A helyes gondolkodás kulcsa az, hogy minden egyes információt, amellyel találkozol, alaposan megvizsgálsz. Bizonyos dolgoknak van némi igazságmagja, de fel kell ismerned, hogy – hanyagságból vagy szándékosan – ezt eltorzították, eltúlozták vagy kiszínezték. Bármely politikai kampány pompás példák sorával szolgál.
A megítélés technikái – a helyes gondolkodás:
Az eléd kerülő információt érdemes alávetned néhány tesztnek. Ha például egy könyvet olvasol, az alábbiakhoz hasonló kérdéseken érdemes elgondolkodni:
- Az író a könyv tárgyának elismert szakértője?
- Volt a szerzőnek a pontos információátadáson kívül más motivációja is a könyv megírására? Ha igen, micsoda?
- A szerző profit szempontjából érdekelt a tárgyalt témában?
- A könyv szerzője józan ítélőképességű ember vagy egy fanatikus?
- Vannak könnyen hozzáférhető források, amelyek segítségével ellenőrizhetők a szerző állításai?
- A szerző kijelentései összhangban vannak a józan ésszel és az általános tapasztalattal?
Mielőtt bárki állítását tényként fogadnád el, próbáld megtalálni, hogy mi motiválta arra, hogy egyáltalán megfogalmazza a mondanivalóját. Ha az indíttatás teljesen tisztességes is, a túlzottan lelkes, az érzelmeiket szabadon engedő emberek állításait érdemes fenntartással kezelni. A tisztességesség önmagában nem egyenlő a tényszerűséggel.
Támaszkodj a saját megítélésedre és függetlenül attól, hogy ki akar befolyásolni, mindig légy körültekintő! Ha egy állítás nem tűnik megalapozottnak vagy ellentmond a tapasztalataidnak, tedd félre és vizsgáld meg alaposabban.
Amikor másokhoz fordulsz információért vagy a véleményért, próbáld meg nem elárulni, hogy milyen válaszra számítasz, vagy miért is teszed fel a kérdésed, mert az emberek hajlamosak a tanácsaikat a hallgatóság elvárásaihoz igazítani. Ennek a kétszínűség és az ártatlanság is lehet az oka, mindenesetre érdemes megelőzni. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, hogy „Szerinted lehetséges-e embert küldeni a Szaturnuszra?” vagy „Hogyan juttathatnék el egy embert a Szaturnuszra?”, inkább kérdezd azt, hogy „Mit tudsz a Szaturnuszra való utazás lehetőségeiről?” vagy még inkább azt, hogy „Mit tudsz az űrutazásról?” Ez a példa elsőre kissé abszurdnak tűnhet, de ha a fenti mondatokban a Szaturnuszt kicseréled a Holdra, máris megmutatkozik a helyes gondolkodás erejének bizonyítéka.
Két Súlyos Hiba
Az emberi természetben gyakran megtalálható két minőség, amelyek egymással ellentétesek, mégis mindkettő jelentős akadálynak számít a helyes gondolkodás elérésében.
A hiszékenység – az a szokás, hogy alig pár tény alapján vagy akár bizonyítékok teljes hiányában elhiszünk valamit – egy jelentős emberi hiba, mivel lehetetlenné teszi a helyes gondolkodás gyakorlását. Ennek tulajdonítható – mind a saját népe körében, mind a világban –, hogy Hitler olyan elképesztő szintekre tudta kiterjeszteni a befolyását. A helyes gondolkodó elméje egy örök kérdőjel. Mindenkit meg kell vizsgálnod, a rájuk ható hatásokkal egyetemben.
Ez nem a hit hiányát jelzi. Ami azt illeti, ez a Teremtő felé tanúsított tisztelet legfőbb kifejeződése, mivel felismered, hogy a gondolataid az egyetlenek, ami felett teljes hatalmat kaptál, és teljesen átadod magadat ennek az ajándéknak.
A helyesen gondolkodók maroknyi csoportja volt mindig is az emberiség reménysége. Mert ők azok, akik bármihez is fognak, úttörő munkát végeznek. Vállalatokat és üzletágakat teremtenek, fejlesztik a tudományt és az oktatást, lelkesültséggel töltik meg a találmányokat és a vallásokat. A legjobban Emerson fogalmazta meg:
Vigyázz, amikor az Úristen szabadjára enged egy gondolkodót ezen a bolygón! Akkor semmi sincsen biztonságban. Olyan, mint amikor tűz üt ki egy városban, és senki sem tudja, hol nincsen veszélyben vagy hogy a tűz merre fog terjedni. Nincsen a tudománynak olyan eleme, amit holnap ne fordítana a feje tetejére, nincsen az az irodalmi hírnév, nincsenek úgynevezett örök dicsőségben fürdőző nevek, amelyeket ne lehetne megkérdőjelezni vagy elítélni. Az emberiség reményei, a szív gondolatai, a nemzetek vallásai, a különböző viselkedésmódok és erkölcsök mind-mind ki vannak téve az újabb és újabb általánosításoknak. Az általánosítás mindig az isteni új beáramlása az elmébe. Ezért kíséri izgalom.
Amikor helyesen gondolkodsz, az érzelmeknek a mestere leszel, nem pedig a rabszolgája. Az emberek között élsz, ám nem adod meg nekik a hatalmat, hogy irányítsák a gondolataidat. Mindig ügyelj az emberi természet azon hajlamára, hogy amikor először visszautasítasz egy ötletet, mert az nem tűnik észszerűnek, de folyamatosan szembesülsz ezzel az elképzeléssel (a család, a barátok vagy a munkatársak révén), akkor nemcsak eltűröd, hanem idővel egészen magadévá teszed, és elfelejted, honnan is származik, és hogy először miként ítélted meg.
Az elméd minden gondolatot magába szív, amivel elégszer találkozik, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz, igaz vagy hamis. A helyes gondolkodással ezt a jellemzőt a magad hasznára fordíthatod abban az értelemben, hogy amit ma gondolsz, holnap azzá válsz. Ez a cél meghatározásának és a pozitív lelki beállítottságnak az esszenciája.
A másik gyakran előforduló gyengeség az emberek gondolkozásában az, hogy ha valamit nem értenek, akkor hajlamosak nem elhinni.
Amikor a Wright-fivérek bejelentették, hogy építettek egy gépet, amely képes a levegőbe emelkedni, és meghívták az újságírókat, hogy jöjjenek el Kitty Hawkba és nézzék meg a saját szemükkel, senki sem jelent meg. Amikor Guglielmo Marconi nyilvánosságra hozta, hogy drótok nélkül képes üzenetet küldeni a levegőn át, a rokonai egy része pszichiáterhez akarta elküldeni kivizsgálásra. Meg voltak róla győződve, hogy elment a józan esze.
A dolgok vizsgálat nélkül való elutasítása olyan csapda, ami korlátok közé szorítja a lehetőségeidet, a hitedet, a lelkesedésedet és a kreativitásodat.
Ne keverd össze a hit felfüggesztését a még bizonyításra váró dolgokkal kapcsolatban azzal a bizonyossággal, hogy ami újszerű, az lehetetlen. A helyes gondolkodás segít az új gondolatok vagy a szokatlan tények befogadásában, nem pedig gátol a vizsgálatokban.
A helyes gondolkodás nagyban támaszkodik a siker számos másik alapelvére: a cél meghatározására, az önfegyelemre, a gyors döntéshozatalra és a pozitív lelki beállítottságra. Emellett fontos szerepet játszik a következő alapelvben, az irányított figyelemben, ami még jobban összpontosítja az erőfeszítéseidet a meghatározott fő célod irányába.
Forrás: www.naphill.org