Ülve olvasod ezt a cikket? Ha igen, akkor kezdj el kicsit babrálni a kezeiddel, mozgasd meg a lábaidat, a válladat és a bokádat. De még jobb lenne, ha inkább felállnál. Sétálj el a kávégépig, vagy érintsd meg a lábujjad – csinálj bármit, a lényeg az, hogy ne ülj mozdulatlanul a székben, mivel az ülés, amit minden egyéb tevékenységnél többet végzünk nap mint nap, bizony megöl minket. Nemrégiben végzett kutatásokból kiderült, hogy napi 6 vagy annál több órányi ülés megemeli a szív- és cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Dr. Kelly Starrett amerikai mozgástudományi szakértő és az Asztalhoz kötve című könyv szerzője szerint az ülő életmód tehető felelőssé az elhízásért és különféle betegségek kialakulásért ugyanúgy, mint agyunk egészségének romlásáért és mozgásképességünk hanyatlásáért, azaz összességében életünk megrövidítéséért. Starrett ügyfélköre meggyőző. Számos ‘A’ listás hollywoodi színész, olimpiai sportoló és a Premier League-ben játszó labdarúgó jár hozzá, akik mind-mind a túl sok ülés mellékhatásai miatt aggódnak.
– Nem akarok pánikot kelteni – mondja Starrett. – Én csak azokról a tudományos tényekről beszélek, amelyek azt mondják, hogy a szék okozza generációnk vesztét. Az Amerikai Környezeti Egészség Hivatala szerint az ülő életmód jelenti a negyedik legnagyobb veszélyt a közegészségre. Ausztráliában is komolyan aggódnak emiatt. Ha tagadnánk az ülő életmód káros hatásait, az körülbelül azzal érne fel, mintha mi kérnénk bocsánatot a dohányipartól az általa okozott károkért.
Dr. James Levine, a Mayo Klinikán/Arizonai Állami Egyetemen az elhízás megoldására indított kezdeményezés igazgatója így vélekedik a témáról:
– Az ülés még a dohányzásnál is károsabb. Sokkal több embert öl meg, mint a HIV vírus, és sokkal veszélyesebb, mint az ejtőernyőzés. Halálra üljük magunkat.
Nemrégiben végzett felmérésekből kiderült, hogy a britek többsége naponta több mint 20 órát ül vagy fekszik. Levesszük a súlyt a lábainkról, miközben munkába megyünk, az íróasztalnál ülünk, majd este a tévé előtt fekszünk.
– Testünk mozgásra született – mondja Starrett –, és a mozgás az, ami egészségesen tartja. Az ülő életmóddal nemcsak az a baj, hogy közben teljesen passzívak vagyunk, hanem az is, ahogyan ülünk. Az emberek többségének ugyanis nem jó a tartása ülés közben, főleg hosszú távon. Az altest izmai szó szerint kikapcsolnak és inaktívvá válnak. Ráadásul automatikusan olyan pózokat veszünk fel, amelyek során nem kell használnunk azokat az izmokat és kötőszöveteket, amelyekkel stabilizálnánk és tartanánk a törzsünket és a gerincünket – ennek eredményeképp pedig veszélyeztetjük szerveink helyes működését.
Nincs kétség afelől, hogy Starrett ülő életmód ellen indított keresztes hadjárata igenis időszerű. A Loughborough Egyetem kutatói felfedték, hogy milyen hatása van annak, ha valaki naponta több mint 6 órát ül. (A British Medical Journalban ismertetett kutatásból kiderült, hogy a britek 65 százaléka munkanapokon 8-10 órát ül naponta. De sokan vannak olyanok is, akiknek hétvégén is megvan a napi 8 óra). Az eredményekből az olvasható ki, hogy az ülő életmód a szívbetegségek, az agyvérzés és a cukorbetegség kialakulásának egyik legnagyobb veszélyforrása. A mozgásszegény életmód, illetve a nem megfelelő ülés igazi mumus lett. A fitneszalkalmazások adatait segítségül hívva az is kiderült, hogy a britek 96 százaléka még a minimumként meghatározott heti 150 percnyi (mérsékelt-erőteljes) mozgásnak sem tesz eleget.
– Nem akarunk főzni, így az ételt is rendeljük, a filmeket letöltjük, sőt sokan már a munkába járást is megspórolják azzal, hogy otthonról dolgoznak – fejti ki a Loughborough Sport, Mozgás és Egészségtudományi Karán dolgozó Dale Esliger, aki nem mellesleg a tanulmány egyik társszerzője volt. Sőt, úgy véli, hogy a helyzet egyre rosszabb lesz. – Még ennél is többet fogunk ülni – mondja.
Starrett hasonló dolgokról ír: „A hosszú ülés következtében csökken azoknak az enzimeknek a termelése, amely segítené a zsír és a cukor lebontását. Ez pedig egyenes út az elhízáshoz, ahogyan a magas vérnyomáshoz is.” Német kutatók arra is rávilágítottak, hogy néhány rákfajta – például a bél- és tüdőrák – kialakulásának kockázata minden kétórányi székben töltött idővel nő és nő.
– Ha órákon át csak ülünk, akkor az hatással lesz a légzésünkre, az emésztésünkre, és általában véve az egész testünkre és egészségünkre – figyelmeztet Starrett. – Kihívások elé állítja a testi és anyagcsere-folyamatokat, és számos betegséghez vezethet, például a hátat és nyakat érintő működési zavarokhoz, ínhüvelygyulladáshoz és medencefenék-problémákhoz.
Az ülő életmód az agyunknak sem tesz jót. Amikor a test inaktív – ami ülés közben kifejezetten igaz –, az agy sincs lekötve, így a koncentráció meglehetősen nehezére esik. Dr. John Ratey, a Harvard Orvosi Egyetem professzora Spark: The Revolutionary New Science of Exercise and the Brain című könyvében ezt írja: „A passzivitás megöli, fizikailag összezsugorítja az agyunkat.”
Starrett ügyfelei közé tartoznak olyan híres színészek és színésznők is, akiknek órákon át mozdulatlanul kell ülniük a sminkben. Az egyikőjük A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső sztárja, a láthatóan szuper fitt Jason Statham, aki a sok ülés miatti aggodalmában szintén felkereste Starrettet. Statham nemrégiben úgy nyilatkozott az orvosról, hogy ő az egyik legokosabb ember, akivel valaha találkozott.
Még a sportolók is veszélyben vannak, tekintve, hogy szabadidejükben ők is igen gyakran passzívak.
– Egész délután az Xbox vagy a tévé előtt ülnek, amivel teljesen aláássák edzésmunkájuk eredményeit – hívja fel a figyelmet Starrett ezekre a tényekre, aki egyébiránt a Team Sky kerékpárosaival és az Egyesült Államok olimpiai csapatával is dolgozott már együtt. Mostanában egyre több élvonalbeli brit focicsapattal is együttműködik. – Az Arsenal fizioterapeutái tisztában vannak azzal, hogy a túl sok ülés gondot okoz a játékosaiknak. Ezt vizsgáltam én is – mondta Starrett. – Az összes csapat küzd a rengeteg ülés okozta problémával és az ebből fakadó következményekkel.
És egy igencsak megfontolandó tanács, amely legalább annyira fontos, mint a mindennapos mozgás: edzés után ne üljünk egész nap a fenekünkön, hiszen azzal aláássuk az edzés jótékony hatásait. A Torontói Egyetem tudósai tavaly bebizonyították, hogy a rendszeresen edző férfiak és nők is ki vannak téve a szívbetegségek, a rák és a korai halál kockázatának abban az esetben, ha az edzést leszámítva ők is hosszú órákat ücsörögnek nap mint nap. Lehetünk bár lelkes futók vagy jógázók, az egész mintsem ér, ha előtte és utána csak a kanapén lustálkodunk.
– Az nem elég, ha mindennap elmegyünk az edzőterembe, de előtte és utána több mint 6 órát ülünk az íróasztal mögött – mondja Starrett. – Le kell csökkentünk az üléssel töltött órák számát napi kettőre vagy még annál is kevesebbre.
Mi lehet tehát a megoldás? Starrett szerint rendkívül egyszerű.
– Ismét hozzá kell magunkat szoktatni a mozgáshoz – vallja. – Mozgassuk a végtagjainkat, nyújtsunk, forduljunk jobbra-balra, sétáljunk, hajoljunk le. Nem azt mondom, hogy mindenki fussa le a maratont, csupán annyit, hogy tartsuk mozgásban a testünket. Az a legjobb az egészben, hogy mindez könnyedén kivitelezhető, ráadásul ingyen van – világít rá a megoldásra Starrett. – Nem kell tűzre dobnod a székedet, de még drága eszközök vásárlására sincs szükség. Csak tanulj meg ismét mozogni, tanulj meg ismét állva élni. A lehetőségek száma végtelen: rengeteg módon lehet mozogni. A lényeg, hogy állj fel!
(Forrás: www.thetimes.co.uk)