A tudomány szerint egy egyszerű gyakorlat segíthet a szorongás enyhítésében .
Az amerikai Járványügyi és Betegségellenőrzési központ (CDC) adatai szerint ötből egy amerikai állampolgárt érint valamilyen mentális betegség. A valóságban ez az arány valószínűleg még nagyobb. Itt a mindbodygreen oldalon tudjuk, hogy ezekből az állapotokból sokat tanulhatunk az életről, egészségről, önmagunkról, legyen az akár szorongás, depresszió, PTSD, pánikroham vagy bipoláris zavar.
A Mentális Egészség Hónapjában olyanoktól osztunk meg személyes történeteket, leckéket, akik megtapasztalták ezeket a betegségeket. Ezzel is hozzájárulunk, hogy a mentális egészségről őszintén és nyíltan lehessen beszélni.
Az újságíró és egészségszakértő Sarah Wilson régóta küzd szorongással. Volt, hogy napokig nem tudott aludni és nem hagyta el a lakását. Élet szorongás és pánik nélkül? című új könyvében betekintést kapunk régóta tartó küzdelmébe, és olyan eszközöket tár elénk, amelyek bárkinek segíthetnek, aki hasonló helyzetben van.
Amikor Sarah ebben a hónapban a mindbodygreen podcast vendége volt, megosztott néhány tanulságot, amelyekre az írás és a kutatómunka közben jött rá. Mi az egyik leghatásosabb eszköz? Amikor szorongsz, a séta az egyik legegyszerűbb módja, hogy nyugalmat találj.
Sarah most bemutatja, mi rejlik ennek az egyszerű, hatékony és teljesen ingyenes eszköznek a hátterében. Sétálj mindenféle cél nélkül, és kiderül, mit rejt számodra.
A séta nyugtató hatásának tudományos háttere:
Az amygdala, amely a szorongásért felelős, az agyunk egyik legősibb és legprimitívebb része. (A döntéshozatalért is ez a rész felel, a kettő tehát összefügg. Ezért tűnik szinte lehetetlennek döntéseket hozni, amikor szorongunk, illetve ha túl sok döntést kell meghoznunk, az szorongást idézhet elő.) Ez a szorongó rész nagyon egyszerűen működik. Egyszerre csak egy feladatra képes koncentrálni. Kimutatták, hogy a séta kikapcsolja a szorongó mechanizmust, ilyenkor agyunk szorongó része leáll egy kicsit.
Hogyan segít a séta tisztábban gondolkodni?
Amikor sétálunk, hajlamosabbak vagyunk letisztultabban gondolkodni. Ezért tartanak sétálva megbeszéléseket a munkahelyen, mert az segít a gondolkodásban.
Úgy gondolom, azért figyelhető meg ilyen mértékben a szorongás napjainkban, mert az életünk olyan ritmusban folyik, ami nem támogatja a letisztult gondolkodást. A gondolataink csak gyűlnek és gyűlnek, nekünk pedig nincs időnk tisztázni magunkban az érzéseinket. Ez egy információtúladagolás. A séta során megfelelő tempóba és ritmusba kerülünk ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk.
Minden séta egyformán jó?
A tudomány szerint a természetben tett séta csak fokozza a pozitív hatásokat. A japánok szinte megszállottjai ennek, és népszerűvé tették az erdőfürdőzést is. Sok Japánban készült tanulmány igazolja, hogy a fák és a növények által kibocsátott aeroszolok nyugtatják az agyunkat és hatalmas befolyással vannak az emberi szervezetre.
A séta hatásának fokozása, ha olyan különleges helyekre látogatunk el, amelyek lenyűgöző hatással vannak ránk. Azokon a helyeken ahol azt mondjuk „nézd, milyen gyönyörű a látvány”, az oxitocinszintünk is emelkedik. Az oxitocin a kötődésért felelős hormon. Azt hiszem, ezért is szeretjük megosztani másokkal a természetben készített fotóinkat: szeretnénk általuk másokhoz kötődni.
De ha nem is élsz nagy zöld erdő közelében, arra biztatlak, hogy húzd fel a cipődet és menj ki a szabadba. Amikor szorongunk, túl megerőltetőnek tűnhet, hogy kimenjünk, találjunk egy csodás parkot, gyönyörű naplementével és fákkal.
Ezért válaszd a legegyszerűbb megoldást: kösd be a cipőfűződet és hagyd el a házat 20 percre. Csak sétálj!
Forrás: Mindbodygreen.com
Ajánlott könyv:
