MILYEN LENNE AZ ÉLETED, ha könnyen, gyorsan és hatékonyan megjegyeznél és megtanulnál mindent? Gondolkozz csak el ezen egy pillanatra…

Részlet Grandmaster Kevin Horsley – Emlékezz mindenre c. könyvéből!

E rövid, olvasmányos könyvön keresztül egy sor hatékony hozzáállást és képességet tanítok meg memóriánk fejlesztése céljából, melyek tanulási folyamatainkat és egész életünket egyaránt támogatják. Számos olyan lenyűgöző ősi és modern módszert mutatok majd be, melyeket a világ gyorstanulási és emlékezetfejlesztési nagy elméi modelleztek.

E könyv olyan információt nyújt át az olvasónak, melyet egyetlen iskola sem tanít. A megközelítés lényege saját agyunk jobb kihasználása, mely véleményem szerint kizárólag memóriánk fejlesztésével valósítható meg.

Gondoljunk bele, mi történne, ha emlékezőképesség nélkül születnénk? Kik lennénk most?

Semmik sem lehetnénk, végtére is, ha emlékeink nincsenek, semmink sincs. Ha valaki megkérdezi, kik vagyunk, emlékeket rendezgetünk magunkban, hogy válaszolhassunk.

Csodálatos emlékezetünk a ragasztó, mely összetartja életünket, és ami megadja a választ arra, kik vagyunk.

Adatgyűjtésre születtünk, életünk pedig emlékezetünkben rejlik.

Ha nem lenne, nem lennénk képesek tanulni, gondolkozni, nem lenne intelligenciánk, nem alkothatnánk, még azt sem tudnánk, hogyan kössük meg a cipőfűzőnket. Nem tennénk szert tapasztalatra semmilyen területen sem, mert tapasztalatunk végül is emlékek gyűjteményéből épül fel.

Csak akkor élhetjük meg az információt, ha emlékezünk rá.

Memóriánk az évek során viszonylag rossz hírnévre tett szert, mivel egyre inkább a magolással és az adatok bepréselésével azonosítottuk. A tanárok szerint a tanulás kulcsa a megértés, azonban hogyan tudsz megérteni valamit, ha nem emlékszel rá?

Mindannyiunknak volt már olyan élménye, hogy felismerünk és megértünk valamit, de egy szükséges helyzetben képtelenek vagyunk előhívni. Például, hány viccet ismersz? Biztos hallottál már több ezret, ennek ellenére négyet vagy ötöt tudsz kapásból felidézni.

A megértés nem a használat feltétele: csak akkor válsz a tudásod mesterévé, ha képes vagy azonnal előhívni, amit értesz, majd ezeket a memóriádban tárolt és korábban már megértett dolgokat a gyakorlatba tudod ültetni. A memória a tanultak tárolása, máskülönben miért is kellene a tanulással foglalkoznunk egyáltalán?

memória döntés

Memóriánk egész létezésünk alapköve. Döntéseink, ennek következtében pedig egész életünk meghatározója.

A tanulás és az emlékezőképesség az emberi elme két legvarázslatosabb jellemzője.

A tanulás az új információ megszerzésének képessége, az emlékezőképesség pedig azok tárolása hosszú távon. Az emlékezet a tanulás előfeltétele. Ha az emlékezőképességünk nincsen rendjén, az információt mély gödörbe dobjuk, és nem hívhatjuk elő többé. A gond az, hogy sokan nem képesek felidézni, amit már megtanultak, így folytonosan tanulnak és felejtenek, tanulnak és felejtenek, tanulnak és felejtenek…

Memóriánk fejlesztésekor minden egyéb képességünk is fejlődik. Gyorsabban és könnyebben férünk az információhoz, mellyel jobb esélyt teremtünk a kapcsolódásra és a képzettársításra. Minél több tény és emlék tárolódik megfelelő módon az agyban, annál nagyobb hatalmunk lesz egyedi kombinációk és kapcsolatok képzésére.

A hatékonyabb memória az alapvető intelligenciát is erősíti, mert az intelligencia az előhívható események, emberek és tények összességén alapul. Minél többre emlékezünk, annál többet tudunk alkotni és tenni, mert a tényszerű tudás megelőzi a készséget. Az információt csak információra tudjuk építeni, úgyhogy minél többet tudunk, annál könnyebbé válik a tanulás.

A memóriánkkal kapcsolatos hozzáállásunkban két választási lehetőségünk van. Az első, hogy memóriánkat nem lehet fejleszteni, velünk született képességeinken nem tudunk változtatni. Sokan ezt választják életükben, hiszen a több ezer iskolában töltött óra egyikén sem magyarázta el senki, hogyan is fejleszthetnénk a memóriánkat. Az elképesztő agyról semmi lényegeset nem tanulunk.

Nyolcéves koromban az iskolapszichológus tanáccsal látott el. Azt mondta, valószínűleg valamilyen agykárosodásban szenvedhetek, és speciális osztályba akart küldeni.

Klasszikus diszlexiásként nem volt túl jó a memóriám, nehezemre esett az összpontosítás, az olvasás és az írás volt a legjelentősebb kihívás a számomra. Tanulmányaim során édesanyám és a barátaim olvasták fel az anyagot, amit memorizálni próbáltam, s amikor nem ment, márpedig sokszor nem ment, feladtam.

Jövőképem se nagyon volt, mivel képtelen voltam felfogni, amit tanítottak nekem. Elejétől a végéig egyetlen könyvet sem tudtam elolvasni a tizenkét iskolaév alatt, ballagáskor pedig úgy olvastam, mint elsős koromban. Végül 1989-ben valahogyan mégis sikerült leérettségiznem.

Pár évvel később az egyik közeli könyvesboltban tett látogatásom örökre megváltoztatta az életemet. Egészen addig egyetlen könyvet sem olvastam végig, akkor ellenben rögtön hármat vettem. Mindegyiket Tony Buzan írta. Az első a Use Your Head [Használd a fejed], a második a Use Your Memory [Használd a memóriád], a harmadik a The Speed Reading Book [A gyorsolvasás kézikönyve].

Akkoriban a gyorsolvasásról szóló kötettel kezdtem volna legszívesebben, hogy a másik kettőn hamar túl legyek. Mindenesetre nem így alakult. Belevágtam a Use Your Memory címűbe, és rövidesen megtudtam, hogy második választásunk is van. Ez pedig a következő: a memóriánk, pont mint egy szokás, megfelelő edzéssel és gyakorlással megváltoztatható. Felfedeztem, hogy az emlékezőképesség fejlesztésének alapvető tényezői vannak, melyeket következetesen használva ugyanolyan eredményeket érhetünk el, mint a memórianagymesterek. Ha ezt nem tesszük, nem is javulhatunk.

Elkezdtem pszichológiát tanulni, és mindenféle mást is, ami aggyal, elmével, memóriával kapcsolatos. Százféle könyvet elolvastam, megannyi kurzus hanganyagát hallgattam meg, és a memóriában kimagasló eredményeket felmutató emberekkel is beszéltem. Hosszú utam során leküzdöttem a diszlexiás problémáimat, és eljutottam odáig, hogy hetente átlagosan négy könyvet olvastam el és emésztettem meg.

diszlexia memória gondolkodás

Egy óra alatt meg tudtam tanulni azt, amit egy átlagember hosszú hónapok alatt sajátít el.

1995-ben úgy döntöttem, hogy részt veszek a Memória Világbajnokságon. Ezen a rendezvényen a világ legnagyobb memóriamesterei fordulnak meg, a bajnokság versenyszámai pedig az emlékezőképesség minden típusát tesztelik. Sikerült elérnem az ötödik helyezést abban az évben, az írásbeli versenyen pedig második lettem, mely ékes bizonyítéka volt annak, hogy leküzdöttem a diszlexiás nehézségeimet.

A Brain Trust engem tüntetett ki a „Nemzetközi Memória Nagymester” díjjal, melyet Őfelsége, Liechtensteini Philip herceg hagyott jóvá és adott át nekem 1995. október 26-án az angliai Hanbury birtokon, a hertfordshirei Wareben. Óriási eredménynek éreztem ezt, különösen a múltbeli problémáim és a kezdeti nehézségeim tükrében. Attól a naptól kezdve bizonyos voltam benne, hogy életem irányt váltott és soha nem tér vissza a régihez.

1999-ben úgy döntöttem, tovább feszegetem a határaimat és tesztelem képességeimet, majd megdöntöttem az Everest memóriateszt rekordját (The Everest of Memory Tests).

Megjegyeztem az ismert véggel nem rendelkező π szám első tízezer számjegyét (a π kiállta az összes véletlenszerűségi teszt próbáját). A π első tízezer számjegye kétezer öt számjegyű csoportba rendezhető. A bajnokság bírái véletlenszerűen mondtak ilyen számokból álló csoportokat, melyre az előtte vagy utána következő másik öt számjegyű számmal kellett válaszolnom.

A műveletet ötvenszer ismételtük. A tesztet rekordgyorsasággal teljesítettem: 14 perccel döntöttem meg az addigi legjobb eredményt. Hogy miért is vettem a fáradságot? Leginkább azért, mert a többiek szerint ez a lehetetlennel volt egyenértékű, az én életem pedig éppen erről szól: a gátak ledöntése révén mutassuk meg, mire is képes a memóriánk.

Azóta edzem, tanítom, biztatom az embereket arra, hogy emlékezzenek arra a kulcsfontosságú információra, mely az életükhöz és a tanulás öröméhez szükséges. Sokan mondják, hogy fotografikus memóriával rendelkezem, ez azonban nem igaz.

Inkább arról van szó, hogy az emlékezet különböző „titkait” fedeztem fel, melyeket elsajátítottam és módszereket fejlesztettem belőlük.

Nem azért mondom mindezt, hogy magamat a reflektorfénybe helyezzem, inkább azt a tényt állítanám reflektorfénybe, hogy mindenkinek ugyanolyan hatalma van a memóriája felett. Nem számít, honnan jövünk, a lényeg az, hogy hová tartunk. Ellenben, ha továbbra is azt tesszük, amit eddig, azt is kapjuk, amit eddig. Valami mást kell tennünk, hogy mást kaphassunk.

mermória uralása eltérő gondolkodásmód

Memóriánk uralásához az eddigitől eltérően kell gondolkodnunk!

E kötetet ne ítéld meg, és ne a tökéletességet keresd benne, inkább az értéket. Amikor megítélsz egy információt, leállítod a tanulási folyamatod. Egy módszert megítélhetsz, kritizálhatsz, vagy választhatsz egy másikat, de bizton állíthatom, hogy nem éred el azokat az eredményeket, amelyeket mi, memóriamesterek elérünk az alkalmazásuk révén.

Kérem, hogy nyitottsággal olvass: a könyvből tanulható technikák működnek, ráadásul kitűnően. Ugyanazokat a módszereket tanítom meg neked, melyeket a memóriamesterek is használnak. Ez lesz a stratégiánk az elkövetkezőkben!

Látni fogod, hogy a könyv három részre oszlik, melyek mindegyike a memóriánk fejlesztésére használható négy kulcsot, a 4Kt részletezi.

Az első a Koncentrációnk javításáról szól. A második a Kreativitásunk használata képek és fogalmak Kapcsolatának megteremtésére. Az utolsó kulcs pedig a Kontinuitás, a technikák folytonos használata, mellyel szokást építünk életünkbe.

A 4K megoldja bármilyen memóriával kapcsolatos problémánkat az életben. Az e könyvben alkalmazott példák alkalmanként üzleti vagy személyiségfejlesztési kiadványokból származnak, így nemcsak memóriánkat tanuljuk meg fejleszteni, de megismerünk néhány, a saját fejlődésünkhöz elengedhetetlen kulcsfogalmat is.

Megtanítom, hogyan változtassuk át az élettelen információt valódivá és rendszerezhetővé.

Ez nyilvánvalóan azt is magával hozza, hogy az információ jelentéssel telik meg, ezáltal pedig megőrizhetővé válik, ahelyett, hogy törlődne. Nem magolásra gondolok, hanem az információ sokkal hatékonyabb, másfajta tárolására. A cél, hogy a tanulást és a megértést fejlesszük.

A piacon rengeteg olyan könyv található, mely inkább a szavakat szaporítja, és nem a gyakorlati tudást. Ez a könyv merőben más: rögtön a lényegre térek, mellyel időt és energiát takarítok meg az olvasónak.

Célom, hogy olyan formában vezesselek be a memóriafejlesztés csodálatos világába, amit magamnak is kívántam volna. Ne pusztán olvasd ezt a könyvet; játssz a fogalmaival, tedd gondolkodásod és életed részévé. Ha készen állsz, lapozz is az első leckéhez, és engedd kibontakozni emlékezeted hatalmát.

Ajánlott könyv: