Eckhart Tolle tanításainak egyik legszembetűnőbb eleme az, hogy valahányszor hallom a beszédeit, azok mindig frissek és üdítők. Minden egyes szava vibráló élettel van tele, amely a jelen pillanatra irányítja tudatosságomat.
Ugyanezt éreztem akkor is, amikor nemrégiben megnéztem Eckhart 2004-ben rögzített videóját, amely a Bringing Stillness into Everyday Life, azaz a Csendesítsük le mindennapi életünket címet viseli. A videó azzal kezdődik, hogy Eckhart elmondja a közönségnek, hogy az előadás során semmi érdekes és semmi szórakoztató nem fog történni, majd felteszi a következő kérdést: „Nem a szórakozás kedvéért jöttünk ide… de akkor vajon miért?” Hosszú szünet után végül így válaszol saját kérdésére: „Azért gyűltünk most itt össze, hogy a tudatosság egy újabb – a szokásostól eltérő – szintjére emelkedjünk. A beszélgetés célja nem az, hogy mindenféle információval vagy áltudományos ismerettel tömjem tele a fejeteket.” Eckhart kiemelte, hogy a legtöbb ember el van tévelyedve saját életének elemei között, ahogyan ő mondta, „életszituációjában”. Ebbe beletartozik személyes történetünk, gondolataink és a gondolatainkat átszövő érzéseink, amelyek aztán újabb és újabb gondolatokat generálnak. Eckhart elmagyarázza, hogy ezek borzasztóan nagy terhet raknak ránk, amelynek következtében létrejön egy úgynevezett álszemélyiség, amelyet egész életünkkel azonosítunk abban az esetben, ha nem ismerjük meg a bennünk rejtőző mélyebb dimenziókat. Tudat alatt belekapaszkodunk ebbe a hamis személyiségbe, amelyet mentális programjaink alapján alakítunk ki. Az elménk azt súgja, hogy egyek vagyunk ezzel az álszemélyiséggel.
Eckhart tanításai azonban arra emlékeztetnek minket, hogy mélyebb szinten mi nem azok vagyunk, amit ezek az álszemélyiségek képviselnek. Életünk elemei változnak, jönnek-mennek, de ha mindig csak ezekre az elemekre figyelünk, akkor sosem élhetünk teljes életet. Az ego olyan, mint egy feneketlen pohár, amit sosem lehet teletölteni: az ego sosem lehet elégedett, mindig többre vágyik, és reméli, hogy ha többet kap, akkor boldog lesz, és biztonságban fogja érezni magát. De természetesen ez csak az ego koholmánya, amellyel a felszínen tartja magát.
„Egy zakatoló gép van a fejünkben” – mondja Eckhart. Minden gondolat, minden figyelemfelhívás fontosabbnak mutatja magát, mint a következő; amely azonban szorongást generál, ez azonban végül rossz egészséghez és korai öregedéshez vezet.
De vajon hogyan szabadulhatnánk meg az évezredek óta belénk plántált mentális programoktól? Eckhart apró mosollyal a szája szélén lerántja a leplet az egóról, és kifejti, hogy „az elmének szüksége van a felszabadítás receptjére”. A több ezer éves programok alóli felszabadításhoz azonban nincs szükség időre, sem a jövőre, mert itt van nekünk a jelen pillanata. Megvan a lehetőségünk arra, hogy kilépjünk gondolataink csapdájából, és éberen megéljük a jelent. Amikor öntudatra ébredünk, és elfogadjuk a pillanatot – bármilyen formában érkezzen is –, akkor belülről kerülünk összhangba a jelennel: ez a belső béke állapota. Mint mindig, Eckhart tanításai most is a valódi igazságra világítottak rá, mely szerint nincs múlt, sem pedig jövő, csak a jelen létezik.
Forrás: communicate.eckharttolle.com
Keresd Eckhart Tolle könyvét webáruházunkban