Teljes meditáció – Deepak Chopra interjú

Interjú Deepak Choprával, a Teljes meditáció című könyv szerzőjével.

„Ez a könyv nem azért íródott, hogy visszanézzünk a múltba, hanem azért, hogy előre tekintsünk. Úgy nevezem ezt: felébredés. A felébredés annak a szinonimája, hogy a fényben, a kegyelem állapotában vagyunk, illetve annak, hogy megszabadulunk a fájdalomtól és a szenvedéstől. Ez az igazi boldogság megtestesülése, a totális meditáció pedig a kulcs, ami mindezt kinyitja előtted.”
Deepak Chopra

Az elmúlt harminc évben a nyugati meditációs forradalom élén álltál, és mintegy kilencven könyvet írtál. Mégis ez az első olyan könyved, amit teljes terjedelmében ennek a témának szentelsz. Hogyhogy rászántad magad végül erre?

DC: Két fő oka van ennek. Az első az a megfigyelés, hogy a meditációt elsajátító emberek magas arányban lemorzsolódnak, s csak rövid ideig tartanak ki a gyakorlataik mellett. A másik ok pedig az volt, hogy egy olyan meditációs módszert szerettem volna kidolgozni, amelyet könnyebb a mindennapi életünk szerves részévé tenni.

Azt mondod, hogy amikor az 1980-as években elkezdtél meditálni, az valóságos fordulópont volt az életedben. Miért?

DC: Orvosként elfoglalt, túlhajszolt életem volt Bostonban, nagyon sok stressz ért, s nemigen tudtam élvezni az életet. Indiában cseperedtem fel – a meditáció azóta ismert fogalom a számomra –, s ez szintén arra késztetett, hogy magam is kipróbáljam. És az egész pont úgy működött, ahogy azt megálmodtam. Azt szeretném, ha ugyanez a történetet ismétlődne meg olvasóim életében is.

Miben különbözik a „teljes” meditáció gyakorlata a meditáció más gyakorlataitól?

DC: Véleményem szerint a „teljes” egy radikálisan új aspektus, s minden, ami más az eddigiekhez képest, ebben gyökerezik. Az emberek legtöbbször azért hagyják abba a meditációt, mert zsúfolt napjaikba nem tudják beleilleszteni.

Az alapgondolatom az, hogy az elméd – természeténél fogva – meditációs üzemmódban szeretne lenni, ehhez pedig bármikor hozzáférhetsz, amikor csak akarsz.

Nem kell külön időt szánni rá. Egyszerűen csak az a teendőd, hogy vedd észre, amikor megzavar valami, amikor ideges vagy stresszes vagy, és – alig egy percen belül – ismét visszatérhetsz békés, középponti állapotodba. Ez egy nagyon egyszerű módszer, ugyanakkor meglehetősen különbözik is attól, ahogyan az emberek napjainkban a meditációhoz közelítenek.

Thich Nhat Hanh buddhista szerzetes azt mondta: „A meditáció nem valamiféle menekülés. Sokkal inkább egy békés, derűs találkozás a valósággal.” Miért olyan fontos ez a gondolat a modern ember számára?

DC: Azért, mert felborítja azt a paradigmát, amit mindannyiunknak tanítottak, mégpedig azt, hogy a valóság „kint” kezdődik a fizikai tárgyakkal és a külső eseményekkel. Semmi sem valóságos azonban, míg meg nem tapasztalod; a tapasztalat pedig „itt bent” történik, a tudatosság régiójában. Itt találhatunk rá az „igazi” valóságra.

Miért fontos a tudatosság fogalmának megértése a meditáció gyakorlásához?

DC: Jóllehet egy egész könyvet írtam róla, az intellektuális megértés, a meditatív állapot tapasztalataival összevetve, egyáltalán nem szükséges. Úgy is mondhatnánk, hogy a megértés mintegy bevisz téged a kép mezejébe, de ezután neked magadnak kell a képet az otthonoddá tenned, aminek maga a meditáció is része.

„Ha igaz, hogy mi magunk vagyunk a gonosz forrásai, akkor a gonosz gyakorlati megoldása magától értetődő: zökkenj ki berögzült állapotodból” – írod valahol. Mit értsünk „kizökkenés” alatt, s ez hogyan tesz minket kevésbé gonosszá?

DC: Az elmúlt évtizedek alatt egyre bizonyosabbá vált számomra, hogy az úgynevezett gonosz nem valamiféle kozmikus erő, s nincs eredendően beleépítve az emberi természetbe. Amikor különböző önromboló és romboló állapotokba ragadunk bele, annak nagyon sokféle oka lehet. Az emberek azért tesznek rossz dolgokat, mert a tetteikkel és a világlátásukkal kapcsolatban téveszmék élnek bennük. Ha magunk mögött hagyjuk ezeket a mögöttes hiedelmeket és beállítódásokat, a gonosz elemei eltűnnek belőlünk.

Végül is csak olyan dolgokat teszel meg, amelyekben hiszel. Távolítsd el a hitet, és az adott tett eltűnik.

„Az emberek évezredek óta azért kelnek fel az ágyból, hogy ugyanazt a hét célt kövessék” – írod. Elmondanád nekünk, hogy mi is ez a hét cél, s mi a kulcsa annak, hogy mind a hetet elérjük?

DC: Minden célt három szakaszban érünk el. Az első szakasz a cél tudatosítása, a második az értékesnek talált céllal való azonosulás, a harmadik pedig annak felfedezése, hogy mi magunk is el tudjuk érni ezt a célt. Mindhárom szakasz a tudatunkban zajlik le, mielőtt egyáltalán cselekedni kezdenénk, úgyhogy valóban létfontosságú, hogy egyre tudatosabbá váljunk.

Biztonság és oltalom
Siker és eredmény
Szeretet és összetartozás
Személyes jelentés és érték
Kreativitás és felfedezés
Magasabb cél és spiritualitás
Teljesség és egység

Szerintem mind a hetet azonnal érti mindenki, abban azonban különbözünk egymástól, hogy az egyes célokat ki hogyan értelmezi és valósítja meg. Ezért egy olyan stratégiát igyekeztem megalkotni, amely mindenkire – ugyanakkor mindannyiunkra egyéni módon – érvényes tud lenni.

A könyv végén 52 mantrát találhatunk, s ez egy teljes éven átívelő mantrameditációs kurzusként is használható. Mi a mantra, s milyen kedvező hatásai vannak a mantrameditációnak?

DC: A mantra szónak megvan a maga specifikus jelentése a szanszkrit nyelvben, de a meditáció szempontjából elsősorban a mantra által hordozott frekvencia, illetve rezgés a mérvadó. Amikor az elménket a mantra rezgésével itatjuk át, abból bizonyos előnyök származnak, mint amilyen a belső béke, a bölcsesség, a jólét. Egy még alapvetőbb síkon a mantra megkönnyíti az elme számára, hogy megállapodjon a csendes tudatosság állapotában.

Nehéz időkben az emberek gyakran visszavesznek meditációs gyakorlatukból, sőt, akár abba is hagyják azt. Miért tartod fontosnak, hogy folytassuk a meditációt egy ilyen stresszes szituációban, amilyennel most, a COVID-19 idején kell szembenéznünk?

DC: A válság során egyre több emberben kristályosodott ki a válasz erre a kérdésre: ez pedig az, hogy az igazán lényeges valódi értéket a belső béke és a nyugalom képviseli. Nem valamiféle kiegészítőként, egy fárasztó nap utáni ráadásként kell felfognunk ezeket. Az általunk választott konkrét gyakorlattól függetlenül a meditáció bizonyult a leghatékonyabb módszernek a test és a lélek egyensúlyának megteremtésére. Egy olyan társadalomban, amelyben az őrült rohanás vált a bevett normává, a meditáció valójában még többet kínál, mint egy alapjáraton zavartalan környezetben.

Miben reménykedhetünk, mit üzensz a világ mostani kihívásaival küzdő emberek számára?

DC: Ezt üzenem nekik:

Nem változtathatsz azon, aminek nem vagy tudatában. Tágítsd a látóteredet, növeld ébrenlétedet, s rá fogsz lelni az elmének arra a síkjára, ahol minden megoldás a rendelkezésedre áll.

Forrás: https://www.deepakchopra.com

Ajánlott könyvek: