A megbocsátás a spirituális fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ha valaki megbánt minket, az néha valóban nagyon fáj, de ne feledjük, hogy ez csupán egy gondolat vagy egy érzés, amelyet csak mi cipelünk magunkkal. Az ezzel járó nehéztelés, a harag és gyűlölet lassú, gyengítő energiákat bocsát ki, amely jelentősen visszavet minket a fejlődésben, ha hagyjuk, hogy ezek a gondolatok befészkelődjenek az agyunkba. Sokkal békésebbé és nyugodtabbá válhat az életünk, ha megszabadulunk ezektől a gondolatoktól.
A következőkben ismertetett 10 lépésben megmutatom, hogy hogyan bocsáss meg azoknak, akik megbántottak.
1. lépés: Lépj tovább a következő felvonásra!
Múltad és múltbéli sértődéseid már nincsenek jelen fizikai valóságodban. Ne engedd hát, hogy továbbra is az elmédben portyázzanak, és elrontsák a jelen pillanatait. Az élet olyan, mint egy többfelvonásos színházi darab. Vannak emberek, akiknek csak mellékszerep jut, míg mások sokáig a színpadon vannak. Vannak jók és rosszak, de mindegyik szereplőre szükség van, különben nem lennének benne a darabban. Öleld át mindegyikőjüket, és lépj tovább a következő felvonásra.
2. lépés: Kapcsolódj a Szellemhez!
Ajánlatunk a témában
Köss új szerződést magaddal, és maradj kapcsolatban a Szellemmel még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ennél nincs nehezebb dolog a világon. Engedd, hogy tökéletes harmónia szálljon rád, hiszen ez az, amire mindannyian születtünk. Fordítsd a szívedet Isten felé, és engedd, hogy a Szellem szétáradjon benned.
A valósággal kötött új szerződésed által, amelyben ötvöződik fizikai éned és személyiséged az Istennel összekapcsolódott spirituális éneddel, a szeretet és a fény magasabb szintű energiát befogadva egyszer csak elkezdesz tündökölni. Bárhová mész is, az emberek észre fogják venni isteni tudatosságodat, így pedig a problémákból fakadó diszharmónia és összevisszaság nem fog többé belerondítani a jelenbe. „Válj a békéd eszközévé” – mondta Szent Ferenc híres imádságában.
3.lépés: Ne feküdj le haraggal!
Az elalvás előtti időszakban semmiképp sem szeretnék olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek a tudat alattival töltött csodálatosan értékes óráimat negatívan befolyásolhatnák, ezért igyekszem ilyenkor (is) kiiktatni a rossz dolgokat. Alvás közben a tudat alatti világába, az isteni teremtő elmébe lépünk. Fontos hogy mire gondolunk elalvás előtt, mivel pontosan ez az, ami meghatározza az alvást. Békés és elégedett vagyok, maga vagyok a szeretet. Tudom, hogy ezáltal csak olyan embereket vonzok magamhoz, akik szintén a legmagasabb eszmények szerint élnek.
Ez az én rituálém, amelyet minden este elvégzek. Odafigyelek arra, hogy elkerüljem az ego csapdáit, amelyekkel félelmet és kellemetlenséget próbál ébreszteni bennem. Tudom, hogy ki vagyok, tudom, hogy teljes vagyok, engedélyezem az alvás közbeni programozást. Amikor másnap felkelek, tudom, hogy szabad vagyok.
„Alvás közben az ember önmagáról alkotott elképzelésével gyakorol hatást a tudat alattira” – Neville Goddard.
4. lépés: Mások hibáztatása helyett önmagad megértésére koncentrálj!
Tudatosan hagyj fel a mások viselkedése miatti bosszankodással. A benned lévő gyötrelmekért sosem szabad másokat hibáztatni. Engedj teret az érzéseidnek, tapasztald meg ezeket a valódi formájukban, anélkül hogy másokat hibáztatnál ezek kialakulásáért. Magadat se hibáztasd! Egyszerűen csak engedd át magad a tapasztalásnak, és mondd azt magadnak, hogy senkinek sincs akkora hatalma, hogy a beleegyezésed nélkül képes legyen arra, hogy kellemetlen pillanatokat okozzon neked, és eszed ágában sincs felruházni bárkit is ezzel a képességgel.
Mondd azt magadnak, hogy anélkül szeretnéd megtapasztalni az érzéseidet, hogy skatulyába helyeznéd őket. Anélkül hogy azt mondanád, hogy ez „rossz”, vagy anélkül hogy el szeretnéd űzni azokat. Ezzel a módszerrel nagy lépést teszel az önuralom irányába. Nagyon fontos, hogy felhagyjunk a hibáztatással és a mások megértésére irányuló vágyainkkal. Magunkat próbáljuk meg megérteni.
Ha felelősséget vállalunk válaszainkért és cselekedeteikért, akkor egy tökéletesen harmonikus táncba kezdünk, ahol a partnerünk nem más, mint maga az élet. Ha képes vagy arra, hogy másképp vélekedj a többi ember rád gyakorolt hatásáról, akkor egy csodálatosan fényes, korlátlan lehetőségeket rejtő új világ nyílik meg előtted. Ekkor azonnal tudni fogod, hogy hogyan bocsáss meg, és hogyan szabadulj meg mindenféle nehezteléstől.
5. lépés: Ne oktass ki másokat arról, hogy mit és hogyan kellene csinálniuk!
Ne mondjuk meg (még gondolatainkban sem) másoknak, hogy hogyan kellene cselekedniük, hiszen mindenki képes arra, hogy eldöntse, hogy mi a jó neki. Ez vonatkozik a családra is. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy családtagjaink nem mi a tulajdonaink. A költő, Kahlil Gibran így vélekedik erről:
„Gyermekeid nem a te gyermekeid. Ők az élet fiai és lányai, akik csak magukhoz tartoznak. Általad jöttek erre a világra, de ettől még nem birtokolhatod őket…”– Kahlil Gibran.
Ez teljes mértékben igaz. Mondj nemet a kísértésre, amely kapcsolataid irányítására csábít. Előbb hallgasd meg a másikat, csak utána reagálj. Figyelj oda magadra is, csípd fülön ítélkező gondolataidat, és tapasztald meg, hogy milyen messzire vihet az önmegfigyelés. Ha uralkodó és bekebelező mentalitásodat megengedőre cseréled, akkor képes leszel arra, hogy felfedezd a benned és a másokban rejlő Taót. Ez az a pillanat, amikor megszabadulsz az összes frusztrációtól, amely abból fakadt, hogy a többi ember nem a te egód által irányított elképzeléseik alapján viselkedik.
6. lépés: Hagyd elmenni, aminek el kell mennie! Légy olyan, mint a víz!
Ahelyett hogy erőszakkal próbálnál meg irányítani, légy olyan, mint a víz: folyj be mindenhová, ahol rést találsz. Add fel a keménységet, és lágyítsd meg a szíved. Legyél toleránsabb ellenvélemények esetén is. Avatkozz be ritkábban, inkább hallgass és figyelj, irányíts és beszélj kevesebbet. Ha valaki elmondja a véleményét, próbálj meg a következőképpen reagálni: „Még sosem gondoltam erre. Köszönöm. Megfontolom.”
Ha felhagysz a folyamatos közbeavatkozással, és helyette inkább úgy viselkedsz, mint a víz – finoman, gyengéden és észrevétlenül –, maga leszel a megbocsátás.
Képzeld el, hogy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezel, mint a víz. Légy gyengéd, folyékony és hajlékony, válj olyan folyadékká, amely olyan helyekre is befolyhat, amely szilárdságod és keménységed miatt eddig zárva volt előtted. Folyj be gyengéden azoknak az életébe, akikkel úgy érzed, hogy konfliktusod van. Képzeld el, ahogyan beférkőzöl lényükbe, így talán azt is megtudhatod, hogy ők mit gondolnak az ügyről. Tartsd meg ezt a képet, a finoman folydogáló víz képét, és legyél tanúja a kapcsolataidban végbemenő változásoknak.
Ajánlatunk a témában
7. lépés: Vállalj felelősséget!
Ha felhagyunk mások hibáztatásával, azzal a lépéssel azt vállaljuk, hogy soha többé nem hárítjuk át a felelősséget a másikra a saját tapasztalásainkért. Ez azt jelenti, hogy hajlandó vagy kimondani a következőket: „Lehet, hogy nem értem, hogy miért érzek így, miért gyötör ez a betegség, miért kerültem bele az áldozat szerepébe, vagy miért történt velem ez a baleset, de hajlandó vagyok kimondani bárminemű bűntudat vagy megbánás nélkül, hogy hogy érzek. Ezzel élek, felelős vagyok azért, amiért az életem részévé vált.”
Ha vállalod a felelősséget, azzal egyidőben az esélyt is megadod magadnak arra, hogy megszabadulj az adott érzéstől, vagy tanulj belőle. Ha a legcsekélyebb (akár nem tudatos) mértékben is felelős vagy azért a fránya migrénért vagy depresszív hangulatért, amely gyötör, akkor végre elkezdhetsz dolgozni azon, hogy megszabadulj tőlük, vagy megfejtsd, hogy mit üzen neked a helyzet. Másrészt viszont, ha úgy gondolod, hogy valaki vagy valami más a felelős, akkor várnod kell addig, míg ők változtatnak. Ez azonban ritkán fordul elő. Üres szatyorral térsz haza, miközben a béke ott lenne az orrod előtt.
8. lépés: Hagyd magad mögött a neheztelést!
Miért leszünk bosszúsak és mérgesek vita után? Erre a kérdésre mindenki hosszasan tudná sorolni az okokat, azt, hogy a másik miben hibázott, mennyire logikátlanul és indokolatlanul viselkedett. A válasz valahogy így zárulna: „Jogosan vagyok csalódott, amiért (a lányom, anyósom, volt férjem, főnököm, vagy bárki) így beszélt velem!”
Ha azonban a Taóval teli élet mellett tesszük le a voksunkat, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy magunk mögött hagyjuk ezt a hozzáállást. A neheztelés nem a másik féllel való civakodás miatt alakul ki – a neheztelés túléli a veszekedést, mivel hiányzik belőlünk a hajlandóság arra, hogy lezárjuk azt egy, a másik fél irányába tett gesztussal: kedvességgel, szeretettel és hiteles megbocsátással. Ahogyan Lao-ce mondta:
„A sértésre kedvességgel kell válaszolni, különben a rosszindulat sosem fordul át jóakarattá” – Lao-ce.
Így tehát az ordítozás és üvöltés után, amikor már minden sértő szó elhangzott, fontos, hogy eljöjjön a nyugalom ideje. Ne feledjük, hogy egyszer minden vihar véget ér, és minden viharban valahol mélyen ott vannak a nyugalom magjai. Megvan az ideje a viszálynak és a békének is.
9. lépés: A kedvesség fontosabb a magunk igazának hangoztatásánál!
Ahogyan a kínai mondás tartja: „Ha bosszúra készülsz, jobb, ha két sírt ásol.”A mondás számomra azt jelenti, hogy a neheztelés mindenkit tönkretesz.
A világ olyan, amilyen. Az emberek így vagy úgy – „jól” vagy „rosszul” – viselkednek. Rajtad áll, hogy hogyan dolgozod fel ezeket a cselekedeteket. Ha haragot érzel a „problémák” miatt, akkor ismét eggyel több olyan ember lesz köztünk, aki hozzájárul ahhoz, hogy a harag még jobban elterjedjen a Földön. Ehelyett inkább emlékezz vissza arra, hogy nincs helye mások hibáztatásának vagy a bosszúnak akkor, amikor téged talált valaki hibásnak.
Képzeld el, hogy amikor valaki valami sértő dolgot mond neked, a neheztelés helyett függetleníted magad a halottaktól, és kedvességgel válaszolsz. Áraszd szét a szeretet, a béke, az öröm, a megbocsátás és kedvesség magasabb rezgésű és gyorsabb energiáját, bármit sodorjon is eléd az élet. Mindezt magadért teszed. A kedvesség sokkal fontosabb, mint saját igazunk hangoztatása.
10. lépés: Tanulj meg adni!
A viták és nézeteltérések kellős közepén igyekezzünk inkább adni, mintsem elvenni a másiktól. Ha adunk, azzal magunk mögött hagyjuk az egót. Az ego mindenképp, minden körülmény között győzni akar, akár ellentmondásosság és tiszteletlenség árán is az általa vélt felsőbbrendűségét szeretné kifejezni. Tao lényünk azonban békére és harmóniára vágyik. Szinte a nullára csökkenthetjük a vitákkal töltött időt, ha gyakoroljuk a következőket.
Az emberre bárhol és bármikor rátörhet az érzés, amikor úgy véli, hogy mindképp az igazát kell érvényre juttatni. Ilyenkor csendesedjünk el, és mondogassuk Szent Ferenc imáját:
„Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,
hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek,
ahol sértés, oda a megbocsátás szellemét.”
Bocsáss meg az ima által. Olvasd és mondogasd ezeket a szavakat nap mint nap, hogy könnyebben nemet tudj mondani egód követeléseinek, és megismerd a teljes életet.