A történelem tele van olyan példákkal, amikor egy egyszerű kérés mesés gazdagsághoz vagy döbbenetes előnyökhöz juttatott embereket. Meglepő módon azonban a kérés – a siker elérésének egyik leghatékonyabb eszköze – még ma is óriási kihívást jelent az emberek zömének.

„Kérni muszáj. Véleményem szerint a kérés a siker és a boldogság elérésének leghatékonyabb,
ugyanakkor legmellőzöttebb eszköze.”
PERCY ROSS, jótékonykodásáról híres multimilliomos

 

Miért nem merünk kérni – segítséget, randevút, érdemi információt, bevásárlást, fizetésemelést, kölcsönt, árengedményt, előléptetést, tanácsot, vagy bármi mást, amivel könnyebben és gyorsabban valósíthatnánk meg a céljainkat?

A válasz az, hogy a legtöbb ember kellemetlenül érzi magát, ha kérnie kell. Na és ön? Bátran és egyenesen megmondja, mit akar? Vagy retteg attól, hogy elutasító választ kap, esetleg őrültnek, butának vagy szerencsétlennek nézik? Úgy érzi, muszáj fenntartania a látszatot, hogy mindent tud, hogy mindent ért, hogy egyedül is elboldogul, illetve vezetőként is folyton azt a képet kell sugallnia magáról, hogy mindig tudja, mit csinál, és mindent az ellenőrzése alatt tart?

Fel tud sorolni három esetet az elmúlt egy hétből, amikor kilépett a komfortzónájából, és segítséget, tanácsot vagy támogatást kért valakitől? Ha nem, akkor pontosan tudja, miről beszélek.

 

Hogyan kérjünk?

 

Ha az elutasítástól való félelem nélkül élné a napjait, az egész élete megváltozna. Tudná, hogyan, mikor és kitől kérjen, bármi is legyen a célja. Kevesebb csalódás érné, mert jobb és megalapozottabb döntéseket hozna ahelyett, hogy kellő tapasztalat híján hátrányos helyzetbe kerül. A kapcsolatai megerősödnének, mert ha nehézségek árán is, de nyíltan közölné a kéréseit ahelyett, hogy csendben neheztel a másikra, amiért az nem olvas a gondolataiban, és nem adja meg azt, ami jár önnek. Sokkal több támogatást kapna az élet minden területén (mert kéri), ahelyett, hogy kétségbeeséstől és magánytól szenved. Rengeteg szempontból könnyebb lesz az élete, ha megtanul kérni.

Íme, néhány tipp, hogyan vegyünk rá másokat, hogy igent mondjanak:

 

Úgy kérjünk, mintha biztosan tudnánk, hogy megkapjuk, amit szeretnénk

Kérjünk pozitív várakozással, mintha biztosan tudnánk, hogy megkapjuk, amit szeretnénk. Ez a pozitív várakozás határozottságot visz a kérésünkbe, mert mindenre hatással van: a testtartásunkra, a szemkontaktusra, a hangszínünkre, sőt még a szóválasztásunkra is.

Valószínűleg ön is tudja, mi a különbség aközött, ha félénken, vagy ha a siker reményében kérünk valamit. A félénk ember kérdő hangsúllyal beszél, a magabiztos viszont határozottan adja elő a kérését, mintha legalábbis megrendelést adna le.

Íme, néhány mondat, ami önbizalmat és pozitív várakozást sugároz. Szeretnék egy… Érdeklődni szeretnék, hogy… Tudomásom szerint ön az, aki… Ezek mind nagyobb magabiztosságra utalnak, mint a Nem tudom, esetleg lehetséges lenne-e, hogy…? Elnézést a zavarásért, ha nem nagy kérés, megtenné, hogy…?

 

Higgyük el, hogy lehetséges!

Ne abból a feltételezésből induljunk ki, hogy úgysem érünk el semmit. Ha már feltételezéseket gyártunk, tegyük fel azt, hogy van esélyünk a jobbra. Higgyük el, hogy kaphatunk asztalt az ablak mellett. Higgyük el, hogy blokk nélkül is visszaveszik az árut. Higgyük el, hogy megkapjuk az ösztöndíjat, hogy felemelik a fizetésünket, hogy még ilyen későn is tudunk venni jegyet. Soha ne feltételezzünk olyasmit, ami ellentétes az érdekeinkkel.

 

Olyantól kérjünk, akinek módjában áll adni

Nem mindenki tudja teljesíteni a kérésünket. Még kevesebben vannak azok, akik valami „pluszt” is adhatnak, hogy végül még jobban járjunk, mint képzeltük. A mi feladatunk, hogy felkutassuk a megfelelő személyt, és felmérjük, vajon érdemes-e hozzá fordulnunk. Például, ha egy új vállalkozáshoz keres üzlettársat, először is kérdezze meg az illetőt, hogy egyáltalán módjában áll-e időt és pénzt fektetni egy új projektbe, mielőtt egy órán át fejtegeti neki a terveit. Ha mentort keres a munkájához – azaz valakit, aki segít jó döntéseket hozni és elkerülni a buktatókat –, győződjön meg róla, hogy az illető rendelkezik-e annyi szakmai tapasztalattal és érzelmi érettséggel, hogy tanácsadó legyen.

 

Beszéljünk nyíltan és világosan!

Ha több pénzt szeretnénk, és fizetésemelést kérünk a főnökünktől, befektetőt keresünk vagy egy új vevőnek ajánlgatjuk a szolgáltatásainkat, mondjuk meg, hogy konkrétan mekkora összegre gondolunk.

Ha bankhitelt igénylünk, mondjuk meg, hogy konkrétan mennyi pénzre van szükségünk a vállalkozásunk kibővítéshez. Ha megkérjük a kamasz gyerekünket, hogy segítsen többet a ház körül, vagy a párunkat, hogy töltsön több időt velünk, mondjuk meg kerek perec, mit várunk el tőlük.

HELYTELEN: Szeretném, ha többet segítenél itthon.

HELYES: Szeretném, ha minden este te mosogatnál el vacsora után, és te vinnéd ki a szemetet.

HELYTELEN: Szeretném, ha több időt töltenénk együtt.

HELYES: Szeretném, ha hetente legalább négyszer hazaérnél vacsorára, és évente hat hosszú hétvégét töltenénk együtt valami jó kis helyen.

 

Az a fontos, hogy mit akarunk, nem az, hogy mit nem

A pszichológusok tudják, hogy az agy nehezen értelmezi a tagadószavakat, mint például a ne, nem tudom, nem és soha. Tehát bármit is kérünk, állító mondatokban fogalmazzunk, ne azt hangoztassuk, hogy mit nem akarunk.

HELYTELEN: Ne kiabálj velem!

HELYES: Ha ideges is vagy, elvárom, hogy normális hangon szólj hozzám. Ha úgy érzed, fogytán a türelmed, vonulj félre, amíg megnyugszol.

HELYTELEN: Többször ne kelljen visszadobnom a jelentésedet! Hemzseg a hibáktól.

HELYES: Mielőtt elküldöd a jelentésedet, vesd össze az adatokat a múlt havi számokkal, aztán ellenőrizd le az összegeket a folyó havi eredménykimutatásban.

 

Ismételjük el többször is a kérésünket!

A gyerekek mindenkinél jobban értik ezt a szabályt. Addig nyúzzák a környezetüket, amíg valaki be nem adja a derekát. Miért ne követhetnénk mi is a példájukat? Ha valaki nemet mond, mondjuk azt: „Lapozzunk!”

Kérjünk meg valaki mást, vagy kérjük meg ugyanazt a személyt, csak egy kicsit később.

Természetesen könnyebb elsajátítani ezt a gondolkodásmódot, ha rájövünk, hogy a „nem” nem azt jelenti, hogy „vége!”. Jelentheti azt, hogy még nem, most nem, rossz osztályt hívott, nem én vagyok az illetékes, még nem felel meg a kritériumoknak, és így tovább. Miközben kérésekkel ostromlunk egy vagy több személyt, új információkkal lehetünk gazdagabbak, megtanulhatjuk, hogyan kérjünk hatékonyan, kideríthetjük, kik a mi embereink, és megtanulhatjuk, hogyan kérjünk nyíltan és magabiztosan.

 

„Bátran kérdezni a legnagyobb ajándék.”

RUBY DEE, amerikai színésznő, drámaíró, forgatókönyvíró és polgárjogi aktivista

 

Forrás: A siker alapelvei a gyakorlatban, A siker alapelvei

Ajánlott könyvek:

A siker
alapelvei

A siker alapelvei könyv

A siker alapelvei
a gyakorlatban

.
Sikeres