10 kulcsfontosságú lecke a Visszatérés a szeretethez című könyvből

Biztosan tudom, hogy ha a mély szeretet mentén kezdesz el élni, akkor átalakítod az egész életedet. Itt nemcsak apró átalakulásokról beszélek, hanem valódi csodákról.

Menjünk vissza egy kicsit, és vizsgáljuk meg, hogy hol és hogyan jutottam erre a következtetésre. 1992-t írtunk, amikor az Egyesült Államokban megjelent Marianne Williamson, azóta meglehetősen közkedveltté vált könyve, a Visszatérés a szeretethez: Gondolatok a Csodák Tanítása alapelveiről. Innentől kezdve nagyon sokan máshogy kezdtek el tekinteni a csodákra, a szeretetre és magára az életre is.

Ha most arra kérnének, hogy egyetlen mondatban foglaljam össze a könyv fő üzenetét (azaz, ha EGYETLEN dolgot kéne mondanom arról, hogyan változtathatod meg az életed, méghozzá csodálatos módon), akkor ezt mondanám:

 

A csodákkal teli átalakulások kulcsa az, ha szeretet lesz életed MINDEN területének mozgatórugója.

 

Nem nehéz arra a felismerésre jutni, hogy a szeretetnek kell vezérelnie az életünket. Bizonyos szinten sokan tudják már ezt, ám sajnos sokaknak téves elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy mi a szeretet: hogy néz ki, hogy hangzik, milyen érzés? Korlátokat szabunk a szeretetnek, ezért fogalmunk sincs arról, hogyan legyen az elképzelésünkből gyakorlat, hogyan éljük meg nap mint nap életünk minden területén, akár van társunk, akár nincs.

Néha nagyon nehéz szeretni másokat és magunkat is. Az igaz szeretet gyakran egyáltalán nem olyan, mint ahogyan túlromantizált gondolataink alapján képzeljük.

Az élet egyik nagy tragédiája az, hogy a szeretetünket gyakran a legegészségtelenebb módon fejezzük ki, vagy a legártalmasabb módon kapjuk másoktól, így nem csoda, hogy gyakran fog el minket a keserű érzés, és csalódunk másokban és magunkban. Az igazi tragédia elsősorban nem az, ha elkövetjük ezt a hibát, hanem az, ha sosem értjük meg, hogy miért történt ez a melléfogás.  Annak felismerése, hogyan gondolkodunk, hogyan fejezzük ki a szeretetünket, és hogyan éljük meg, kulcsfontosságú abban, hogy a hiteles szeretet legyen az életünk bázisa.

 

Felhívást kapsz az életed átalakítására. Belevágsz? 

Mindannyian olyan szívvel születünk, amely tudja, hogyan kell kifejezni és elfogadni a szeretetet. Az élet is rengeteg dolgot mutat nekünk a szeretetről. Ezek közül néhány tanítás helyes, míg néhány bizony hamis. Ha nem ismered fel, hogy csak korlátozott tudásod van a szeretetet illetően, akkor nem tudod életed forrásává tenni azt. Ez megakadályoz abban, hogy az életed magasabb szintre kerüljön, és megtapasztald azt a mély és csodálatos örömet, amelyet megérdemelsz.

Ha nem a szeretet lesz az életed alapja, akkor a létezésed tele lesz csalódással, elégedetlenséggel és kétségbeeséssel. Pedig ez mind elkerülhető lenne.

Lehet, hogy most azt gondolod, hogy „de én szeretem a családomat és a barátaimat, és többé-kevésbé magamat is, akkor mégis mi is a probléma?” A legtöbb ember képes és hajlandó is kifejezni a szeretetét. Valamennyire. Te is, én is, mind szeretünk most is, ezt nem kérdőjelezem meg.

Amiről én beszélek, hogy fel kell ismernünk a korlátokat, amelyeket tudatosan, ám gyakran tudtunkon kívül építünk magunk köré, és amelyekkel megakadályozzuk, hogy teljes szeretetet adjunk és kapjunk. Ezeket a határokat gyakran olyan területekre építjük, amelyekről nem is tudjuk, hogy közük lehet a szeretethez.

Miután elolvastam a Visszatérést a szeretethez című könyvet, felismertem, hogy fogalmam sem volt eddig arról, hogy milyen sok esetben nem adtam át magamat a teljes szeretetnek. Ez pedig sokkolt. Mindig is úgy gondoltam, hogy tele vagyok szeretettel, de azt is tudtam, hogy sok mindent kell még tanulnom (és elfelejtenem!).

 

 

Miért van itt az ideje annak, hogy megtanuljuk, hogyan vezérelje a szeretet az életünket?

Nem emlékszem, hogy mi foglalkoztatott 1992-ben, de azt tudom, hogy nem volt a kezemben a kötet, amikor először megjelent. Ez valószínűleg így volt jó. Aztán 1996-ban, amikor édesanyám halála miatt eléggé nehéz időket éltem, az egyik barátom azt javasolta, hogy olvassam el. A gyász kellős közepén voltam, és ha ez még nem lett volna elég, komoly anyagi és munkahelyi problémákkal is küzdöttem. Vészterhes időszak volt ez számomra. Úgy tűnt, hogy a karrieremnek vége. Magányos voltam (nem volt párkapcsolatom, és túl sok barátom sem). Sosem voltam olyan szomorú, mint akkor. Csodára volt szükségem, a csodát kerestem.

A könyvben Marianne ezt mondja: „Nem tudtam, hogy észszerű dolog a csodát keresni.” Azt is hozzáteszi, hogy a csoda nem más, mint észlelésbeli átalakulás… átlényegülés, visszatérés a bennünk lakozó szeretethez. Nincs szükségünk másra, csak még több szeretetre: adni és kapni. Meg kell nyitnunk a szívünket a szeretet teljes megértése előtt.

A Visszatérés a szeretethez segített abban, hogy sokkal szeretetteljesebb szemmel tekintsek magamra és mindarra, ami éppen az életemben zajlott. Gondolataim megváltoztatása által a világhoz fűződő kapcsolatom is módosult, és a bennem lévő mély fájdalom kezdett elmúlni. Számomra ez maga volt a csoda.

 

Csodák teremtése: tíz kulcsfontosságú lecke a Visszatérés a szeretethez című könyvből

A szeretet többdimenziós, és számtalan formában kimutatható, de úgy hiszem, hogy a szeretet legmagasabb formája az, ha a cselekedeteinkkel fejezzük ki. Ennek elsajátításához azonban sokkal jobban bele kell ásnunk magunkat Marianne munkájába.

Nagyon nehéz csupán tíz leckére leszűkíteni a könyvet, de úgy vélem, hogy a következő tanítások azok, amelyek a legjobban illusztrálják azt, hogy milyen sok módon nyithatjuk meg életünket és magunkat a szeretet előtt.

Ne lepődj meg azon, ha meghökkensz azokon a leckéken, amelyeket kiválogattam. Magam sem erre számítottam, amikor először olvastam, de nagyon boldog vagyok, hogy ezek a tanítások fedték fel magukat előttem, mivel hatalmas változásokat hoztak az életembe.

 

 

1.     Ha kicsiben játszol, azzal nem szolgálod a világ javát, ahogyan a magadét sem.

„Legmélyebb félelmünk nem is az alkalmatlanság. Korlátlan erőnktől félünk a leginkább. Nem a sötétség, hanem a fény, saját fényünk az, ami a leginkább megijeszt bennünket. Azt kérdezzük magunktól, hogy ki is vagyok én, hogy ennyire briliáns, nagyszerű, tehetséges és mesés legyek? De ez nem is lehet kérdés, hiszen Isten gyermeke vagy. Ha kicsiben játszol, azzal nem szolgálod a világ javát. Semmi felemelő nincs abban, ha elkezdesz zsugorodni, csak azért, hogy mások ne érezzék magukat bizonytalannak melletted. Mindannyian ragyogásra születtünk, ragyognunk kell, ahogyan a gyerekek is teszik. Arra születtünk, hogy megmutassuk, hogy Isten dicsősége bennünk lakozik. Nemcsak néhány emberben, hanem mindenkiben. Ha hagyjuk saját fényünket ragyogni, akkor öntudatlanul a többi embernek is engedélyt adunk ugyanerre. Amint megszabadulunk félelmeinktől, jelenlétünkkel automatikusan felszabadítjuk a többi embert is.” 

 

2.     A kívülről várt segítség nem hatásos. Először neked kell megváltoznod.

„Egy új kapcsolat, vagy egy új munka semmiben sem lesz másabb, ha az új szituációkban is ugyanolyanok maradunk, mint a régiekben.”

 

3.     Önmagunk felfedezése fájdalmas lehet, de csak általa érhető el a növekedés. Ha ezzel nem vagy tisztában, akkor önként ítéled önmagadat örök fájdalomra.

„Bátorságra van szükség ahhoz, hogy azt válasszuk, hogy inkább kibírjuk azt a fájdalmat, amelyet önmagunk felfedezése során élünk át, mintsem hogy öntudatlanul átadjuk magunkat a tompa fájdalomnak, amely aztán egész életünkön át nyomasztana.” 

 

4.     Nemcsak a cselekedeteidért, hanem a gondolataidért is felelősséggel tartozol.

„Lehet, hogy úgy hiszed, hogy csak cselekedeteidért kell felelősséget vállalnod, gondolataidért nem. Az igazság azonban az, hogy azért is felelős vagy, amit gondolsz, mivel az az a szint, ahol még lehet választani. Az, amit teszel, ugyanis abból fakad, amit gondolsz.” 

 

5.     Énképünk irányítja a viselkedésünket, és ez az életünket körülvevő energiában mutatkozik meg.

„Ha azt hisszük, hogy kicsi, korlátozott és alkalmatlan teremtmények vagyunk, akkor hajlamosak vagyunk ennek megfelelően viselkedni, és az energia, amelyet sugárzunk, ugyanezeket a gondolatokat fogja visszatükrözni, még akkor is, ha éppen másként cselekszünk. Ha viszont úgy gondoljuk, hogy csodálatos teremtmények agyunk, akiket korlátlan bőség, szeretet és erő vesz körül, akkor valószínűleg így is fogunk viselkedni, és a körülöttünk lévő energiában is pontosan ez a tudatosság lesz jelen. „

 

 

6.     Ne keress értelmet az értelmetlenben.

„Amikor olyan dolgokat tartunk értékesnek, amelyekben nincs jelen a szeretet – például a pénz, autó, ház, vagy a presztízs – akkor olyan dolgokat szeretünk, amelyek nem szeretnek viszont minket. Ez nem más, mint értelem keresése az értelmetlenben.”

 

7.     Isten segítségül hívása nem más, mint a fejlődés behívása. Hatása erőteljes és gyönyörű, de annak a módja, ahogyan ezt a segítséget megkapjuk, nem biztos, hogy első ránézésre tetszeni fog nekünk.

„Van, hogy azt hisszük, hogy ha Istentől kérünk segítséget, akkor azzal olyan erőt hívunk be, amely egy csapásra mindent gyönyörűvé varázsol. Az igazság azonban az, hogy ezzel olyan erők előtt nyitja meg az utat, amelyek fejlődésre kényszerítenek minket. A fejlődés viszont néha igen nagy felfordulással jár. Az élet célja az, hogy tökéletességben növekedjünk. Amikor behívjuk Istent, akkor minden, ami feldühíthet minket, elindul az irányunkba. Hogy miért? Azért, mert minden olyan helyzet, amikor dühösek leszünk, ahelyett, hogy szeretnénk, egyfajta fal, amelyekbe beleütközünk. Ezek a szituációk azokat a helyzeteket mutatják meg, ahol még nincs meg a képességünk arra, hogy feltétel nélkül szeressünk. A Szentlélek felhívja a figyelmet ezekre, és segít, hogy túllendülhessünk rajtuk.”

 

8.     Amit kiküldünk a világba, az vissza is jön hozzánk.

„Ha úgy döntök, hogy örömöt okozok a másik embernek, akkor attól én is sokkal boldogabb leszek. Ha viszont kivetítem a bűnt a másik emberre, akkor egyre bűnösebbnek fogom érezni magamat.”

  

9.     Azok az emberek lehetnek a legjobb tanítóink, akik a leginkább fel tudnak idegesíteni.

„Könnyű megbocsátani azoknak, akik sosem csináltak semmi olyasmit, amivel felidegesítettek volna minket. A legjobb tanítók azonban mindig azok, akik a leginkább fel tudnak dühíteni minket, ugyanis ők azok, akik megmutatják, hogy hol van megbocsátási képességünk határa.”

 

10.  A szeretet a legfontosabb.

„Azért jöttünk a Földre, hogy a szeretet kiterjesztésével Istennel együtt teremtsünk. Akinek más célja van, annak értelmetlen lesz az élete, hiszen szembemegy a természettel, ami pedig igencsak fájdalmas.”

 

 

Ha elkezdesz a szeretet mentén élni, azzal teljesen átalakíthatod az életedet!

Nem tudom, hogy vagy vele, de amikor nekem azt mondták, hogy „legyen a szeretet az életed mozgatórugója”, akkor fogalmam sem volt, hogy ez a mondat ennyi mindenre hatással lesz.

Nem tudtam, hogy arra szólítanak fel, hogy hagyjam abba azt, hogy kicsiben játszok, és kezdjek el nagyban gondolkozni és hiteles életet élni.

Nem tudtam, hogy felelősséget kell vállalnom azért, amit gondolok. Addig még nem jöttem rá arra az összefüggésre, hogy a szeretetteljes gondolatok a szeretetteljes szavak és cselekedetek magjai.

Nem tudtam, hogy őszintén értékelnem kell azokat, akik irritálnak, felbosszantanak és frusztrálnak. Nem tudtam, hogy ők a legjobb tanítóim.

Nem értettem, hogy viselkedésemet az énképem határozza meg, és amikor megtagadom a szeretetet magamtól, megtagadom a szeretetet a cselekedeteimtől és a világtól is, és ha így teszek, akkor fájdalmat okozok magamnak, miközben amit szívből szeretnék az nem más, mint a szeretet megtapasztalása.

Sokszor nagyon könnyű azt hinni, hogy nincs erőnk és hatalmunk afelett, hogy jobbá tegyük az életünket, pedig van. Megvan bennünk a képesség arra, hogy az életünket csodálatos módon átalakítsuk. Mindez egy egyszerű döntéssel kezdődik: el kell határoznunk magunkat, hogy az életünk éltető ereje a szeretet lesz.

Igaz, hogy nem tudunk mindent az irányításunk alá vonni, nem tudunk minden körülményt megváltoztatni, de igenis uralni tudjuk, hogy a gondolataink mi körül forogjanak, milyen döntésekre fókuszáljunk, hogyan oldjunk meg dolgokat és hogyan reagáljunk a körülöttünk zajló eseményekre.

 

Te magad teremted az életedet. Tedd hát fantasztikussá!

 

„A szeretet létfontosságú. Ez a végső valóságunk és célunk ezen a Földön. Az élet értelmét a szeretet tudatos megtapasztalása adja: magunkban és másokban.”
Marianne Williamson

 

Te vagy életed társteremtője… egy vagy a mindenség Teremtőjével. Ez a Teremtő, akit hívhatsz Istennek, Forrásnak, Felsőbb Erőnek, Istenségnek, vagy bármi másnak, valójában nem más, mint a SZERETET. A szeretet köt össze minket, egyesíti az embereket, ment meg minket szükség idején. A szeretet az, amiért érdemes élni… a szeretet az élet értelme.

Merülj el ezekben a leckékben, és életed csodálatos átalakulásokon fog átmenni!

Írta: J. Marie Novak, 2020. február 27.

Forrás: www.believeandcreate.com

 

Ajánlott könyvek: