Amikor dr. Alejandro Junger bemutatott bennünket Anthony Williamnak, a Gyógyító MédiumEgészséges pajzsmirigy nagyszerű írójának, teljesen lenyűgöztek minket a szerző képességei: William képes távolról megvizsgálni a testet, a „Szellem” segítségével pedig megmondja, mi hat gyógyítóan és mi ártalmas.

Például egy máj melletti jóindulatú képződményről van-e szó vagy túlterhelt mellékvesékről, vagy esetleg egy ritka vérbetegség okoz kellemetlenségeket

Az egészet még lenyűgözőbbé teszi, hogy a kóros állapotok valódi háttere józan ésszel megmagyarázható. William egyszerű, természetes gyógyszereket javasol  mint a prebiotikus áfonya (mosatlanul, vadon nőtt változata gyorsan el fog terjedni mint gyógyszer), a spirulina és a jód

Ez utóbbi különösen érdekes, mert William kliensei között van egy csoport, akik autoimmun betegségben szenvednek, vagyis egy borzasztó tüneteket okozó titokzatos kórban, melynek valódi oka ismeretlen. Az az elképzelés, hogy a test összezavarodott és önmagát támadja, sokak számára a szörnyű önszabotázs megtestesülése.

William szerint ez a megközelítés egyszerűen nem igaz: a test nem támad önmagára, hanem kórokozókat üldöz, melyek szerveink mélyén rejtőznek, vagyis egy makacs vírust próbál legyőzni, ami az egész szervezetet behálózza és tünetek széles tárházát okozza. Ahogy alább olvashatjuk, William szerint sok mindent tehetünk ennek legyőzése érdekében.

A Hashimoto thyreoiditis valódi oka, az igazság az autoimmun mítoszról és a pajzsmirigy helyreállítása

Anthony William

Emberek millióit érinti az ismeretlen eredetű hízás, hajhullás, fáradékonyság, ködös gondolkodás, hőhullámok, hideg végtagok, töredező körmök, száraz bőr, nyugtalanláb-szindróma, álmatlanság, memóriagondok, depresszió, homályos látás, izomgyengeség, korai klimax, illetve klimaxos tünetek, szorongás, szédülés, zsibbadás, fülzúgás, valamint különféle fájdalmak. Ha a Kedves Olvasó is a fenti tünetek valamelyikével küzd, könnyen lehet, hogy pajzsmirigyproblémája van.

Nagyon sok a téves információ a pajzsmirigybetegségekkel kapcsolatban. Ha valakinél Hashimoto thyreoiditis-t, pajzsmirigy-alulműködést vagy más pajzsmirigyzavart állapítottak meg, nagy az esélye, hogy az illető nem a leghatékonyabb kezelésben részesül – mivel az orvostudomány nem ismeri ezen betegségek valódi magyarázatát, és megfelelő gyógymódot sem tud nyújtani a háttérben rejlő okok megszüntetésére.

Ha a pajzsmirigyműködés vizsgálatának eredményi normális értékeket mutatnak, akkor is fennállhat alul- vagy túlműködés az érintett tudtán kívül, a pajzsmirigyvizsgálatok ugyanis nem pontosak.

Két-három évtized múlva az orvostudomány birtokában lesznek a megfelelő vizsgálatok és válaszok, melyek valódi gyógyulást hoznak majd. Azonban nem hinném, hogy aki most szenved, szívesen várna húsz-harminc évet. Eleget vártunk! Eleget küszködtünk! Elég ideig voltunk türelemmel!

Elérkezett az idő, hogy felvértezzük magunkat az igazsággal, hogy megkapjuk a válaszokat arra, hogy eddig mi fogott vissza bennünket – ez pedig az első hatalmas lépés a gyógyulás felé.

pajzsmirigy

Az autoimmun-mítosz

Első lépésként tisztáznunk kell a pajzsmirigybetegséggel kapcsolatos téveszméket. Ehhez először is oszlassuk el az autoimmunbetegségeket körüllengő mítoszt. Amikor a krónikus állapotokat – különös tekintettel az autoimmun betegségekre mint a Hashimoto thyreoiditis – orvostudományi szemszögből vizsgáljuk, tartsuk észben, hogy egy szép napon majd úgy fogunk a mai időkre visszagondolni, mint a múlt egy töredékére!

A tudomány fő ismérve, hogy folyamatosan fejlődik, egyre mélyebb, gazdagabb és igazabb képet alkotva a világról. Az új kísérletek meghaladják a régieket, és az új ismereteknek köszönhetően felülíródnak a régi, téves elképzelések. Ami tehát ma a leghaladóbb gondolkodású elméletnek tűnik, holnap már idejétmúlt lesz, ahogy új tények bukkannak felszínre. Ennek tudatában kell megítélnünk napjaink orvostudományi nézeteit: néhány megállja a helyét, mások nem.

A napjainkban elterjedt autoimmun elmélet szerint bizonyos körülmények hatására az ember immunrendszere összezavarodik és saját teste ellen indít támadást. A Hashimoto thyreoiditis-ben szenvedőknek azt mondják, hogy immunrendszerük antitesteket termel, melyek a pajzsmirigyet támadják és károsítják, mintha az egy idegen betolakodó lenne. Ez a nézet nem időtálló. Miért? Egyszerűen azért, mert nem igaz.

Az orvostudomány még nem tudja, hogy a test sosem támadja meg önmagát, csak kórokozókat keres. Az antitestek annak a jelei, hogy a szervezetben vírusok (vagy néha baktériumok) találhatóak, és az immunrendszer minden erejével azon van, hogy elpusztítsa azokat. A testbe betörő vírusok és a szervezet ellenük folytatott küzdelme okoz gyulladást.

Ezek a kórokozók azonban az orvos számára sokszor láthatatlanok, ugyanis mire a vírusok krónikus tüneteket okoznak, addigra már olyan mélyre hatoltak a beteg szerveiben, hogy nem mutatható ki a vérképben. Emiatt tűnik úgy, mintha a tünetek a test hibás működéséből erednének, ami miatt a jelenség autoimmun címkét kap.

Egyes források szerint az autoimmun reakció olyankor alakul ki, amikor a test éppen védekezik egy külső hatás ellen (mint egy kórokozó vagy a glutén), de összezavarodik, és nem tudja megkülönböztetni az idegen testeket a saját szöveteitől. A külső ingerek azonban nem így működnek. Antitest-aktivitás mindig olyankor észlelhető, amikor vírusok is jelen vannak, és az antitestek azokat támadják, nem a szervezetet.

Fontos észben tartani, hogy bár a tudomány a fizikai test működésének megértésben számtalan területen hatalmasat fejlődött, a pajzsmirigy még mindig rejtély. A medicina nem tud sokkal többet a pajzsmirigyről, mint 100 évvel ezelőtt, ami miatt az orvostársadalomnak még könnyebb a pajzsmirigyproblémákat autoimmun folyamatként kezelnie, hiszen nehéz megállapítani, hogy mi a baja egy adott szervnek, ha maga a képlet is ismeretlen.

Az „autoimmun” egy kényelmes címke, ami annyit jelent mint „nem tudjuk, mi okozza a problémát”. Mindez nem az orvosok hibája. Az egészségügyben dolgozók igazi hősök, akik az életüket önzetlenül mások segítésének szentelik. Csakhogy még nem állnak rendelkezésükre azok a diagnosztikai eszközök vagy azok az ismeretek, amelyek segítségével meghatározhatnák, mi is történik valójában Hashimoto thyreoiditis-ben, Graves-kórban vagy más autoimmun betegségben szenvedő páciensükben.

Ha az orvostudomány végre rátalál az autoimmun folyamatok mögött rejlő igazságra – ami nem az, hogy a szervezet önmagát támadja –, akkor a pajzsmirigyproblémák és más krónikus betegségek elmélete és kezelési módja hatalmasat fog fejlődni.

Most azoknak érdemes továbbolvasni, akik tovább akarnak lépni, legyenek akár egészségügyben dolgozók, akár betegek.

Mi a pajzsmirigybetegség valójában?

A pajzsmirigyproblémák (beleértve a Hashimoto thyreoiditis-t és a pajzsmirigydaganatokat is) 95%-ának az Epstein-Barr vírus (EBV) az okozója. (A maradék 5% sugárzás következménye, aminek mellkasröntgen, fogászati vizsgálatok és repülőutak során van az ember kitéve.) Mindebből az következik, hogy nem az érintett immunrendszere okozza a pajzsmirigy alul- és túlműködését, a gyulladást, a göböket, cisztákat, tumorokat és szövetkárosodásokat, hanem az EBV.

A goop honlapon korábban megjelent könyvem kivonatából (Az Epstein-Barr vírus, a krónikus fáradtság szindróma és a fibromyalgia) kiderül, hogy a vírus négy fázison megy keresztül. Az első fázisban az EBV nagyrészt a véráramban lapul, csendben növelve hadseregei létszámát. A második fázisban hirtelen mozgásba lendül, és miközben mononukleózist okoz, nekilát, hogy új lakhelyet keressen magának a beteg szerveiben (elsősorban a májban és/vagy lépben), ezt követően pedig ismét nyugvó állapotba kerül.

Az első és második fázis hetekig, hónapokig, sőt akár évekig is eltarthat, és az embernek még csak sejtelme sincs arról, hogy vírusfertőzéssel él. Az érzékelhető tünetek mindössze egy rövid és enyhe torokfájás, némi fáradtsággal.

Ezután következik az EBV harmadik fázisa. A vírus rendkívül aktívvá – és destruktívvá – válik, és megfertőzi a pajzsmirigyet. Ez a szerv a hormonrendszer kulcselemét képezi, így ez a célpontja a vírusnak.

A nyak ezen apró mirigye a szervezet adatközpontjául szolgál, saját memóriájában tárolva a test homeosztázisának fenntartásához szükséges tudást.

E memória segítségével (az orvostudomány számára ismeretlen) rádióhullámszerű frekvenciákat bocsát ki, melyek a szervek és szervrendszerek működését szabályozzák. Amikor az EBV belép a képbe, zavar támad a pajzsmirigy kiegyensúlyozott működésében, ami az egész hormonrendszert összezavarja.

Hogy a felborult egyensúlyt kompenzálja és a testet energiával lássa el, a mellékvese szélsőségesen nagy mennyiségű adrenalint kezd termelni, ami az EBV kedvenc eledele. A vírus az adrenalinon lakmározva megerősödik, szaporodik és megindul végső célja, az idegrendszer felé.

Alapvetően tehát az EBV lehet az idegrendszeri problémák, például a krónikus fáradtság szindróma, a fibromyalgia és a sclerosis multiplex előfutára, ami még egy ok, hogy ha pajzsmirigyproblémával küszködünk, megfékezzük az EBV-t, mielőtt a helyzet súlyosabbra fordulna.

Pajzsmiriggyel kapcsolatos problémák és tünetek

Amíg a pajzsmirigyben tombolnak a vírusok, lehet, hogy intenzíven érezzük a hatásukat – esetleg még diagnózist is kapunk –, de az is elképzelhető, hogy sejtelmünk sincs a végbemenő folyamatokról. Ennek az az oka, hogy – az első és második fázishoz hasonlóan – a harmadik szakaszban (amikor a vírus befészkeli magát a pajzsmirigybe) az EBV-tünetek enyhék, de nagyon erősek is lehetnek.

Mindez attól függ, hogy az Epstein-Barr vírus melyik változatával van dolgunk: a 60 különböző variáció között előfordul olyan, amelyik lassú előrehaladású és enyhe tüneteket okoz, és akad olyan, amelyik gyors és agresszív.

Remélem, cikkem nagyobb rálátást ad és segítséget nyújt a továbblépésben.

pajzsmirigy hajhullás
Pajzsmirigy hajhullás

Pajzsmirigy-alulműködés, ok nélküli hízás és titokzatos hajhullás

Ha az EBV egyszer bejutott a pajzsmirigybe, fokozatosan egyre mélyebbre ás a szervben, károsítva annak szöveteit és rontva működését. Legyengült állapotában kevésbé képes hormonokat termelni. Ezt nevezik pajzsmirigy-alulműködésnek, ami a pajzsmirigygyulladás enyhe, korai változata.

A pajzsmirigy-alulműködés hőmérsékletingadozást, enyhe fáradtságot és bőrszárazságot okoz, semmi többet. De mi a helyzet a többi tünettel, amit ehhez a betegséghez társítanak? Azokat mind a pajzsmirigyet károsító EBV okozza, nem a hormonok alacsony szintje. A különféle fájdalmak, az izomgyengeség, a memóriaproblémák, a hangulatingadozás stb. mind a vírusfertőzés következménye, nem a pajzsmirigy-alulműködésé.

Az ok nélküli hízás sokakban kelt mély frusztrációt. Az ember egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, a mérleg nyelve azonban folyamatosan egyre inkább jobbra billen. Van, akinek azt mondják, hogy mindez a pajzsmirigy-alulműködés következménye: a szerv nem termel elég anyagcsere-stimuláló hormont, ami szinten tartaná a testsúlyt. Ez azonban nem igaz.

Valójában az történik, hogy az Epstein-Barr vírus a második fázisban, amikor a májban bújik meg, annyira leterheli és legyengíti a májat, hogy az már nem képes megfelelő hatékonysággal működni. Még akkor is, amikor a kórokozó nagyrészt a pajzsmirigybe vándorol, valamennyi EBV a májban marad, továbbra is hátráltatva annak működését.

Ráadásul az EBV termelte melléktermékek, például halott vírusok és neurotoxinok is elárasztják a szervezetet, ami a májra és a nyirokrendszerre folyamatos méregtelenítő munkát ró, így azok még leterheltebbé válnak. Mindezeken túl a mellékvese – mely kompenzálni próbálja a betegséget – mértéktelen adrenalinnal árasztja el a májat, további méregadagot zúdítva rá.

A túlterhelt, csökkent működésű máj és nyirokrendszer az oka, hogy a pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő betegek nehezen fogynak vagy rendkívül hajlamosak a hízásra.

Tehát mind a pajzsmirigy-alulműködést, mind a hízást a vírus okozza, nem pedig maga a szerv.

Még ha nem is állapítottak meg problémát, a vírusfertőzés és fent részletezett velejárói állhatnak a fogyási nehézségek hátterében. Ahogy korábban már említettem, és később részletesen is tárgyalom, a vizsgálati módszerek korántsem olyan hatékonyak, mint lehetnének, így nem feltétlenül mutatható ki, ha a hormonszint alacsony.

Ha felállították a diagnózist és az ember gyógyszeres kezelésben részesül, a súlyproblémák azonban továbbra is fennállnak. Ez azért van, mert az orvosság nem a problémát okozó vírusfertőzést, pajzsmirigy-károsodást vagy májproblémát szünteti meg. (A gyógyszerekről hamarosan bővebben szó lesz.)

A látszólagos ok nélküli hajhullás és hajvékonyodás szintén az EBV okozta tünetek közé tartozik. Nem a pajzsmirigyhormonok alacsony szintje okozza, hogy csomókban hullik az ember haja, hanem a hatalmas mennyiségű adrenalin és kortizol. A mellékvese az endokrin rendszer legfontosabb mirigye, a test szószólója. Ahogy említettük, amikor a pajzsmirigy gyengül, a mellékvese ugrik be helyette, és többlethormonokat kezd termelni. Ha nem túl gyakran fordul elő, ez rendben is van.

Ha azonban a pajzsmirigy folyamatosan leterhelt a vírusfertőzés következtében, és szüntelenül a mellékvese helyettesíti a működését, olyankor a stresszhormonok állandó jelenléte megterhelő a test számára, és hajhullást okoz.

Pajzsmirigy-túlműködés, pajzsmirigy-megnagyobbodás és Graves-kór

Bizonyos esetekben az EBV nem a hormonok csökkent előállítását váltja ki, hanem túlzott termelésre serkenti a pajzsmirigyet. Ezt nevezzük pajzsmirigy-túlműködésnek. Sok páciensnél Graves-kórt állapítanak meg, melyet az autoimmun betegségek közé sorolnak, az érintettben azt az érzést keltve, hogy teste elárulta őt. Ez az állítás nem állhatna távolabb az igazságtól. A Graves-kór nem annak következménye, hogy az immunrendszer összezavarodik és támadni kezdi a pajzsmirigyet.

Valójában azért alakul ki Graves-kór és pajzsmirigy-túlműködés, mert az EBV egy bizonyos törzse – mely kissé agresszívebb és gyorsabb előrehaladású, mint a pajzsmirigy-alulműködést okozó törzs – megtámadja a szervet, arra késztetve azt, hogy gyorsan új sejteket és szöveteket hozzon létre a károsodás ellensúlyozására.

A többletszövetek többlet-pajzsmirigyhormont termelnek, aminek következménye a jellemző tünetek kialakulása, mint a dülledt szemek, a pajzsmirigy-megnagyobbodás, a nyak duzzanata, az enyhe fáradékonyság és a hőmérsékletingadozás. Az alulműködéshez hasonlóan a Graves-kórhoz társított tünetek (izzadás, magas vérnyomás, idegesség) a vírusfertőzéssel kapcsolatosak, nem a túlműködés közvetlen következményei.

Forrás: Goop.com

Ajánlott könyvek:

Egészséges pajzsmirigy könyv
Gyógyító ételek könyv
Gyógyító médium könyv