Egy mondatban: az 5 másodperces szabály egy olyan eszköz, amely hatástalanítja agyunk legtöbb cselekvéshalogató pszichés fegyverét, lehetővé téve, hogy kevésbé odázzuk el tennivalóinkat, boldogabban éljünk, és elérjük céljainkat.
Kedvenc idézet a szerzőtől:
„Nem befolyásolhatod, hogy mit érzel. Mindig megválaszthatod azonban, hogyan cselekszel.” – Mel Robbins
Mindannyian használjuk a számolást mint pszichológiai trükköt, hogy rávegyük magunkat valamire. Van, aki háromig számol, mielőtt az ugródeszkáról a medencébe ugrik, míg más lassan tízig számol, hogy megnyugodjon, ha mérges. Ezek a módszerek azért működnek, mert arra irányítják a figyelmünket, amit tennünk kell, kikapcsolva azokat a következményeket, amelyekről nem szeretnénk tudomást venni.
Mel Robbins, a CNN munkatársa, világhírű előadó és szerző, néhány éve felfedezte saját számoló trükkjét. Akkoriban teljesen más életet élt. Munkanélküli volt, anyagi gondokkal küzdött, túl sokat ivott, és teljesen kicsúsztak a keze közül az anyaként és feleségként rá háruló kötelességek.
Egy éjjel felfigyelt egy tévéreklámra, amelyben egy rakétakilövést mutattak. 5…4…3…2…1 – kilövés! Eleinte maga is ostobaságnak tartotta, amikor másnap reggel elhatározta, hogy úgy lövi ki magát az ágyból, mint egy rakétát. Miután öttől kezdve visszaszámolt, felkelt, és így fedezte fel az 5 másodperces szabályt. Innentől kezdve gyökeresen megváltozott az élete.
Amikor ma a szabályról beszél, így fogalmaz: „Ha motivációt érzel, hogy tegyél egy célod elérése érdekében, fizikailag mozdulnod kell 5 másodpercen belül, különben az agyad megsemmisíti az ötletet.”
Három oka van, miért hozhat mindenki számára hasonló eredményt ez az egyszerű 5 másodperces visszaszámlálás:
- Az 5 másodperces szabály segítségével megtett apró, bátor lépések idővel csökkentik a félelmet.
- Három oka is van annak, hogy a „megfelelő alkalom” a cselekvésre sosem fog elérkezni, így egyszerűen csak neki kell látni.
- Az 5 másodperces szabály segít felülírni érzéseinket – szakszóval ezt pszichológiai intervenciónak nevezzük.
Ez a módszer azoknak való, akik torkig vannak azzal, hogy egyfolytában azt hajtogatják maguknak és másoknak: „minden rendben van”, holott egyáltalán nem elégedettek az életükkel. 5…4…3…2…1 – indulás!
-
lecke: Az 5 másodperces szabály fokozza a bátorságot
Amikor hősökről szóló történeteket vagy történelmi személyek életrajzát olvassuk, hajlamosak vagyunk őket rendkívül bátornak képzelni. Ez azonban sok esetben nem igaz. Ők is ugyanolyan szégyellősek, félénkek és szorongóak, mint bárki más. Csakhogy az életük során számtalan apró, bátor döntést hoztak, melyek összeadódtak, és az utókor már csak ezt tartja számon.
Mel Rosa Parks példáját említi. Rosa 1955. december 1-jén nem volt hajlandó átadni „színes bőrűeknek fenntartott ülőhelyét” egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatták, majd négy nap elteltével Rosa megkért egy fiatal lelkészt, hogy segítsen neki tüntetést szervezni. A lelkészt elragadta a pillanat heve, nem gondolkozott sokat, és elvállalta a vezető szerepét. A neve Martin Luther King, Jr. volt.
Egyikük sem sejtette, tetteik hová vezetnek majd. Ösztöneik megsúgták, mit tegyenek az adott pillanatban, és ahelyett hogy legyintettek volna rá, hallgattak zsigeri érzéseikre. Korábban írtam már arról, hogyan vettem a bátorságot, hogy odamenjek a lányhoz, aki tetszett Az igazi kaland című filmből, a „20 másodperc bátorság” módszerével, ami gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint az 5 másodperces szabály.
Garantálom, hogy minden apró, bátor tettet még több bátorság követ. Egyre gyűlik, mígnem egy szép napon, időskorunkban remélhetőleg egy bátorsággal teli életre tekinthetünk majd vissza.
-
lecke: Hagyjunk fel azzal, hogy a „megfelelő alkalmat” várjuk – három oka is van, hogy miért nem fog eljönni
Létezik két egyetemes törvény: egyrészt mindannyian változtatni szeretnénk az életünkön, így vagy úgy, másrészt időnk nagy részében azt várjuk, hogy ezek a változások csodálatos módon maguktól következzenek be. A kifogás mindig ugyanaz: „A megfelelő alkalomra várok”. Na igen, persze. Mélyen legbelül tudjuk, hogy a megfelelő alkalom sosem fog elérkezni. Mel pedig azt is megmondja, hogy miért nem. Három oka van:
- A változás mindig új.
- Mindig bizonytalansággal jár.
- Mindig félelmetes.
Legyen szó fogyásról, pénzről vagy randizásról, e három tényező mindig jelen lesz. Nem lesz más a helyzet holnap, a jövő héten vagy hat hónap múlva. Igen, tenni kell valami újat, például beiratkozni az edzőterembe. És nem biztos, hogy összejön a 10 ezer dolláros fizetés egy mellékállásból. Az pedig teljesen természetes, hogy az első randi előtt az ember ideges.
Bármire is vágyunk, ahhoz, hogy elérjük, mindig tennünk kell új, félelmetes és bizonytalan lépéseket. Emiatt minden egyes nap várakozás csak kibúvó és kidobott idő.
Ezért válhat az 5 másodperces szabály a legjobb barátunkká. Még akkor is, ha az első lépés icipici, mint egy Google-keresés vagy egy emlékeztető beállítása a telefonban, az is egy aktív lépés, és ez az egyetlen, ami számít.
-
lecke: Az érzések csupán benyomások, ezért érdemes felülírni őket pszichológiai intervenció segítségével
Annyi bizonyos, hogy fel kell hagynunk a várakozással. De miért is várakozunk annyit egyáltalán? Mel szerint a világhírű neurológus, Antonia Damasio munkássága választ ad a kérdésre. Descartes tévedése – Érzelem, értelem és az emberi agy című könyvében Damasio kutatásainak eredményeiről ír, amelyek szerint döntéseink 95%-át érzelmekre alapozzuk, nem pedig tényekre, ezért úgy gondolja, hogy az ember „érző szervezet, amely gondolkodik, nem pedig gondolkodó szervezet, amely érez”.
Más szóval az események sorendje általában nem gondolkodás majd cselekvés, hanem érzés majd cselekvés. Ezért az esetek többségében egyszerűen azért nem cselekszünk, mert „nem érzünk rá késztetést”. Megoldásul Mel azt javasolja, hogy vegyünk példát a sportolókról, akik az érzésekre inkább benyomásokként tekintenek, így könnyebb felülbírálniuk őket – például az 5 másodperces szabály segítségével –, és haladhatnak tovább kitűzött céljaik felé. Ha valaha éreztük már úgy, hogy képtelenek vagyunk tovább úszni, futni vagy biciklizni, de mégsem hagytuk abba, akkor megtapasztaltuk, hogy igenis lehetséges továbbcsinálni.
Ekkor a pszichológiai intervenció módszerét alkalmazzuk: viselkedésünk megváltoztatásával befolyásoljuk érzéseinket, ahelyett hogy arra várnánk, az érzéseink változtassák meg viselkedésünket. Seneca szavaival könnyen megjegyezhetjük ezt az alapelvet: „Tégy jót, légy jó!”.
Válasszunk jó viselkedést, és a jó érzések maguktól érkeznek majd. Készen állunk? 5…4…3…2…1 – indulás!
Néhány záró megjegyzés
Az 5 másodperces szabály kipróbálásához nincs szükség nagy erőfeszítésre, azonban ahogy ebből a cikkből is kiderül, általában nem elegendő ismernünk egy elmélet működési elveit ahhoz, hogy ki is próbáljuk. A témával kapcsolatos további információkért ajánlom Mel TEDx-es előadását. Nagyon felemelő, tele van pozitív energiával, és meglehetősen ragályos.
Forrás: https://fourminutebooks.com/the-5-second-rule-summary/
Ajánlatunk:
