Sokak számára a túlzásba vitt szeretet ugyanolyan ártalmas függőség, mint a szerencsejáték vagy az alkohol.
Erről osztom meg tapasztalataimat, amely nagyon sok nőt érint.
Az én életemben is volt egy 18 hónapos időszak, amikor „túlságosan szerettem” egy olyan kapcsolatban, ahol újra és újra összetört a szívem.
Végül elveszítettem az önbizalmam és önbecsülésem, folyamatos bizonytalanságban és az önértékelés teljes hiányában éltem. Szerencsére eléggé nyitott vagyok, ezért elmentem egy terapeutához, akinek ez a szakterülete.
Hála Istennek, hogy megtettem ezt! Onnantól kezdve pontosan láttam, hogy azért szerettem túlságosan, vagyis váltam „szerelemfüggővé”, mert mindenáron egy tündérmesébe illő párkapcsolatot akartam.
A diagnózis után megértettem milyen hatással van az életemre ez a kapcsolat és végre sikerült otthagynom a férfit, akinek már így is több időt szenteltem az életemből, mint kellett volna. Mindezt csak azért, mert a boldog végkifejletre fókuszáltam, és nem azokra a szörnyűségekre, amiket a jelenben elkövetett ellenem.
A szerelemfüggőségről dióhéjban
Egy kapcsolat nagyon intenzíven indul.
A férfi azt gondolja: „ez a nő tökéletes, törődik velem és jobb emberré tesz.” A nő pedig így véli: „Igen, nagyon tetszik ez a pasi, és úgy tűnik imád engem.”
Az elején a szenvedélyek mozgatják őket, aztán beüt a valóság. A szeretetből túlzásba vitt szeretet lesz, ha a partner nem megfelelő, nem gondoskodó, érzelmileg elérhetetlen, ám mégsem vagyunk képesek feladni a kapcsolatot. Sőt, még inkább próbálunk megfelelni neki, még inkább akarjuk őt.
A férfiak ezekben a kapcsolatokban eleinte vonzódnak a nőhöz, tökéletesnek, nagylelkű és szeretetteljes megmentőnek látják őt. Abban bíznak, hogy végre megtalálták a nőt, aki enyhíti a fájdalmaikat, begyógyítja a sebeiket és betölti az űrt az életükben.
(Minden világos lett számomra, amikor nemrég elolvastam a levelet, amit akkor írt, amikor két hete voltam vele. „Odavagyok érted, mert jobb emberré teszel engem.” Ez volt az első figyelmeztető jel – nem önmagától volt boldog!)
Ezek a férfiak hamar keserűvé, kiábrándulttá válnak, amikor ráébrednek, hogy az új „álomnő” sem tudja elérni, hogy jobban érezzék magukat. Hamarosan visszavonulót fújnak (eltolnak maguktól), emiatt a nő, aki túlságosan szeret, megtesz bármit, hogy megmentse a kapcsolatot, hogy elérje a tökéletes képet, ami a fantáziájában él. Ez a legszörnyűbb szívszorító helyzet, amiben találhatjuk magunkat.
Nem a véletlen műve, hogy „ezek” a férfiak „azokat” a nőket választják, akik nagylelkűek, odaadóak és szeretetteljesek. A nőknek, akik „túlságosan szeretnek” az jelentheti a fordulópontot, amikor felismerik, hogy „ezek” a férfiak soha nem lesznek elégedettek, ha ők nem igazolják a viselkedésüket. Miután ezt felismerték, érdemes messziről elkerülni ezeket a férfiakat.
Biztos vagyok benne, hogy mindannyian kerülünk olyan helyzetbe az életünk során, amikor túlságosan szeretünk. A problémát az jelenti, amikor egyik gyötrelmes kapcsolatból lépünk a másikba.
Hosszú időbe telhet felismerni ezt a függőségi mintázatot, de amikor végre megtörtént, tehetünk ellene. Lehet, hogy hozzám hasonlóan terapeuta segítségére lesz szükség az önbecsülés és az önbizalom újraépítéséhez.
A terápiám során a legfontosabb rész annak felismerése volt, hogy „ez nem én voltam”, miután órákig beszéltem a történetemről. Amikor visszatekintek erre az időszakra, beleborzongok, hogy milyen sokszor volt elutasító velem, és én mégis futottam vissza hozzá, csak csettintenie kellett. Mégis hol volt az önértékelésem?
A „túlzásba vitt szeretet” néhány tünete:
- Vonzódás a távoli, problémás férfiakhoz, akiknek szüksége van a segítségünkre.
- A barátok és a saját személyes érdekeink elhanyagolása annak érdekében, hogy elérhetők legyünk a férfi számára.
- Üresnek érezzük magunkat a férfi nélkül, pedig vele lenni sokszor katasztrofális.
- Benne maradsz a kapcsolatban annak ellenére, hogy veszélyezteti a fizikai és/vagy lelki egészséged.
- Arról fantáziálsz, milyen jó is lehetne, például „boldogan élünk, amíg meg nem halunk”.
Ha ezek ismerősek számodra, azt ajánlom, olvasd el a Nők, akik túlságosan szeretnek című könyvet, és egy másik nagyszerű kiadványt is ajánlok: Mr. Unavailable and the Fallback Girl.
Nem értettem miért mondta, hogy szeret, bármilyen tökéletes is próbáltam lenni, nem tudtam boldoggá tenni. A két könyv és a terápia után ráébredtem, hogy „nincs velem semmi baj”, ez a kapcsolat SOHA nem működhetne.
Miért? Mert bármennyire is próbálkoznék, amíg ő magától nem boldog, a legszebb és legtökéletesebb nő sem tölthetné be a benne levő ürességet hosszú távon. Remélem, felismeri ezt ő is egy nap, ha még nem tette, mert szomorú abba belegondolni, hogy ez így megy tovább a végtelenségig és végül egyedül marad. Senkinek nem kellene egyedül maradnia.
Nagyon szomorú elengedni valakit, akit szeretsz, de biztosítalak, a szeretet nem jelentheti azt, hogy valaki folyton elutasít és bánt.
Van valahol egy csodálatos ember, aki elfogad téged a jóval és rosszal együtt, és most jön a legjobb rész – nem fog ellökni magától. Csak várj türelmesen és gondoskodj róla, hogy többé nem fogsz „túlságosan szeretni”.
Forrás: Blog.hellomagazine.com
Ajánlott könyv:
