Buddha a legjelentősebb ember mindazok közül, akik valaha is elérték a megvilágosodás állapotát. Békésnek, jóságosnak tekintjük őt, pedig valójában mozgalmas és nehéz életet élt.
Ezt a titokzatos, harmadfélezer éve elhunyt személyt szerettem volna ebben a könyvben teljes lélektani bonyolultságában megjeleníteni. S ugyan mivel kelthetném föl eredményesebben az olvasó érdeklődését, mint azzal, ha Buddha történetét belülről próbálom elmesélni? Az övéhez fogható életet ugyanis nem élt még soha senki! Mesémet három részben mondom el:
1. Buddha Sziddhártha hercegként, a világtól elzárva kezdte életét – apja arra nevelte, hogy katonakirály váljék belőle. Nevelői kezdettől rettegtek attól, hogy Sziddhártha egy nap rájön: más sorsot is választhat, olyan sorsot, amilyet az udvari asztrológusok jósoltak neki. Ha ugyanis lemond a királyi hatalomról, a világ legnagyobb szellemi vezetőjévé válhat.
2. Húszesztendei belső küzdelem után Sziddhártha mindent – feleséget, gyermeket, előjogokat, trónt – eldobott magától, hogy Gautama néven vándor szerzetesnek állhasson. Meg lévén győződve arról, hogy a megvilágosodást csakis a legszélsőségesebb aszketikus gyakorlatok segítségével érheti el, Gautama szinte halálra éheztette magát. Életének e szakaszában Buddhának kísértésekkel kellett megküzdenie, sőt színről színre láthatta Marát, a démonkirályt is.
3. Már-már a halál küszöbére jutva Gautama magára maradt. Hirtelen belátta, mekkora hiba volt, hogy erőszakkal próbálta legyőzni testét és lelkét. Egy terebélyes fügefa tövében üldögélve egyetlen éj alatt sikerült elérnie a megvilágosodottság állapotát – amire sem korábban, sem később nem akadt példa a történelemben. Napkeltekor Buddhává, a „Felébredett”-é vált. Harmincöt éves volt ekkor, és készen állott arra, hogy India szellemi életét alapjaiban rengesse meg. Hatása Ázsia-szerte gyökeresen átalakította a civilizáció fejlődését.
Történetünk Buddha születésétől a megvilágosodás pillanatáig vezeti az olvasót. Tudomásom szerint egyetlen más könyv sem próbálta eddig bemutatni, milyen érzés lehetett átélni a kétségbeesés ily mélységeit és az önkívület ily magasságait, lemondani a szerelemről a lelki tökéletesedés érdekében, és egyetlen testben a teljes világ átalakításához elegendő bölcsességet birtokolni. Számomra ez Buddha lényege: bízom benne, hogy a szóra szomjas olvasó méltó csodálattal és lelki ösztönzésre kellőképp éhesen fogadja majd Sziddhártha történetét.
Forrás: Deepak Chopra – Buddha c. könyve