A szeretet a kötőerő

Ki vagy? Mi célod e világon? Mit hiszel az életről? Az évezredek gyakorlatában, aki választ keres e kérdésekre, befelé kell fordulnia. De mit is jelent ez?

Hiszem, hogy mindnyájunkban van egy belső erő, amely szeretettel eljuttathat bennünket a tökéletes egészséghez, ideális kapcsolatokhoz, a virágzó karrierhez, s amely a jólét valamennyi formájával megajándékozhat. Ahhoz, hogy elnyerjük ezeket a dolgokat, először hinnünk kell a lehetőségükben. Majd készségesen le kell mondanunk azokról a beidegződésekről, amelyek általunk nem kívánt helyzetekbe sodornak minket. Ezt úgy tesszük, hogy befelé fordulunk, és a belső erőnél tudakozódunk, amely már tudja, mi számunkra a legkedvezőbb. Ha készek vagyunk erre a magasabb, bennünk rejlő erőre hagyatkozni, az erőre, amely szeret és támogat, életünket szeretetteljesebbé és boldogabbá tehetjük.

Hiszem, hogy elménket elszakíthatatlan szálak fűzik az Egyetlen Határtalan Elméhez, s ezáltal korlátlan tudás és bölcsesség áll a rendelkezésünkre. A világosság belső szikrája, Magasabbrendű Énünk vagy belső erőnk köt össze bennünket e Határtalan Elmével, ezzel az Egyetemes Hatalommal, amely létrehozott minket. Az Egyetemes Erő valamennyi teremtményét egyformán szereti. Ez az erő a jóért munkálkodik, s életünkben mindent irányít. Nem ismeri a gyűlöletet, a hazugságot vagy a büntetést. Tiszta szeretet ez, szabadság, megértés és részvét. Feltétlenül Magasabbrendű Énünkre kell hagyatkoznunk, mert általa részesülünk saját javunkban.

Fel kell ismernünk, hogy bármire használhatjuk ezt az erőt, amire csak akarjuk. Ha úgy döntünk, hogy a múltban élünk, és folyton az egykori kellemetlen emlékeken és helyzeteken rágódunk, akkor nem lépünk előbbre. Ellenben ha komolyan elhatározzuk, hogy nem maradunk a múlt tehetetlen áldozatai, hogy megreformáljuk életkörülményeinket, belső erőnk támogat majd elhatározásunkban, és új, boldogabb élményekben lesz részünk.

Amikor gondolkodásunk és világképünk nyitott, szeretetünk szabadon áramlik. Amikor ezek beszűkülnek, elzárjuk magunkat a világtól.

Nem vagyok gyógyító. Nem gyógyítok meg senkit. Magamat egyetlen lépésnek tekintem az önmegismerés kanyargó ösvényén. Megtanítom az embereket arra, hogy szeressék önmagukat, ezáltal teret nyitok számukra, melynek mélységében feltárul előttük lényük mérhetetlen csodája. Ez minden, amit teszek. Olyan ember vagyok, aki támogat másokat. Hozzásegítem őket, hogy átvegyék az irányítást az életük felett. Segítek nekik felfedezni saját hatalmukat, belső bölcsességüket és erejüket. Segítek nekik elgörgetni az útból az akadályokat, ledönteni a korlátokat, hogy képessé váljanak szeretni magukat, az adott körülményeiktől függetlenül. Ez nem jelenti azt, hogy már soha többé nem lesznek problémáik, viszont egyáltalán nem mindegy, miként reagálják le őket.

Az egyéni tanácsadással, szerte az országban és a világon szervezett terápiás foglalkozások és intenzív tanfolyamok százainak vezetésével töltött évek tapasztalataiból arra a következtetésre jutottam, hogy csupán egyetlen dolog létezik, amely orvosolja valamennyi problémát, ez pedig nem más, mint önmagunk szeretete. Amikor az emberek nap mint nap e szeretet erősítésén munkálkodnak, hihetetlen fordulatot vesz az életük. Jobban érzik magukat. Elnyerik az állást, amely után áhítoznak. Hozzájutnak a pénzhez, amelyre szükségük van. Meglévő kapcsolataik tökéletesednek, vagy megszűnnek a nyomasztó kapcsolatok, és a helyüket újak foglalják el.

A képlet nagyon egyszerű: szeressük önmagunkat.

Sokan bíráltak azért, hogy a végletekig leegyszerűsítem a dolgokat, s én mégis úgy látom, hogy mindig az egyszerű dolgok a legmélyebbek.

A minap ezzel fordult hozzám valaki: „A legcsodálatosabb ajándékot adta nekem – megajándékozott saját magammal.” Oly sokan rejtőzünk el önmagunk elől, s tán még azt sem tudjuk, kik vagyunk. Nem vagyunk tisztában érzelmeinkkel, nem tudjuk, mit akarunk. Az élet önmagunk felfedezésére irányuló utazás. Számomra a tisztánlátás annyit tesz, mint befelé fordulni, és tudni, kik és mik vagyunk valójában, tudni, hogy képesek vagyunk a kiteljesedésre, csak szeretettel gondját kell viselnünk önmagunknak.

Nem önzés szeretni önmagunkat! Ez hozza el a megtisztulást, amely által eléggé szerethetjük önmagunkat ahhoz, hogy embertársainkat is szerethessük. Ténylegesen orvosolhatjuk Földünk problémáit, ha tetteinket bensőnkből táplálkozó szeretet és öröm vezérli.

Az Erőt, amely e hihetetlen Univerzumot létrehozta, gyakran szeretetnek nevezik. Isten maga a szeretet. Nem egyszer hallhattuk e kijelentést: A szeretet viszi előre a világot. Így igaz.

A szeretet az a kötőerő, amely az egész Univerzumot összetartja.

Számomra a szeretet mélységes megbecsülés. Amikor önmagunk szeretetéről beszélek, azt értem ez alatt, hogy mélységesen becsüljük azt, akik vagyunk. Hiánytalanul fogadjuk el lényünk eltérő összetevőit – sajátos vonásainkat, zavarodottságunkat, a dolgokat, amelyeket talán nem a legtökéletesebben hajtottuk végre, és persze a legnagyszerűbb tulajdonságainkat is. Szeretettel fogadjuk el lényünk egészét. Feltétel nélkül.

Sajnos közülünk sokan mindaddig nem szeretjük magunkat, amíg le nem fogytunk, el nem nyertük az állást, a magasabb fizetést, egy férfi kegyeit vagy bármi mást. Gyakran feltételekhez kötjük a szeretetünket. De megváltozhatunk. Szerethetjük önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, itt és most!

Bolygónk egészét szintén a szeretet hiánya emészti. Földünkön kialakult egy aids-nek nevezett rend-ellenesség, s naponta mind több ember haldoklik. Ez a testi kihívás lehetőséget biztosít arra, hogy legyőzzük az akadályokat, fölülemelkedjünk erkölcsi normáinkon, a vallási és a politikai nézetkülönbségeken, és megnyíljunk egymás előtt. Minél többen vagyunk képesek erre, annál gyorsabban találjuk meg a választ kérdéseinkre.

Jelentős egyéni és világméretű átalakulás zajlik napjainkban. Hiszem, hogy mi valamennyien, akik ma élünk, magunk akartunk itt lenni, részesévé válni e változásoknak, véghezvinni a változást, és szeretettelibbé, békésebbé formálni a földi létet. A Halak korában „önmagunkon kívül” kerestük a megváltónkat: „Ments meg engem. Ments meg engem. Kérlek, viseld gondomat.” Most átlépünk a Vízöntő korába, s megtanuljuk önmagunkban megtalálni a megváltónkat. Mi magunk vagyunk az Erő, amelyet oly régóta keresünk. Sorsunk egyedüli irányítói vagyunk.

Ha nem vagy kész szeretni önmagadat ma, nem fogod szeretni önmagadat holnap sem, mert bármilyen kifogást találsz is ma, holnap ugyanerre fogsz hivatkozni. Tán még húsz év múltán is ezzel fogod mentegetni magad, s előfordul, hogy egész életed e kifogás jegyében telik majd el. Ez az a nap, amikor teljes odaadással szeretheted magadat, elvárásaidat félretéve.

Szeretnék segédkezni olyan világ megteremtésében, ahol biztonsággal szerethetjük egymást, ahol nyíltan vállalhatjuk önmagunkat, ahol szeretnek és elfogadnak bennünket embertársaink anélkül, hogy ítélkeznének felettünk, bírálnának, vagy ránk kényszerítenék előítéleteiket. Ki-ki söpörjön a maga portáján. A szeretet otthon kezdődik. Így szól a Biblia: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” Túlságosan gyakran feledkezünk el az utolsó két szóról – mint tenmagadat. Mindaddig képtelenek vagyunk bárkit is szeretni ott kint, amíg a szeretet nem belülről fakad. Az önszeretet a legfőbb ajándék, amelyet önmagunknak adhatunk, hiszen ha szeretjük azt, aki vagyunk, nem fogjuk bántani magunkat, s nem fogunk bántani másokat. Ha mindenki megbékélne önmagával, nem lenne háború, gengszterizmus, nem lennének terroristák és hajléktalanok. Nem lenne rend-ellenesség, aids, rák, nyomor, nem lenne éhezés. Szóval én ezt tekintem a világbéke feltételének: teremtsük meg belső békénket. Vezéreljen a béke, a megértés, a részvét, a megbocsátás, de mindenekelőtt a szeretet. Módunkban áll létrehívni e változásokat.

A szeretet olyan valami, amit választhatunk, miként a haragot, a gyűlöletet vagy a szomorúságot választjuk. Választhatjuk a szeretetet. Ez minden esetben belső választás. Határozzuk hát el most, hogy a szeretetet választjuk. Ez a leghatékonyabb gyógyír.

E könyv eszméi, amelyek részét képezték előadásaimnak az elmúlt öt év során, újabb lépést jelentenek az önmegismerés útján – alkalmat arra, hogy ki-ki valamivel többet tudjon meg önmagáról, és megértse a lehetőséget, amely születés adta joga. Megadatott számodra a lehetőség, hogy jobban szeresd önmagadat, s ezáltal részévé válj a szeretet végtelen univerzumának. A szeretet a szívünkben kezdődik, s először mindig önmagunk felé kell irányulnia. Járulj hát hozzá szereteteddel bolygónk gyógyulásához!

1991. január – Louise L. Hay

Forrás: Az erő benned van

Ajánlott könyvek: