Bizalom

Ne pazarold az életedet olyasmire, amitől végül úgyis megfosztanak! Bízz az életben! Csak akkor hajíthatod sutba a tudásodat, csak akkor vonatkoztathatsz el az elmédtől, ha szétárad bensődben a bizalom. És a bizalommal határtalan lehetőségek tárulnak fel előtted.

Ekkor életed többé nem hétköznapi élet, hiszen eltölt Isten, túláradva lényedben. Amikor a szív ártatlan, és a falak leomlanak, összekapcsolódsz a végtelennel. És ez nem rászedés; így semmit sem vehetnek el tőled. Amitől megfosztathatsz, azt nem is érdemes megtartani, amit viszont nem vehetnek el tőled, azt ugyan miért féltenéd? Hiszen úgyis mindörökre a tiéd marad. Valódi kincsedet sosem veszítheted el.

Magyarázat

Íme, eljött az ideje, hogy biztosítókötél nélkül levesd magad a mélybe! És a Víz Lovagja pontosan a fenntartások és rejtett biztonsági háló nélküli, feltétlen bizalom e minőségét követeli meg tőlünk. Szerfelett felvillanyozó érzés elrugaszkodni, és belevetni magunkat az ismeretlenbe, még akkor is, ha a gondolat halálra rémít.

Amikor pedig bizalmat merítünk a mindent eldöntő ugráshoz, nem készítünk kidolgozott terveket, és nem teszünk alapos előkészületeket. Nem mondjuk, hogy: „Rendben van, tudom, mit csinálok. Most pedig elrendezem az ügyeimet, azután bepakolom a bőröndömet, hogy mindent magammal vihessek.” Szó sincs róla, egyszerûen csak levetjük magunkat, és nem sok gondolatot vesztegetünk arra, hogy mi fog történni azután.

A lényeg maga az ugrás és az a borzongás, amely elfog, miközben szabadesésben hullunk alá a tiszta égből. A kártyalap mindazonáltal sejteti, hogy mi vár ránk odalent: valami puha, hívogató, csábító rózsaszín, virágszirmok és nektár… rajta hát!