hogy egy élő és élénk világegyetem részeként létezünk, amely közel sem egyszerűen halott porszemcsékből és gázokból álló, üres tér.

 

 

24. Alapgondolat: Ha a puszta véletlennél valami többnek az eredménye vagyunk, akkor nem meglepő, hogy életünk többről szól a puszta túlélésnél. Ez azt jelenti, hogy életünknek célja van.

25. Alapgondolat: A mély intuícióra, részvétre, empátiára, könyörületességre és öngyógyításra való képességünk, melyek lehetővé teszik, hogy elég sokáig éljünk ahhoz, hogy kamatoztassuk ezeket a képességeket – ezek szolgálnak számunkra iránytűként, melynek mutatója közvetlenül életünk céljára mutat.

26. Alapgondolat: Az intuíció egy jelen idejű helyzetértékelés, amely személyes és múltbeli tapasztalatokra, szenzoros ingerekre és gyakorlati benyomásokra támaszkodik, az ösztön pedig egy olyan reakció, amely túlélési mechanizmusként „be van drótozva” a tudatalattinkba.

27. Alapgondolat: Az anya és gyermeke között létező érzelmi kötelék ma már tudományosan dokumentált olyan tanulmányok révén, amelyek betekintést nyújtanak az intuitív kapcsolódásba, amelyet mindannyian kifejleszthetünk a saját társas kapcsolatainkban.

28. Alapgondolat: A szívre való szándékos fókuszálás felhatalmaz minket, hogy rendszeresen megtapasztaljuk az intuíció mély állapotát, amikor úgy akarjuk, igény szerint.

29. Alapgondolat: Szívünk bölcsességéhez egy folyamaton keresztül férhetünk hozzá, amelyet öt egyszerű lépésben lehet összefoglalni: összpontosíts, lélegezz, érezz, kérdezz és hallgass rá.

30. Alapgondolat: Az intuíció, az együttérzés és az empátia a könyörületességhez vezető lépcsőfokok.

31. Alapgondolat: A könyörületesség természeti erő is, és érzelmi tapasztalat is, amely összeköt bennünket a természettel és minden élettel.

32. Alapgondolat: A telomerek a DNS speciális szekvenciái, melyek a kromoszóma végén helyezkednek el, és pufferként szolgálnak, hogy védelmezzék a kromoszóma genetikai információját, amikor egy sejt osztódik. A telomerek minden egyes sejtosztódással rövidebbek lesznek, amíg már nem tudják megvédeni a sejt létfontosságú információját, és ekkor a sejt öregedni kezd, és végül meghal.

33. Alapgondolat: A telomeráz enzim feladata sejtjeinkben, hogy regenerálja, megújítsa és meghosszabbítsa a telomereket, amelyek meghatározzák, hogy a sejtjeink mennyi ideig élnek.

34. Alapgondolat: Az életmódunk helyes megválasztása, beleértve a testmozgást, a speciális étrend-kiegészítőket és a stressz csökkentését, bizonyítottan döntő fontosságú eszköz a telomerek károsodásának és a sejtek öregedésének sikeres lassítására, sőt visszafordítására.

35. Alapgondolat: A megoldatlan életstressz az, ami szétrágja telomerjeinket, és ellopja tőlünk a legkedvesebbet: magát az életet.

36. Alapgondolat: Szívünk bölcsességén keresztül kérhetjük és kaphatjuk meg a felismerést, milyen egészséges alternatívái vannak az életünkben az egészségtelen figyelemelterelési módszereinknek.

37. Alapgondolat: Minden nap minden pillanatában megtesszük a választást, amely erősíti vagy tagadja az életet a testünkben.

38. Alapgondolat: A szív–agy rezíliencia az érzelmi gyógyulás kulcsa a hosszú életűek számára, akik veszteségeket szenvednek családtagjaik és szeretteik elvesztésével.

39. Alapgondolat: A szív–agy nagyobb harmóniája (koherenciája) nagyobb rezílienciához vezet.

40. Alapgondolat: Még mindig megvan rá a lehetőségünk, hogy egészséges jövőt teremtsünk, ha meghatározzuk azokat az értékeket, amelyeket követünk, még mielőtt olyan megoldásokat foganatosítunk, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznak nekünk és a bolygónknak.

41. Alapgondolat: Megvan az összes megoldás – az összes technológiai megoldás – a legnagyobb problémákra, amelyekkel egyéni, közösségi és nemzeti szinten szembenézünk.

42. Alapgondolat: A legnagyobb válság, amivel magánszemélyként és össztársadalmilag szembenézünk, a gondolkodás válsága. Hogyan tudnánk helyet teremteni a felszínre bukkanó új világnak, ha a múlt régi világához ragaszkodunk?

43. Alapgondolat: A tudományos bizonyítékok növekvő száma elkerülhetetlen következtetéshez vezet: az erőszakos verseny és háború éles ellentmondásban áll legelemibb ösztöneinkkel, az együttműködéssel és a gondoskodással.

44. Alapgondolat: A gyűlöletalapú bűncselekmények brutalitása csak egy olyan társadalomban lehetséges, ahol az emberi élet értéke elveszett.

45. Alapgondolat: Az, aki drog- vagy alkoholfüggő, azért viselkedik önpusztítóan, mert elveszítette önmaga értékességének tudatát.

46. Alapgondolat: Csak azt pusztítjuk el, amit nem becsülünk, és nem tudjuk megbecsülni azt, amit nem ismerünk. Tartós megoldás azokra a kérdésekre, amelyek megosztanak minket, valamint a növekvő mértékű zaklatásra, gyűlöletet-bűncselekményekre és háborús kegyetlenkedésekre az, ha az új nemzedékbe beleneveljük és önmagunkban is kultiváljuk azt az igényt, hogy tiszteljük és becsüljük az életet.

Forrás: Az emberiség ereje

 

Ajánlott könyvek:

AZ EMBERISÉG EREJE

A siker alapelvei könyv

AZ ISTENI-KÓD

CSODÁK ÚTJA