A szorongás irányítja az életed?

Nem vagy egyedül. Több millió embertársadhoz hasonlóan valószínűleg te is tudod, hogy a tünetek bárhol és bármikor lecsaphatnak. De itt a megoldás. Dr. Jill P. Weber könyve a Nyugi! nem csak hasznos útmutatóként szolgál a stresszkezelés terén, de betekintést nyújt a szorongás okai mögé is. Dr. Weber útmutatásainak köszönhetően elsajátíthatod azokat a technikákat, amelyekkel kezelésbe veheted a legzavaróbb tüneteket, így nem számít majd épp hol vagy és mit csinálsz, mindig felkészült leszel, és gyorsan enyhítheted a szorongást.

Miért szorongunk?

Az olyan direkt fenyegetések, amelyek az egészségünket veszélyeztetik, harcra vagy menekülésre késztetnek bennünket. Ilyen lehet, ha kígyóval találjuk szembe magunkat egy erdei tanösvényen, vagy ha valaki pisztolyt szorít a fejünkhöz. Amikor ilyen helyzetre kerül sor, a szimpatikus idegrendszerben rengeteg hormon szabadul fel, többnyire adrenalin és epinefrin. Ezek a stresszhormonok nagyon gyorsan megváltoztatják a test működését, ami többek között a vérnyomás és a pulzusszám megemelkedéséhez, az emésztés lelassulásához, csőlátáshoz, remegéshez és izomfeszültséghez vezethet. Mindez azt a célt szolgálja, hogy fizikailag készen álljunk, és képesek legyünk reagálni a veszélyhelyzetre. Ezek a változások másodpercek alatt következnek be, hogy kizárólag a túlélésre koncentrálhassunk.

Amikor a szorongásra valóban szükség van (például a kígyó vagy a pisztoly esetében), akkor teljesen normális ez a fizikai reakció, mivel ez készít fel arra, hogy reagáljunk a potenciális veszélyhelyzetre.

A szorongás akkor is hasznos lehet, ha a helyzet valójában nem életveszélyes. Vegyük azt a példát, amikor egy diáknak el kell érnie egy bizonyos pontszámot a felvételin, ha be akar jutni az orvosi egyetemre. A szorongás arra készteti, hogy tanuljon, különórákat vegyen, és sok időt töltsön a felkészüléssel. A kudarctól való félelem energiával tölti fel és lehetővé teszi, hogy az előtte álló kemény munkára koncentráljon. Vagy amikor valaki egy forgalmas autópályán vezet, és hirtelen megemelkedik a pulzusa, amikor a mellette lévő sávban valaki hirtelen lefékez. A pulzusszám azonnali megemelkedése felkészíti a cselekvésre, így ha szükséges, ő biztonságosan ki tudja kerülni a helyzetet. Ezek a szorongásra adott reakciók nem minden esetben életmentők, de képesek alkalmazkodásra bírni bennünket az új helyzethez, és gondoskodnak arról, hogy minden zökkenőmentesen menjen.

A szorongás akkor válik problémává, amikor ezeket a reakciókat olyan dolgok váltják ki, amelyek sem fizikailag, sem más módon nem jelentenek fenyegetést. Például abban az esetben, amikor valaki megszállottan aggódik az egészsége miatt, pedig a vizsgálatok semmilyen betegségre utaló jelent nem mutatnak. Ezek az emberek képtelenek teljesen jelen lenni az életükben, mert folyamatosan azon jár az agyuk, hogy milyen betegségük lehet. Vagy gondoljuk azokra, akik rettegnek a nyilvános mosdók használatától, és emiatt végül még az üzleti útjaikat is lemondják, csak hogy ne kelljen szembenézni a félelmeikkel. Ha a munkájuk miatt elengedhetetlen az utazás, akkor ezeknek az embereknek a karrierjét egy alapvetően irracionális félelem fogja hátráltatni vagy akár teljesen tönkretenni.

A szorongás nemcsak azért jelent problémát, mert túlreagáljuk a körülöttünk lévő helyzeteket, hanem azért is, mert olyan dolgok is kiválthatják, amelyek csak a fejünkben léteznek. Erre akkor kerül sor, amikor feltételezett helyzetek miatt aggódunk, vagy a legrosszabbra gondolunk, pedig egyáltalán nem biztos, hogy az bekövetkezik. Gondoljunk az olyan emberekre, akik önbizalomhiánnyal küzdenek, és folyamatosan amiatt aggódnak, hogy valamit rosszul fognak csinálni, és emiatt szégyenkezniük kell majd. Ennek eredményeként a szociális környezetük egyre szűkebb és szűkebb lesz. Előfordulhat, hogy inkább nem is látogatnak társasági eseményeket, vagy teljesen bezárkóznak még a legrégebbi barátaik előtt is.

Mivel ezt a cikket olvasod, valószínűleg te is küzdesz valamilyen szorongással. Lehet, hogy kérdéseid vannak azzal kapcsolatban, hogy a te esetben problémát jelent-e a szorongás, vagy hogy mennyire súlyos. Léteznek bizonyos általános módszerek arra, hogy megállapítsd, problémát jelent-e a szorongás, vagy csak normális félelmekről van szó, amelyek időről időre előbukkannak.

• Ha a környezetben felbukkanó veszélyre adott pillanatnyi reakcióként jelentkezik, akkor adaptív (alkalmazkodó) szorongásról beszélünk.
• Ha krónikus feszültség, aggódás és/vagy elkerülő viselkedés formájában jelentkezik, amely negatív hatással van az életedre, akkor maladaptív (rosszul alkalmazkodó) szorongásról van szó.

A következő táblázat bemutatja a normális félelem és a problémát jelentő szorongás közötti különbségeket.

Mit tehetünk ellene?

Az Amerikai Szorongás és Depresszió Szövetség becslései szerint 40 millió ember szenved szorongási zavarokban, és ez a leggyakoribb ok, amiért az emberek terápiás kezelést vesznek igénybe. Hála a több évtizednyi kutatásnak, már nagyon sokat tudunk arról, hogy miként lehet kezelni ezt a problémát. A szorongás tünetei valójában nagyon jól reagálnak a különböző kezelésekre, így ez hosszú távú megkönnyebbülést jelent a betegek számára. Ebben a könyvben megtalálhatók azok a technikák, amelyeket én is alkalmazok a betegeim kezelése során, a tüneteik típusától függetlenül.

A könyvben található módszerek három, tudományosan tesztelt és bizonyítottan hatékony kezelésen alapulnak. Orvosként és szorongásban szenvedőként is úgy vélem, hogy e specifikus technikák használata valóban segít, és ezt a betegeim is így gondolják. És hiszem, hogy te is így fogod.

A kutatásaim és a tapasztalataim azt mutatják, hogy a szorongás enyhítésének és a nyugodtabb életnek is kulcsfontosságú része a gondolataid alapos átvizsgálása, és az, hogy a szorongást elfogadod az életed részeként (ami nem jelenti azt, hogy örülsz is neki!), valamint hogy megtanulsz jelen lenni az „itt és most”-ban.

A szorongó gondolatokból ördögi kör keletkezhet, amely csak még több szorongást szül. A gondolataid átvizsgálásához és megváltoztatásához kognitív viselkedésterápiát fogunk alkalmazni. Az elfogadás- és elköteleződésterápia segíteni fog abban, hogy úgy viselkedj, és ezáltal olyan életet élj, amely megfelel a legbelsőbb értékeidnek és vágyaidnak, a hangulatodtól és a szorongásos tüneteidtől függetlenül.

Amikor képes vagy elfogadni, hogy néha mind szenvedünk, akkor képes leszel eltávolodni a szorongással folytatott küzdelmedtől. A fejezetekben található tudatos stratégiák abban segítenek, hogy a gondolataidat könnyedén visszaterelhesd a jelenre.
Amikor megtanulod megfigyelni önmagad, és akár egy kicsit is eltávolodni a szorongásodtól, kevésbé érzed majd magad leterheltnek, és újra képes leszel örömöt és boldogságot érezni.

Szokások és a neuroplaszticitás

A szorongás néha annyira elkeserítő lehet, hogy inkább feladjuk. A szorongással küzdő emberek azt hihetik, hogy az olyan tulajdonságokhoz hasonlóan, mint a magasságunk vagy a szemünk színe, a szorongás is velük született, és semmit sem tehetnek ellene. De az igazság az, hogy a környezeti változások és az új készségek elsajátítása jelentős hatást gyakorolhat a szorongásra, és idővel enyhítheti is a tüneteket.

Az idegtudomány szerint az új élmények, a gondolkodásmódunk és a viselkedésmódunk hatására megnövekedhetnek a neuronok, és akár szerkezeti változások is történhetnek az agyban. Egy életszerű példa erre, ha mondjuk, úgy döntesz, hogy le akarsz szokni a lefekvés előtti nassolásról. Előfordulhat, hogy már évek óta minden este chipset vagy kekszet eszel lefekvés előtt, de elhatározod, hogy ezentúl inkább szeletelt zöldségekre cseréled ezeket. A terv egyszerűnek tűnik, és készen is állsz belevágni.

A helyzet az, hogy valószínűleg nem fogsz tudni változtatni a szokáson, ha csak heti néhány alkalommal cseréled le zöldségre a chipset. Ha viszont a hét minden napján, vagy túlnyomó részt rendszeresen a zöldségeket választod, az agyad alkalmazkodni fog hozzá, és kialakul az új szokás.

Ha elégszer ismételsz meg egy-egy új viselkedésformát (amely folyamatosan ugyanazt az idegpályát stimulálja), az új élmény kémiai szinten is beépül az agyad rendszerébe. Ezt a jelenséget hívják neuroplaszticitásnak vagy agyi plaszticitásnak.

Összegzés:

• A szorongás a test normális reakciója veszélyhelyzet esetén.
• Ha a közvetlen környezetünkben jelentkezik fenyegetés, a félelem adaptív.
• Maladaptív az olyan helyzetek elképzelése, amelyek lehet, hogy meg sem történnek.
• A szorongás jól reagál a kezelésre. Képes vagy kigyógyulni belőle, és jobban leszel.
• Az új élmények hatására az agy képes fejlődni, és idővel a szerkezete is megváltozhat.
• Sokat jelent, ha elhiszed, hogy a szorongás enyhülése rajtad múlik, és a kemény munkád eredménnyel fog járni. Képes vagy rá!

Forrás: Nyugi!

Ajánlott könyvek: