A Bullet Journal módszer célja, hogy segítsen annak felismerésében, hogyan bánunk életünk két legfontosabb erőforrásával: az időnkkel és az energiánkkal. Mivel mindkettőből áldoznunk kell arra, hogy elolvassuk ezt a könyvet, joggal várhatjuk el, hogy megtudjuk, mi hogyan profitálhatunk belőle. Röviden:
A Bullet Journal módszer támogat abban, hogy kevesebb munkával többet érhessünk el.
Segít felismerni és figyelmünk középpontjába emelni az igazán fontos dolgokat a jelentéktelenek kiiktatásával.
Hogyan teszi mindezt? A teljesítmény, a tudatosság és a szándékoltság alkotta keretrendszer bevezetésével, amely rugalmas, megengedő – és ami a legfontosabb, praktikus. Most nézzük ezek mindegyikét részletesebben.
Hatékonyság
Mindenki érezte már úgy, hogy a kötelezettségei egyszerűen megbénítják. Az élet gyakran egy kegyetlen ügyességi játéknak tűnik, ahol feladatok, találkozók, e-mailek és SMS-ek végeláthatatlan sorával kell megküzdenünk. Próbálunk egyszerre több mindent csinálni: ide-oda járkálunk a lakásban edzés gyanánt, miközben videocsetelünk a testvérünkkel – aki arra kér, ha lehetne, ne lihegjünk ennyire. Semmire sem tudunk annyi figyelmet fordítani, mint kellene, és ez nem jó érzés. Gyűlölünk csalódást okozni másoknak és saját magunknak is. Már az alvásra fordított időt is sikerült a lehető legszükségesebbre korlátoznunk – ennek következtében viszont számtalan reggel úgy kelünk fel, mint valami zombi… mert az alvásra fordított időt a lehető legszükségesebbre korlátoztuk.
De tegyünk egy lépést visszafelé. 1950 és 2000 között minden egyes évben az amerikai lakosok teljesítménye 1–4 százalékkal növekedett. 2005 óta azonban ez a növekedés a fejlett gazdaságokban lelassult; az Egyesült Államokban 2016-ban pedig egyenesen csökkenést állapítottak meg. Előfordulhat, hogy a közel határtalan elfoglaltsági lehetőségeket kínáló, rohamosan fejlődő technológia nem is tesz minket hatékonyabbá?
A teljesítménycsökkenés egyik lehetséges magyarázata az, hogy az információs túlterheltség lebénít. Ahogyan Daniel Levitin a The Organized Mind (A szervezett elme) című művében fogalmaz, az információs túlterheltség jobban károsítja az összpontosítási képességünket, mint a fáradtság vagy a marihuánafogyasztás.
Tehát ahhoz, hogy termelékenyebbek lehessünk, egyértelműen ki kell iktatnunk az életünkből a túlterhelő digitális ingereket. Ki kell kapcsolnunk, legalább egy kis időre, hogy olyan hatékonnyá váljunk, amennyire csak lehetséges. Itt lép be a képbe a Bullet Journal módszer, az analóg megoldás. Ha kizárjuk a technológiát, megteremtjük önmagunk számára azt az offline környezetet, amely szükséges ahhoz, hogy feldolgozhassuk az információkat, gondolkodhassunk és összpontosíthassunk. Amikor kinyitjuk a jegyzetfüzetünket, egy pillanatra kikapcsoljuk a minket körülvevő zűrzavart. Segítünk az elménknek abban, hogy lépést tarthasson az életünkkel. A homály feloszlik, és végre tisztábban látjuk az életünket.
A Bullet Journal módszer segít megtisztítani kacatokkal teli elménket, így végre tisztes távolságból, pártatlanul tekinthetünk saját gondolatainkra.
Gyakran ötvözünk különböző módszereket, hogy menet közben némi rendszert vihessünk az életünkbe. Itt egy alkalmazás, ott egy naptár… Idővel azonban mindez egy Post-itek, applikációk és e-mailek kezelhetetlen zűrzavarává korcsosul. Működni működik, de a szélein már kezd felfesleni a cérna. Amíg eldöntjük, mit hova írjunk fel, majd megpróbáljuk visszaidézni, hol is lehet, rengeteg időt vesztegetünk el. Vajon egy alkalmazásban rögzítettük, esetleg egy Post-itre írtuk? És egyébként hova tettük azt a Post-itet?
Rengeteg nagyszerű ötlet, megőrzésre érdemes gondolat és fontos, saját magunknak szánt emlékeztető esett már egy-egy rossz helyre tett papírcetli vagy elavult alkalmazás áldozatául. A módszerek hatékonyságának hiánya összeadódik, és jelentősen csökkenti a teljesítménypotenciálunkat. Szerencsére mindez elkerülhető. A Bullet Journal módszer célja, hogy az „igazság forrásaként” szolgáljon számunkra. Ezt most nem úgy értem, hogy bárkit is meg szeretnék „téríteni”, és arra biztatni, hogy istenítse a módszeremet. Mindössze ezentúl már nem kell azon töprengenünk, vajon hol tanyáznak a gondolataink.
Ha megtanultuk, hogyan gyűjtjük össze a gondolatainkat egy helyen, meg kell vizsgálnunk azt is, hogyan állíthatjuk fel közöttük hatékonyan a fontossági sorrendet. Mindenki, aki felhív, e-mailt ír vagy SMS-ben keres meg, azonnali választ szeretne. Ahelyett, hogy előrelátóan fontossági sorrendet állítanánk fel, sokunk egyszerűen azonnal reagál az érkező ingerekre, míg végül fuldokolni nem kezd a felelősség egyre mélyebb óceánjában. Nem szabad engednünk, hogy a fontossági sorrendünket mások kívánságai határozzák meg, mert végül bele fogunk fulladni a teendőinkbe. A lehetőségek pedig elúsznak: lemaradunk a jobb jegyekről, az előléptetésről, nem futjuk le a maratont, és nem olvasunk ki heti két könyvet, ahogyan terveztük.
A Bullet Journal módszer segítségével újra magunkhoz ragadhatjuk az irányítást. Megtanulhatjuk, hogy az azonnali reakciók helyett hogyan találhatunk valódi megoldást az adott helyzetekre.
Azt is elsajátíthatjuk, hogyan birkózzunk meg a komoly kihívásokkal, hogyan alakítsuk át halvány elképzeléseinket értelmes célokká, hogyan bontsuk fel ezeket a célokat kisebb, teljesíthető lépésekre, végül pedig, hogyan cselekedjünk hatékonyan. Mi legyen a következő lépés annak érdekében, hogy jobb jegyeket szerezzünk ebben a félévben? Teljesítsünk tökéletesen minden egyes tárgyból? Nem. Haladjunk lépésről lépésre. Melyik tárgyból állunk a legrosszabbul? Mi a következő feladatunk az adott tárgyból? Egy házi dolgozat. Rendben, melyik könyvet kell elolvasnunk a megírásához? Kikölcsönözni a könyvet a könyvtárból – ez a legfontosabb dolog, amit most meg kell tennünk. Mi a helyzet azzal a plusz feladattal, amelyet egy olyan tárgyból adtak ki, amelyből már egyébként is nagyon jól állunk? Időpocsékolás lenne.
A könyvben olyan tudományosan igazolt módszereket mutatok be, amelyek segítségével egy egyszerű jegyzetfüzetet hatékony életvezetési eszközzé változtathatunk. Felfedezhetjük, hogyan hozzuk felszínre a lehetőségeket, és szabaduljunk meg a zavaró tényezőktől, hogy az időnket és energiánkat annak szentelhessük, ami valóban fontos.
Tudatos jelenlét
Jaj ne, már megint ez tudatosságdolog! De nyugalom, nem kell jóginak lennünk, hogy elsajátíthassuk. Amikor éber tudatosságról beszélünk, általában a jelen intenzívebb megélésére gondolunk. A teljesítmény nagyon szép, azonban a Bullet Journal módszer nem arra hivatott, hogy megtanítson még gyorsabban futni a mókuskerékben.
Olyan korban élünk, amikor a technológia szinte korlátlan lehetőséget kínál arra, hogy elfoglaljuk magunkat, mi azonban mégis zavartabbá és elszigeteltebbé válunk, mint valaha. Olyan ez, mint a repülés, amikor a világ ezer kilométer per órával száguld el alattunk, mi pedig azt sem tudjuk, hol vagyunk valójában. Ha szerencsénk van, néha megpillanthatjuk az óceán csillogó vizét vagy a távoli sötét felhőkön áttörő fénycsíkokat. Az út nagy részében viszont félig öntudatlan utasokként próbáljuk elütni az időt valamivel a megnyugtató földet érésig.
Ha a cél az út maga, akkor azt kell megtanulnunk, hogyan legyünk jobb utazók. Ehhez pedig először is be kell tájolnunk magunkat. Hol vagyunk most? Itt szeretnénk lenni? Ha nem, miért akarunk továbblépni?
Ahhoz, hogy tudjuk, hol vagyunk, ki kell derítenünk, kik vagyunk.
Az éber tudatosság egyfajta feleszmélés; egy folyamat, amelynek eredményeképp képesek vagyunk észrevenni mindazt, ami ott van az orrunk előtt. Segít tudatosítani magunkban, hol vagyunk, kik vagyunk, és mit akarunk. A kézzel írás művelete minden más adatrögzítő eljárásnál hatékonyabban összpontosítja idegi alapon a figyelmünket a jelenre. A jelen pillanatában kezdhetjük el önmagunk megismerését. Joan Didion, a jegyzetelés híres nagykövete ötéves korától mindent felír. Hitvallása szerint a jegyzetelés a világban uralkodó káosz egyik legjobb ellenszere: „Olyan hamar elfelejtjük azokat a dolgokat, amelyekről úgy gondoltuk, sosem fogjuk elfelejteni. Elfelejtjük a szeretetet és az árulást, az elsuttogott és elüvöltött szavakat; elfelejtjük, kik vagyunk… Jól tesszük, ha megőrizzük ezeket a dolgokat – és szerintem a jegyzetelés épp erről szól. És ezzel a feladattal teljesen egyedül kell megbirkóznunk: mások jegyzetei nem segíthetnek nekem, ahogyan az enyémek sem másokon.”
A „digitális bennszülötteknek” sincs mitől tartaniuk. Nem kell, hogy egy Dickens-regényből előbújt, púpos, bandzsa alakot képzeljenek maguk elé, aki egy padlásszobába húzódva, pislákoló gyertyafénynél írogat. Nem; ebből a könyvből azt fogjuk megtanulni, hogyan rögzítsük a gondolatainkat gyorsan és hatékonyan – azaz a modern kor ritmusához alkalmazkodva.
És itt lép be a képbe a Bullet Journal módszer. Több különböző technikát felfedezünk majd, amelyek segítségével szokássá alakíthatjuk a hasonló kérdésfeltevéseket, így nem szédülünk el a mindennapi teendők mókuskerekében. Azaz:
a Bullet Journal módszer jóvoltából tudatosíthatjuk magunkban, miért is csináljuk, amit csinálunk.
Szándékoltság
Idézzünk fel egy olyan könyvet, beszédet vagy idézetet, amely mélyen megérintett minket, és befolyásolta az életről alkotott elképzelésünket. Bölcsessége inspirált, és rendkívül ígéretesnek tűnt. Nekünk mindössze annyit kellett tennünk, hogy újonnan szerzett tudásunk szerint cselekszünk, és máris minden sokkal könnyebbé, jobbá és világosabbá vált, és visszakaphattuk az irányítást az életünk felett.
Most gondoljuk át, alkalmazzuk-e még ma is e tudást – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. Jobb emberré, baráttá, társsá váltunk általa? Sikerült távol tartani a leadott kilókat? Boldogabbak vagyunk? Amit megtanultunk, mára nagy eséllyel megkopott, már ha egyáltalán jelen van még az életünkben. Nem arról van szó, hogy ne lett volna hasznos ez a tudás; egyszerűen nem ragadt meg. De vajon miért?
Zsúfolt mindennapjainkban a minket elárasztó teendők gyakran árkot vájnak tetteink és meggyőződésünk közé. Hajlamosak vagyunk a legkisebb ellenállás irányába haladni akkor is, ha így egyre messzebb kerülünk azoktól a dolgoktól, amelyek valóban fontosak számunkra. A változáshoz, amelyet keresünk, rengeteg és folyamatos erőfeszítés szükséges. Amint azt bármelyik sportoló megerősítené: ahhoz, hogy izmot építsünk, újra és újra túl kell terhelnünk azt. Akár a sportban az izmokat, a szándékainkat is edzenünk kell, hogy ellenállók és erősek legyenek.
Bár könnyen „megfeledkezhetünk” a meditációról, vagy elkezdhetünk kifogásokat gyűjteni, miért hagytuk ki a jógát, számtalan komoly és azonnali hátránya van annak, ha figyelmen kívül hagyjuk napi feladatainkat. Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazzunk egy új, fenntartható szokásrendszert, be kell illesztenünk azt zsúfolt napirendünkbe. Mi lenne, ha rendelkezésünkre állna egy olyan mechanizmus, amely támogat a célkitűzéseinkben, és segít szervezettebbé válni a mindennapokban?
A Bullet Journal módszer hidat képez a meggyőződésünk és a cselekedeteink között azzal, hogy beépíti célkitűzéseinket életünk alapvető részletei közé.
Kötelezettségeinek rendszerezése mellett Amy Haines például arra használta a naplóját, hogy rögzítse benne a vállalkozását segítő ötleteket, azon emberek nevét, akiktől tanulni szeretne, azokat az alkalmazásokat, amelyekre megéri ránézni, sőt még azon teafajtákat is, amelyeket meg szeretne kóstolni. Egyedi tematikus oldalakat hozott létre – ezekről még lesz szó a későbbiekben –, amelyek segítettek neki megszabadulni attól az érzéstől, hogy nyomban belefullad a teendők végeláthatatlan sorába, és kapcsolatban maradni mindazzal, amit valójában csinálni szeretne. Ezzel a módszerrel sikerült újra az élete részévé tenni azokat a dolgokat, amelyek fontosak neki, ám az idők során hagyta őket elveszni.
A Bullet Journal módszert alkalmazva az önelemzés egy idő után a szokásunkká válik: rendszeresen átgondoljuk majd,mi az, ami igazán fontos, miért az, és hogyan valósíthatjuk meg a leghatékonyabban. Naplónk nap mint nap finoman emlékeztet arra, hogy feltegyük ezeket a kérdéseket; így könnyebb cselekednünk, legyünk épp bárhol; a tárgyalóban, a tanteremben vagy épp a sürgősségin.
A módszer hívei rátaláltak az álommunkára, vállalkozást indítottak, kiszálltak egy mérgező kapcsolatból, elköltöztek egy másik államba vagy más esetekben egész egyszerűen elégedettebbek lettek önmagukkal csupán annak köszönhetően, hogy követték a program önelemzésre vonatkozó útmutatásait. Ezeket az irányvonalakat a világ számos pontjáról származó bölcsességek ihlették. A naplónk fordított prizmaként nyeli el ezeket a tradíciókat, és egyetlen fényes sugárba gyűjti őket, melynek segítségével tisztán láthatjuk, hol vagyunk; e fény megvilágítja az előttünk álló ösvényt, és a céltudatos élet művészetének gyakorlásán keresztül erőt ad nekünk ahhoz, hogy ezt az utat ne utasként, hanem pilótaként tehessük meg.
Forrás: A Bullet Journal módszer