Az egészséges étkezést nem lehet elég korán elkezdeni – de túl késő vajon
lehet hozzá? Az életmódgyógyászat olyan úttörõi, mint Nathan Pritikin,
Dean Ornish és Caldwell Esselstyn Jr. elõrehaladott állapotban lévő
szívbetegeket állítottak át arra a növényi alapú étrendre, amelyet azok
az ázsiai és afrikai lakosok követtek, akiknek a körében nagyon ritka
volt a szívbetegség. Azt remélték, hogy az egészséges étrend megállítja
a betegséget, és az nem tud tovább fejlődni.
Ehelyett azonban igazi csoda történt.

A páciensek szívbetegsége elkezdett visszafordulni. A betegek jobban
lettek. Amint leálltak az artériáikat eltömõ ételekkel, a testük a már
felhalmozott plakkból is képes volt feloldani valamennyit. Az artériák
gyógyszerek vagy mûtét nélkül tágultak ki még néhány olyan beteg esetében is, aki súlyos háromér-betegségben szenvedett. Ez arra utal, hogy a testük mindig is meg akart gyógyulni, csak éppen soha nem kapott rá esélyt.

Hadd áruljam el azt, amit az „orvostudomány legőrzöttebb titkaként”
szokás emlegetni: a test meggyógyítja önmagát, ha ehhez megkapja
a megfelelő feltételeket. Ha jó erősen beütöd a sípcsontodat a dohányzóasztalba, kipirosodhat, feldagadhat és nagyon fájhat. Ha azonban békén hagyod, és engeded, hogy a tested elvégezze a maga varázslatos dolgát, a sípcsontod természetes módon meggyógyul. De mi van akkor, ha folyton, naponta háromszor – mondjuk a reggelinél, az ebédnél és a vacsoránál – újra és újra bevered? Soha nem fog meggyógyulni.

orvos vizsgálat

Elmehetsz az orvoshoz, és elpanaszolhatod neki, hogy fáj a sípcsontod.
– Semmi baj! – mondja majd õ, előkapja a recepttömbjét, és felír valami
fájdalomcsillapítót.

Te hazamész, és továbbra is naponta háromszor odavered a sípcsontodat,
de a tabletták miatt úgy fogod érezni, hogy igazán sokkal jobban
vagy. Isten áldja a modern orvoslást! Pontosan ez történik, amikor az
emberek nitroglicerint szednek mellkasi fájdalomra.
A gyógyszerek hatásosan enyhítik a fájdalmat, az igazi ok kezelésére
azonban nem tesznek semmit.

A tested az egészségét akarja visszanyerni, ha hagyod. Ha azonban
naponta három alkalommal mindig újabb sérülésekre teszel szert, akadályozod a gyógyulási folyamatot. Gondolj a dohányzásra és a tüdõrák
kockázatára: az egyik legelképesztõbb dolog, amit az orvosi egyetemen
tanultam, az volt, hogy ha leszoksz a dohányzásról, a tüdõrák kockázata
az esetedben tizenöt éven belül megközelíti azét, aki soha életében nem
gyújtott rá. A tüdõd az összes felhalmozott kátrányt ki tudja pucolni, és
a végén majdnem olyan lesz, mintha nem is dohányoztál volna.

A tested egészséges akar lenni. És dohányos életed minden egyes éjszakáján, amikor elalszol, a gyógyulási folyamat újraindul, és addig tart,
amíg… bumm! – másnap reggel rágyújtasz az elsõ cigarettádra. Ahogy
minden cigarettafüstös lélegzetvétellel újra megsérted a tüdõdet, ugyanúgy
mérsz újabb és újabb csapásokat az artériáidra minden egyes falat
étellel. Választhatod a mérsékelt hozzáállást, és akkor egy kisebb kalapáccsal mérsz ütéseket magadra, de miért ütöd-vered magad egyáltalán?

Dönthetsz úgy is, hogy leállsz önmagad bántalmazásával, félrállsz az
útból, és hagyod, hogy a tested természetes gyógyulási folyamatai visszatereljenek az egészség útjára.

Forrás: Hogy ne halj meg c. könyv

Ajánlott könyv: