Lehet, hogy meglepőnek találod ezt az étkezési koncepciót, mert a mai népszerű cikkek legtöbbje genetikai betegségként kezeli az Alzheimer-kórt. Azt mondják, hogy a génjeid határozzák meg – és nem az, hogy milyen életmódot választasz –, hogy megadod-e magad a betegségnek. Ha azonban megvizsgáljuk az Alzheimer-kóros esetek eloszlását a világon, az érvelés már nem áll annyira szilárd talajon.
Az Alzheimer-kór előfordulási aránya a világ némely területei között tízszeres különbséget is mutathat még azt figyelembe véve is, hogy néhol tovább élnek az emberek, mint máshol. Pennsylvania vidéki területein
például 100 idős lakos között nagy valószínűséggel találkoznál 19 olyan
emberrel, akinél 10 éven belül kialakulna az Alzheimer-kór.
Ez a számarány azonban valószínűleg sokkal közelebb esne a 3-hoz a 100-ból, ha Indiában, Ballabgarh vidéki részén laknál. Honnan tudhatjuk, hogy
nem arról van szó, hogy néhány populáció genetikailag fogékonyabb
a betegségre? Azokból a migrációs tanulmányokból, ahol egyazon etnikai
csoporton belül összevetik a betegségek előfordulásai arányait a jelenlegi
lakhelyükön és az anyaországukban.
Az Egyesült Államokban élő japán férfiak körében például az Alzheimer-kór előfordulási aránya lényegesen magasabb, mint a Japánban élő japán férfiak között. A Nigériában élő afrikaiak között az Alzheimer-kór előfordulása a negyede lehet az Indianapolisban élő afroamerikaiakra jellemző számértéknek.
Miért növeli a demencia kockázatát, ha az Egyesült Államokban él az ember?
A bizonyítékok azt sugallják, hogy a titok nyitja az amerikai étrend.
Új, globalizált világunkban persze nem kell nyugatra költöznöd ahhoz,
hogy a nyugati étrendet kövesd. Japánban az elmúlt pár évtizedben hirtelen
megemelkedett az Alzheimer-kór előfordulásainak száma, melyet annak tulajdonítanak, hogy a hagyományos, rizs és zöldség alapú étrendről olyan étkezésre tértek át, amelyben háromszor annyi tejtermék, és hatszor annyi hús szerepel, mint addig.
A kutatók az étrend és a demencia közötti legszorosabb összefüggést az állati zsír fogyasztásánál találták; 1961 és 2008 között szinte 600 százalékkal megemelkedett az állati zsír bevitele. Kínában is ehhez hasonló tendenciát találtak az étkezés és a demencia összefüggéseit vizsgálva. Egy kutatónak a Journal of Alzheimer’s Disease címû szaklapban megjelent írása szerint a globálisan nyugatiasodó étrenddel az Alzheimer-kór előfordulási arányai várhatóan tovább nőnek majd, „ha az étkezés nem vált irányt egy kevésbé állati eredetű étrend felé…”
A világon India vidéki területein a legalacsonyabb az Alzheimer-kór elfordulása, ahol az emberek hagyományosan táplálkoznak, egy olyan, alapvetően növényi étrendet követve, mely főleg gabonafélékből és
zöldségekből áll. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban azok, akik nem
esznek húst (baromfit és halat sem), a felére csökkentették a demencia kialakulásának kockázatát. És minél hosszabb ideig kerüli az ember a húsfogyasztást, annál alacsonyabb lehet a demencia kockázata. Azoknál, akik 30 éven át vagy még tovább vegetáriánus étrendet követtek, a demencia kialakulásának kockázata az egyharmada azokénak, akik hetente négynél több alkalommal fogyasztanak húst.
Azért valamilyen szerepe csak van a genetikai tényezõknek? Igen, van. Még az 1990-es években felfedeztek a kutatók egy apolipoprotein E4-nek elnevezett allélt (génvariánst), amely fogékonyabbá tesz az Alzheimer-kórra. Az ApoE mindenkiben jelen van valamilyen formában, körülbelül 7-bõl egy embernél azonban az E4 génváltozat fordul elő, amelyet összefüggésbe hoztak a betegséggel. Kimutatták, hogy ha apai vagy anyai ágon öröklöd az ApoE4 gént, meg is háromszorozódhat annak kockázata, hogy kialakul nálad az Alzheimer-kór. Ha mindkét szülődtől örökölöd a gént – nagyjából minden 50 emberből egynél ez a helyzet –, a kockázat a kilencszeresére is emelkedhet.
Mit csinál az ApoE gén? Ez állítja elő azt a fehérjét, amelyik az elsődleges koleszterinhordozó az agyban. Az E4 variáns abnormális koleszterinfelhalmozódáshoz vezethet az agysejteken belül, ami előidézheti az Alzheimer-kórt. Ez a mechanizmus magyarázhatja az úgynevezett nigériai paradoxont. Az ApoE4 allél a nigériaiaknál fordul elõ a legnagyobb gyakorisággal, ahol ugyanakkor meglepő módon az Alzheimer-kór előfordulási aránya az egyik legalacsonyabb a világon.
Várjunk csak egy kicsit! Annak az országnak a lakossága, ahol a legmagasabb arányban fordul elő az „Alzheimer-gén”, szenved a legkevésbé az Alzheimer- kórtól? Ezt az ellentmondást talán azzal lehet magyarázni, hogy az alacsony állatizsír-tartalmú, főleg gabonafélékből és zöldségekből álló étrendjüknek köszönhetően Nigériában hihetetlenül alacsony az emberek vérkoleszterinszintje. Úgy tűnik tehát, hogy az étrend győzedelmeskedhet a genetika felett.
Gondolj bele, hogy egy ezer embert vizsgáló, két évtizedes időszakot
felölelő tanulmány eredményei szerint az ApoE4 gén jelenléte várható
módon a kétszeresnél nagyobb mértékben megnövelte az Alzheimer-kór
esélyeit. Ugyanazoknál az alanyoknál azonban a magas vérkoleszterinszint
majdnem megháromszorozta a betegség esélyeit. A kutatók gyanítják,
hogy az olyan kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és koleszterinszint kordában tartásával lényegesen csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata; számszerűsítve ez annyit jelent, hogy a rettegett, dupla töltetű ApoE4-gyel járó kilencszeres kockázatot le lehet vinni kétszeresre.
Mind az orvosok, mind a betegek sajnos túl gyakran fatalista hozzáállással közelítenek a krónikus, degeneratív betegségekhez, és ez alól az Alzheimer-kór sem kivétel. „Benne van a génekben – mondják –, lesz, ami lesz”. A kutatások azt mutatják, hogy akármilyen rossz genetikai lapokat osztottak is neked, az étrended segítségével esetleg újrakeverheted a paklit.
Forrás: Hogy ne halj meg c. könyv
Ajánlott könyv:
