Gyenge talapzatra nehéz házat építeni. Hasonlóképpen kihívást jelent, ha úgy akarunk kapcsolatokat kialakítani a világban, hogy közben elhanyagoljuk a saját magunkkal való pozitív köteléket.
Dr. Chopra nem fogta vissza magát, mindent elmesélt arról, hogy miért fontos az önmagunkkal való kapcsolatunk, hogy miként lehetünk jelen a pillanatban úgy, hogy közben céltudatosok maradunk, valamint mesélt a bizonytalanságról, a pénz szerepéről és a sajátos céljainkról is.
Darrah Brustein: Miért fontos kialakítani magunkkal egy pozitív kapcsolatot, hogyan lehet nekifogni és ezt elmélyíteni?
Deepak Chopra: Már eleve létezik egy bizonyos kapcsolat magunkkal, ezt bizonyítják az olyan kifejezések, mint például a „Nem igazán szereti magát” vagy a „Megtanultam szeretni önmagam”. A legtöbb ember nem gondol a saját magával kialakított kapcsolatára, de ha megnézzük, hogy hány önsegítő könyv és mentor létezik, akkor láthatjuk, hogy az önértékelésed javulásához, a haragod kordában tartásához vagy a hála megtapasztalásához minden esetben arra van szükség, hogy másképp viszonyulj önvalódhoz.
Mindig jobbá és jobbá akarunk válni, de a legfontosabb kérdés az, hogy az emberek miért érznek egyfajta belső megosztottságot. Ha feltámad benned a harag és megpróbálod kordában tartani, az arra utal, hogy egy részed igyekszik jobbá tenni egy másik részed. De mivel csak egy éned van, ez a feszültség nagy gondot jelent. Ha az önbecsüléseden próbálsz javítani, mégis miért ne akarnád elérni ezt a célt, ha egy részedben már ott van ez a nagyobb magabiztosság?
Ezek nem egyszerű kérdések. A megosztott személyiségek mivoltát már megvitatták a pszichiátria, a vallás és általánosságban véve a társadalmi kapcsolatok területén is. Az emberekben belső konfliktusok merülnek fel, amelyek külső nézeteltérésekhez vezetnek. Így a saját magunkhoz való viszonyulás mélyebb célja az, hogy begyógyítsuk ezt a hektikusságot és elérjük a teljességet.
Brustein: Sokan büszkék vagyunk arra, hogy céltudatosok vagyunk, ami egy jövő-orientált nézőpont. Hogyan lehet jelen lenni a pillanatban, ha vannak céljaink és ambícióink is?
Chopra: Ez a megosztott személyiség egy újabb tulajdonsága. Nem csak az ambiciózus vagy céltudatos emberek keresik a külső megerősítést. Mivel elkülönítjük a „belső” és a „külső” világot, mind megtanultuk, hogy másképp kell tájékozódni bennük. Azt tanították, hogy „odakint” csak bizonyos mentális készségekkel érhetsz el sikereket, mint például a versenyképesség vagy a szívósság, ha könyörtelen vagy, amikor a szükség úgy kívánja, ha önfegyelmet gyakorolsz és mindenben a legjobb akarsz lenni. Általában gazdagon megjutalmazzák azokat, akik jeleskednek ezekben a készségekben. Elmondhatjuk, hogy ezen készségek terén nagyon is jelen vannak.
A „belső” világhoz való viszonyulás esetében azonban teljes különböző mentális készségekre van szükség. Mitől hiszik sokan szentnek az édesanyjukat? A válasz valami olyasmi lenne mint az empátia, az együttérzés, a férj és a gyerekek iránt tanúsított önzetlenség, a szerénység és a gondoskodás.
Ezek nem egy tipikus vezérigazgató tulajdonságai! De előfordulhat, hogy könyörtelen versenyzéssel teli nap után ez a vezérigazgató hazamegy, feltesz egy másik kalapot és felveszi egy szerető férj és apa (vagy feleség és anya) szerepkörét.
Ahogy láthatjuk, mindkét világban jelen lehet lenni, de ehhez az kell, hogy a személyiségünk kettéosztása nélkül legyünk jelen. Itt lép be a képbe a meditáció, a tudatos jelenlét és a különböző önvizsgálati gyakorlatok. Ezek segítségével olyan teljességgel élhetünk, ami jelen van minden helyzetben.
Brustein: Az Ön véleménye szerint mi az emberi lét célja? Van egy egyetemes célunk és/vagy egyedi céljaink vannak? Ha igen, akkor miként ismerhetjük fel ezeket?
Chopra: Minden emberi lény létezik, és a mi fajunk esetében ez automatikusan azt jelenti, hogy az agyunk végtelen módon kombinálja a gondolatainkat, érzelmeinket, szavainkat és cselekedeteinket. A lehetőségeink nyitottak. A történelem ismeretében egyértelmű, hogy az élet célja mindig a végtelen lehetőségeink felfedezése volt. Az emberi dráma része, hogy egész társadalmak emelkedhetnek fel és bukhatnak meg, hogy minden embernek van jó és rossz oldala, hogy bizonyos időszakok során fejlődést érünk el, míg mások alatt hanyatlást tapasztalunk.
A legtöbb ember passzívan elfogadja a szerepét ebben a drámában. Az alapvető meggyőződéseiket és viselkedéseiket a családjuktól és a barátaiktól vették át, miközben felnőttek, ahogy azt is, hogy mit szeretnek és mit nem.
Kivéve azt a nagyon ritka esetet, amikor valaki gyerekkorától kezdve a maga útját járja, mindannyian úgy alakítottuk ki a személyiségünket, hogy saját érzelmeinkhez és gondolatainkhoz mértük azt, amit a családunk, a ismerőseink és a társadalom mondott. Ez egy elég zűrös felvetés, ha belegondolunk, hogy az érzéseinket és a gondolatainkat is külső erők formálták.
Egyszerre nagyon fontos és lényegtelen, hogy valaki mitől lesz egyedi. A világon élő hétmilliárd ember egyszerűen azért él egyedülálló életet, mert nincs két olyan személy, aki osztozik minden élményen és mindenre ugyanúgy reagál, még az egypetéjű ikrek sem. Tehát az egyediség automatikus.
A sajátosság akkor válik problémává, amikor valaki úgy dönt, hogy kitör a konformizmusból és a környezet tanításaiból. Nem azzal leszünk képesek valami különlegeset nyújtani a világnak, hogy felismerünk magunkban valamit. Ez egy kreatív folyamat. Ezen eljárás során meg kell vizsgálni a saját lehetőségeinket. A tartalmas élet alapja a gazdag személyiség.
Brustein: Mi a pénz szerepe?
Chopra: A pénz általában a bizonytalansággal köthető össze. Az emberek azért vágynak a gazdagságra, hogy belül ne érezzék magukat veszélyben, nemkívántosnak, gyűlöltnek vagy szegénynek. Amikor pszichológiailag hiányt szenvednek valamiben, azt remélik, hogy a pénz majd betölti ezt az ürességet.
Nagyon kevesen hiszik valójában úgy, hogy magas jövedelemmel nem lehet megvásárolni a boldogságot; különben magukba néznének, elfelejtenék a fizetésüket és azt, amiket meg lehet vele vásárolni, és egyből magukon kezdenének el dolgozni. A személyes hiányosságokat csak úgy lehet megoldani, hogy belülről kifelé haladva foglalkozunk magunkkal. A pénz kívülről halad befelé, így nem csökkentheti a deficitet.
Ha valaki már rendelkezik önbizalommal és a pszichés állapota is megfelelő, akkor a pénz segíthet új lehetőségeket teremteni. Vagy nem. Minden az egyén helyzetétől függ. Természetesen a modern társadalmunkban el kell fogadni, hogy a túlélés alapjait mint például az ételt, a ruhákat és a lakást csak munkával és fizetéssel lehet elérni.
Brustein: Ön szerint hogyan lehet megszabadulni az önbizalomhiánytól, a belső kritikáktól és/vagy a korlátozó meggyőződésektől?
Chopra: Vissza kell fordítani az ilyen negatív álláspontok kialakulását, amelyek általában a gyerekkorunkban kezdődtek, majd évekig formálódtak. Ha roskatag házat építettél, azt meg lehet javítani. Egy roskatag személyiség viszont a valódi énednek tűnhet. A szerencsétlen tulajdonságok az öntudatod részévé válnak. Amikor ezt felismered, nehéz megszabadulni azoktól a sajátságaidtól, amiket nem igazán szeretsz.
Nem egyértelmű, hogy a megosztott személyiség – csak hogy visszatérjünk rá – képes-e meggyógyítani önmagát. Azok, akik pszichoterápia vagy önfejlesztés segítségével komolyan megpróbálják, nagyon hamar felismerik, hogy nem lehet csak egy fonalat kihúzni a gombolyagból. A dilemma megoldásában a meditáció és a tudatos jelenlét a legjobb kezdőpont. A meditáció első lépése az, hogy behatolunk az elme nyughatatlan felszíne alá.
A tudatos jelenlét lényege, hogy megfigyeled, miként viselkedsz a világban. Mindkettő hasznos. De ezek a technikák önmagukban nem képesek megoldani a belső konfliktust, zavart és megosztottságot. Elszántan törekedni kell arra, hogy bejussunk az énünk mögé. Ez túlmutat azon az ősrégi elképzelésen, mely szerint létezik egy bizonyos megvilágosodás.
Más szavakkal élve, képes vagy bejutni a megosztott személyiséged és a problémáid mögé, ezáltal pedig egy magasabb tudatállapotot érsz el, amit nevezhetsz akár megvilágosodottnak, egységesnek vagy teljességnek. Nevezzük akárhogy, ennek az eléréséhez fel kell fedeznünk a saját tudatunkat. A megosztott személyiségből kivezető út akkor kezdődik, amikor ez elkezd foglalkoztatni.
Forrás: Forbes.com
Ajánlott könyv:
