Számos okunk lehet meditálni – okok, melyek több ezer évre nyúlnak vissza. Ez a könyv azonban nem azért íródott, hogy visszanézzünk a múltba, hanem azért, hogy előre tekintsünk. Úgy nevezem ezt: felébredés. A felébredés annak a szinonimája, hogy a fényben, a kegyelem állapotában vagyunk, illetve annak, hogy megszabadulunk a fájdalomtól és a szenvedéstől. Ez az igazi boldogság megtestesülése, a teljes meditáció pedig a kulcs, ami mindezt kinyitja előtted.
Ha sikerül meggyőznöm téged arról, hogy neked szánták ezt az életet, szó szerint elképzelhetetlen dolgok várnak rád. Azok a dolgok, amik ma, holnap és életed hátralévő részében fognak történni veled, nem előre megjósolható mintákat fognak követni. Mindennap megtapasztalhatod az újdonságot és a kreativitást, feltéve, ha hagyod, hogy kibontakozhasson a boldogságod.
Először azonban tegyük fel magunknak a legalapvetőbb kérdést: mi tesz igazán boldoggá egy embert? Egy szeretetteljes kapcsolat, a boldog családi élet, vagy egy sikeres karrier? Valószínűleg annyi válasz létezik erre a kérdésre, ahány ember él a világon. Még mindig itt vannak velünk a boldogság megtalálásának régi útjai, a lábunk alatt azonban már mocorog valami. Valami új, sürgető és izgalmas dolog történik, de csak akkor vehetsz részt ebben a változásban, ha mindennapjaid mögé nézel.
A boldogságát minden ember egy meghatározott életstílusban látja. Minden egyes nap döntéseket hozunk arról, mit szeretnénk tenni. Például kínait szeretnénk vacsorázni? Talán igen, talán nem. Megnézted már az e-mailjeidet? Még nem, de meg fogod. Ezek a mindennapos apró döntések valami sokkal nagyobbat rejtenek: azokat a nagy döntéseket, amiket az életmódunkról hoztunk. A társadalom csak az elmúlt néhány évtizedben kezdte tudatosítani magában, hogy a közérzetünket döntően az életmódunk határozza meg.
Dönthetsz úgy, hogy rossz életmódot választasz, és dohányszol, alkoholt iszol, nem mozogsz, és feldolgozott ételeket eszel. De tényleg így akarsz élni? Hiszen már annyi információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy elkerüljük ezeket a döntéseket. Helyettük sokkal jobb döntéseket is hozhatunk, olyanokat, melyek a tiszta ételről, a testünk átmozgatásáról és a környezet tiszteletéről szólnak. Azt is megkérdezhetnéd, mi az abszolút legjobb életmód. Ez a kérdés megváltoztathatja az életed, és ha igazán komolyan veszed, azt is megváltoztatja, ahogyan a boldogságról gondolkozol.
Egyre többen hoznak jó döntéseket az étrenddel, a mozgással, a dohányzás abbahagyásával stb. kapcsolatban. A legjobb életmód kulcsát azonban még nem találták meg. De ne hibáztasd magad ezért! Modern, világi társadalmunk olyan változásokat él át, melyek az igazi, hosszan tartó jó közérzet ellen dolgoznak. Majdnem minden ember életébe bekúszik a szorongás, hiszen világunk tele van stresszt kiváltó jelenségekkel, mégpedig ilyenekkel:
- folyamatosan gyorsuló életmód
- felzaklató ingerek áradata, beleértve az internetet és a videójátékokat is
- elöregedő társadalmak és demencia
- féktelen fogyasztás, ami egyre több országot ér el
- a hagyományos családmodell pusztulása
- a szorongás és a depresszió járványszerű terjedése
- globális problémák, pl. klímaváltozás, terrorizmus, járványok, menekültválság
- a közintézményekbe és a politikusokba vetett hit megingása
- egyre növekvő szakadék a gazdagok és szegények között, ami együtt jár a faji megkülönböztetéssel és igazságtalansággal
Ezek a kihívások folyamatosan jelen vannak, és egyre csak erősödnek. Te is első kézből hallhatsz róluk, vagy tapasztalhatod meg őket. Nehéz elfutni ilyen hatalmas kihívások elől, és az egyének – bármilyen melegszívűek legyenek is – egyedül gyengék, hogy megoldják őket. A fenti listából egyetlen problémával sem tudnál megküzdeni, ha túl közel kerülnél hozzá. Bármilyen nagy horderejű problémát is szeretnél megoldani – az Afrikában dúló maláriajárványokat, az amerikai Rozsdaövezetben élő emberek kábítószerfüggőségét, a háborús veteránok körében elkövetett öngyilkosságok magas számát, vagy a boomer generáció körében egyre gyakoribb Alzheimer-betegséget –, akkor is bele fog törni a bicskád, ha a nap minden egyes percét a megoldására szánod. Néhányan mégis megpróbálják, és bár valóban nagyon sok változást érnek el, korunk problémáinak többsége továbbra is itt van velünk.
Ezek a fenyegetések azonban egy átlagos ember életére is hatással vannak, s egyfajta nyugtalanító káoszként munkálkodnak a háttérben. Te sem dughatod homokba a fejed, hogy ne vegyél tudomást róluk. Még a legfelvilágosultabb étrend, mozgásforma, meditáció és jógaprogram sem nyújthat ellenük megoldást.
Mindezek tükrében elhatároztam, hogy megtalálom azt a legjobb életmódot, ami a modern élet és a körülöttünk lévő káosz ellenére is biztosítja számunkra a jó életet. Ezt a legjobb életmódot egyetlen szóval is össze lehet foglalni: felébredés. Más szóval legyünk tudatában mindannak, ami körülöttünk történik.
A felébredés annyit jelent, hogy az emberek rutinszerű élete mögé nézünk, s megkérdőjelezzük másodkézből kapott meggyőződéseinket és véleményünket, az elvárásainkat, valamint az egónk sugallatait. A felébredés a tudatosságról, azaz a mélyebb figyelmességről szól. A felébredés nem egy távoli cél – lehet a mindennapi valóságunk is, itt és most.
Az emberek még mindig nem látták be kellőképpen, milyen fontos a tudatosság, vagyis az, hogy észrevegyük, amit addig nem vettünk észre. Észreveszed, ha túl meleg van a szobában, és leveszed a fűtést. Észreveszed, ha egy barátod eltűnt egy ideje, és felhívod, hogy megkérdezd, hogy van. Ezek az egyszerű példák egy fontos dologra hívják fel a figyelmünket. Az életben semminél nem érhetsz el változást, hacsak nem veszed észre. Bármennyire is nyilvánvaló ténnyel van dolgunk, a tudatosságban rejlő mélységet, erőt és lehetőségeket vajmi kevesen értik. Ha törekszel a tudatosságra, az szó szerint meg fogja változtatni az életedet.
A valóságot az elménkben értékeljük ki. Ha az elménk nyitott, nincs összezavarodva, és mentes a konfliktusoktól, a határtalan lehetőségek tárházaként fogjuk érzékelni a valóságot. Lehet, hogy ez túlzásnak hangzik, pedig valójában nem az. Egyszerűen csak arról van szó, hogy megtanultuk radikálisan lecsökkenteni az elvárásainkat. Csapdába estünk a tudatosságnak egy olyan síkján, ami csak káoszt és zavart eredményez, bármilyen szépnek is lássuk a saját életünket. A sok-sok év alatt kialakult rossz fizikai, mentális, pszichés és spirituális szokásainknak köszönhetően körbefalaztuk önmagunkat. Mivel az elménk alkotta őket, ezek a falak átlátszóak, de rendkívül erősek, sőt, már-már bevehetetlenek.
Hogy még jobban megértsd ezt, képzelj el egy idegen látnokot, egy tisztán látó szemlélőt, aki végigkíséri az egész napodat. Az idegen olvasni is képes az elmédben. Ezeket jegyzeteli le arról, ami veled történt:
7:30: Az alany felébred, kikel az ágyából, majd elkezd gondolkodni és tervezni. Mentális aktivitása 90%, akárcsak a tegnapi napon.
8:30: Beszélgetés reggelinél – a tipikus témákról. Az alany elindul a munkahelyére, mentális aktivitása semleges.
9:00: Az alany megérkezik a munkahelyére. Mentális aktivitása a családja körül forog. Azt reméli, hogy a mai nap sokkal izgalmasabb lesz, mint a tegnapi.
11:00: Az alany elmélyül a munkájában, de kicsit stresszes a kollégái, a főnöke, és úgy általában a környezete miatt.
12:00: Az alany hálás, amiért kiugorhat ebédelni. Mentális aktivitása lecsökken, eltölt egy kellemes órát.
14:00: Az ebédjét kísérő kellemes érzések eltűnnek. Az alany beadja a derekát, és újra dolgozni kezd. Mentális aktivitása olyan, mint mindig a munkahelyén: 80 %-os.
És így tovább. Ha részletekre lennél kíváncsi, a látnok elmondaná, milyen gyakran ismételgeti a megfigyelt alany ugyanazokat a szavakat és gondolatokat, mondja el ugyanazt a véleményét, kerüli el ugyanazokat a kellemetlenségeket azoknak a belé rögzült mintáknak megfelelően, amiknek nincs tudatában. Ezeket a mintákat csak egy látnok lenne képes észrevenni rajtunk, mi már nem. A rossz hír az, hogy napunk jelentős részét robot üzemmódban, rutinszerűen, ismételgetésekkel és szokásokkal éljük.
Tényleg így akarsz élni?
MIT KELL TENNED
Az ébredés folyamatának, a mintáinkra való odafigyelésnek és az életünk megváltoztatásának folyamatossá kell válnia. Életmóddá kell válnia, hiszen rengeteg tudattalan viselkedés létezik mindannyiunk életében. Még akkor is, ha látszólag minden rendben van.
Az évek során egészen megdöbbentett, mennyire nem érdekli az embereket saját tudatosságuk állapota, de aztán rájöttem, mi ennek az oka. Akár tudjuk, akár nem, mindenkit lenyűgöz az elme aktivitása. A vágyak, a félelmek, a kívánságok, a remények, az álmok, a tervek, az elvárások és – a szerencsésebbek esetében – a belátások, a megérzések és a kreatív ötletek folyamatos áradata. Ez néha vonzó, néha kínzó, egyes esetekben pedig akár veszélyes is lehet. Ehhez képest a tudat csendes. Nem jellemző rá az a fajta gondolkodás, amit az egész napunkat átíveli. Nincs mozgása, és nem csíphetjük el, amint készül valamire. Mivel folyamatosan velünk van, teljesen természetesnek vesszük. Pontosan ezért szentelünk neki oly kevés figyelmet, ami egy ördögi körhöz vezet: minél kevésbé vagyunk tudatosak, annál kevésbé használjuk az erőnket, hogy mi alakítsuk személyes valóságunkat.
Elődeinknek olyan sok segítségre volt szükségük a túléléshez, hogy mentőmellényként használták tudatosságukat. A fájdalom és a szenvedés mindennapos volt. Mindennap meg kellett küzdeni az ételért, és óriási volt az esélye annak, hogy egy betegség, egy baleset vagy erőszak áldozatává válunk. Ezzel összefüggésben nem véletlen azoknak a spirituális hagyományoknak a felemelkedése, amelyek a legkorábbi védikus civilizációban virágoztak Indiában, és amiket a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám követett. A valóság az, hogy az ember életét annyira áthatották a fenyegetések, hogy a papoknak, guruknak, szenteknek, bölcseknek és avatároknak nem volt nehéz dolguk, hiszen egy tudásra éhes, veszélyes létük megváltoztatására vágyó publikum leste minden szavukat.
Mára drasztikusan lecsökkent a világtól elvonulni vágyók száma, a transzcendencia iránti vágy azonban még mindig bennünk van. A legegyszerűbb spirituális gyakorlatok mindennapossá váltak, és úgy válogatunk köztük, mintha egy étterem étlapjáról válogatnánk az előételek között. Az emberek azért imádkoznak vagy meditálnak, hogy megmeneküljenek az evilági gondok elől, és valami „magasztosabbra” leljenek. Nagyon megérintett a neves vietnámi buddhista szerzetes, Thich Nhat Hanh kijelentése: „A meditáció nem menekülés, hanem derűs összecsapás a valósággal.” Pontosan ezt kellene hallania a modern embernek. Valami olyat, amitől a meditálás megszűnik egy étlapon szereplő étel lenni.
Az ébredéshez oly nagy mértékben kellene változtatnunk a sebességen, hogy azt sokan drasztikusnak találnák. Thich Nhat Hanh tökéletesen megértette ezt:
„Annyi mindent csinálunk, egyre csak futunk és futunk, s az egész helyzet annyira összetetté vált! Sokan azt mondják: »Ne csak ülj itt, csinálj is valamit!« De ha még több dolgot teszünk, az csak tovább ront a helyzeten. Inkább azt kellene mondaniuk: »Ne csak buzgólkodj, tanulj meg ülni is!« Ülj le, és légy önmagad. Kezdd ezzel.”
Van valami gyönyörű egyszerűség ezekben a szavakban, ami arra ösztönzött, hogy a lehető legegyszerűbben írjam meg ezt a könyvet, és olyan közvetlenül fogalmazzak, mintha két barát beszélgetne egymással. Arra kérlek, kedves olvasó, hogy te is így viszonyulj ehhez a könyvhöz. Mintha a lapjait kizárólag neked szánták volna, és ez így is van. Könyvemben szeretnék rávilágítani arra: van olyan, hogy legjobb életmód. Ez a felébredt életmód. Semmit sem kell feláldoznod az életedből, mert az ébredés életed minden egyes területére kiterjed majd. Amit valóban meg kell tenned, az az, hogy elhatározod: felébredsz. Itt és most. Ez az első lépés egy működőképes jövő felé. Így tudod magad mögött hagyni azt a jelent, amely azzal fenyeget, hogy leigáz minket. Nemcsak a meditációra, az átalakulásra is érvényes ez: ülj le, állj meg, és légy önmagad.
Szeretettel:
Forrás: Teljes meditáció