A kiégés megelőzése és kezelése
dr. Julie Smith-szel

Interjú dr. Julie Smith-szel a kiégésről, a mindennapjainkba beiktatható hasznos eszközökről és a csodálatos új könyvéről.

Dr. Julie Smith két éve osztja meg értékes meglátásait a terápiáról és az önmagunkkal való együttérzésről az időközben hárommilliósra duzzadt követőtáborával az online térben. Dr. Julie egy magánrendelőt vezet, hogy alkalmazkodni tudjon iskolás gyerekei időbeosztásához, és több mint tíz évnyi, az NHS-nél (az Országos Egészségügyi Szolgálat Nagy-Britanniában) végzett klinikai pszichológusi tapasztalatot tudhat maga mögött.
Dr. Julie szereti megosztani tudását egy olyan belső életről, melyben a mentális jóllétünk a prioritás; online tartalmai mellett pedig nemrégiben adta ki első könyvét is, a Miért nem mondta EZT nekem eddig senkit.

Mit jelent a kiégés?

– A kiégés fogalmát kutatók alkották meg, akik a krónikus munkahelyi stresszt vizsgálták – kezdi dr. Julie a magyarázatot. – Ha utánanézünk az Egészségügyi Világszervezet honlapján, azt fogjuk látni, hogy csak a munkahelyi stresszre vonatkozik, de ez csak azért van így, mert ott kezdődött a kutatás.
Dr. Julie saját pszichiátriai tapasztalataiból is tudja, hogy a kiégés széles körben érinthet bárkit, munkaviszonytól függetlenül.
– Szakemberként, aki rendszeresen dolgozik munkanélküliekkel, ugyanazokat a tüneteket látom a családtagokat fizetség nélkül ápolókon, a szülőkön és az örökbefogadó szülőkön is. Mindenféle emberen.
– A kiégés viszont önmagában nem klinikai diagnózis – figyelmeztet dr. Julie. – Nem egy betegség, hanem egy tünet vagy tünetegyüttes, amelynek jelenléte számottevő hatással van a mentális és fizikai egészségünkre. Ez egy komoly egészségügyi probléma, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Foglalkoznunk kell vele.

Szükségünk van valamiféle feltöltődésre, különben mélypontra süllyedünk, és azt érezhetjük,
hogy már nem tudunk többet nyújtani a világnak.

Dr. Julie arra figyelmeztet, hogy a kiégés korai jeleinek figyelmen kívül hagyása a tünetek súlyosbodásához vezethet.

– Gondoljuk úgy a krónikus stresszre, mintha pénzt vennénk ki a bankszámlánkról. Csak korlátozott mennyiségű erőforrás áll rendelkezésünkre, így a kiégés mellett ugyanúgy csinálni tovább mindent, mint eddig, olyan, mintha mindig csak vennénk ki a pénzt anélkül, hogy tennénk is be valamit a bankba. Szükségünk van valamiféle feltöltődésre, különben mélypontra süllyedünk, és azt érezhetjük, hogy már nem tudunk többet nyújtani a világnak. Akkor aztán már nem csak a munka területén kell szembenéznünk nagy problémákkal.

Nő a kiégéstől szenvedők száma

Dr. Julie azt is megjegyzi, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmait nagy figyelem övezi, ami azt jelenti, hogy sokan szembesülnek ezzel a problémával.
– Az adatok szerint a kiégés egyre nagyobb probléma – teszi hozzá. – Például azok, akik otthonról dolgoznak, sokszor érzik azt, hogy nem elég produktívak, miközben igazából ilyenkor eredményesebbek, mint máskor. A napi kétszeri ingázás és az ebédszünet helyett ezekben az kis idősávokban is ott ülünk egyedül az íróasztal fölé hajolva. Több dolgot csinálunk most, és amiatt érezzük kimerültnek magunkat, hogy nem adunk magunknak pihenőt – ez végül kiégéshez vezet.

Megvan az ára, ha az egészségünkről megfeledkezve hajszoljuk a produktivitást.

A kiégés megelőzése érdekében kérdezzük meg magunktól, hogy mit jelent számunkra a hatékonyság, mert ez segíthet megértenünk, hogyan dolgozunk és miként értékeljük saját magunkat.
– Ebben a kultúrában a produktivitásunk szorosan összefügg az önértékelésünkkel, ami megnehezíti azt, hogy néha szünetet tartsunk, mert olyankor nem vagyunk termékenyek – állítja dr. Julie.
– Ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy a szünetek tartása fontos az egészségünk szempontjából, úgy gondolunk rá, mintha rokonértelmű lenne a lustasággal. A „Tegyünk többet, legyünk többek!” mottónak ára van, mégpedig nem más, mint a terápiára sorban állók tömege, akik mind valami ilyesmit mondanak: „Teljesen kiégtem, nem tudom, mihez kezdjek az életben és az egészségem is megromlott.” Megvan az ára annak, ha az egészségünkről megfeledkezve hajszoljuk a produktivitást.

Hogyan vehetjük észre a kiégést?

– Mindenkinek tudja magáról, hogy milyen érzéssel jár, ha nő a stressz-szintje – kezdi dr. Julie. – Néhányan azt tapasztalják, hogy rosszkedvűek vagy többször is szorongás fogja el őket a nap folyamán. Meggyűlhet a bajunk az alvászavarokkal, például, hogy nehezen alszunk el vagy nyugtalanul alszunk, vagy éppenséggel egyszerre vagyunk fáradtak és izgatottak napközben, de a szorongás miatt mégsem tudunk elaludni.
Párkapcsolati problémák is előfordulhatnak olyankor, mikor mindkét fél stresszes, fáradt és nem úgy kezelik a dolgokat, mint egyébként tennék. Vannak, akik kivonják magukat a társaságból, és nem képesek olyan szinten összpontosítani vagy dolgozni, mint azelőtt. Ilyenkor elveszíthetjük a motivációnkat azok iránt a dolgok iránt is, amik értelmet adnak az életünknek.

Hamarabb kell észrevennünk magunkon a kiégés jeleit

A kiégés nem hirtelen alakul ki, és nem feltétlen ugyanolyan módon mutatkozik meg mindenkinél – állítja dr. Julie. – Ne szakaszonként lebontva gondoljunk rá, inkább egy egyre erősödő folyamatként, ami hónapok, sőt évek alatt hatalmasodik el rajtunk.

Hamarabb kell tehát észrevennünk és tudatosítanunk a kiégés jeleit saját magunkon és másokon is.
A kiégés komoly probléma. A stressz a testünk rövid távú megoldása arra, hogy mozgásban tartson minket, de problémáink fognak származni abból, ha ez a helyzet hosszú távon is fennáll.

A kiégés megelőzése és kezelése

Dr. Julie a következő tanácsokkal szolgál:

• Először is, vegyük annyira komolyan a kiégést, mint amennyire testi egészségügyi problémáinkat.
• Vegyük észre, hogy milyen tüneteket mutatunk, és forduljunk tanácsért egy egészségügyi szakemberhez.
• Vessünk egy pillantást az életünkre, és gondoljunk bele, milyen elvárásoknak akarunk megfelelni. Legtöbbünk nem válogathatja meg, milyen stresszfaktorral kell megbirkóznia, de ha kisebb részekre osztjuk ezt a stresszt, akkor le tudjuk küzdeni.
• Gondoljunk most az aggodalmainkra, kihívásainkra, és írjuk le, térképezzük fel őket. Nézzük meg, hol tudunk apró változásokat eszközölni, amelyek, ha kis mértékben is, de feltöltenek minket. Ilyenek lehetnek például, ha a munkaóráinkba beiktatunk tíz perces szüneteket, vagy csak nyugodtan üldögélünk egy kicsit a kocsiban vagy a közeli parkban. Meglepő, hogy milyen frissítően tudnak hatni ezek a kis szünetek.
• Kutatások alátámasztották, hogy a tudatos jelenlét és a meditáció is nagy segítséget jelentenek. Habár ezekkel nem érünk el azonnali eredményeket, ha érdeklődünk irántuk, érdemes kipróbálni őket – nem ismerek olyat, akinek ne váltak volna hasznára!
• Forduljunk szakemberhez a mentális egészségügyi problémáinkkal, és keressünk rájuk együtt megoldást.

Forrás: www.happiful.com

Ajánlott könyvek: