Végezzünk egy gyors számolást: ha huszonöt éves vagy, 9125 napot éltél. Ha betöltötted a negyvenet, 14 600 nap van mögötted. Ha pedig elérted az ötven évet, 18 250 napot töltöttél ezen a földön. Azonban fogadni mernék, hogy e sok ezer nap közül alig néhány olyan akad, amely valóban kiemelkedő. Legyen az akár pozitív vagy negatív, csak pár „piros betűs nap” van az életedben, amelyekről elmondhatod, hogy megváltoztatták az életedet.
Mike coach kiváló életúttervező szakember, és A legjobb önmagad című könyve a bibliája, a „Hogyan csináljuk?” tanácsadó kézikönyve, amelyből megtudhatjuk, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat és a legtöbbet úgy, hogy felfedezzük magunkban a lehető legjobb személyiségünket, hogy azt a leghatékonyabban kamatoztathassuk. Mike Bayer nem szlogeneket hangoztat, és nem csupán hiábavalóan koptatja a divatos szakkifejezéseket. Megfontolt, gyakorlati, cselekvésorientált szakember, vagyis a tettekre helyezi a hangsúlyt, és elmondja olvasójának, hogy jelenlegi helyzetéből hogyan juthat el a céljához, legyen az akár személyes, a családdal, a munkával, a spiritualitással vagy a szellemi-lelki fejlődéssel kapcsolatos célkitűzés, vagy ezek összessége. Mike ugyanakkor nem ezermester; ő arra hivatott, hogy felismerje és beláttassa, életed minden területén te vagy a közös nevező. Veled kezdődik és végződik minden ahhoz, hogy a legjobb önmagad lehess.
A VÁLTOZÁS 5 TANTÉTELE
Őszintén hiszem, a te életutad különbözik mindenki másétól. Ugyanakkor van néhány alapvető eszköz és módszer, amely kiállta az idő próbáját; emellett az is fontos, hogy sikerélményként éld meg a Legjobb önmagad modelljének alkalmazását. Ezek az eszközök, amelyeket a változás öt tantételének hívok, segítenek mentálisan felkészülnünk arra a folyamatra, amely végbemegy bennünk.
A változáshoz szükséges, hogy a megfelelő hozzáállást és szemléletmódot alakítsd ki, ezért azt akarom, hogy mindent a következő módon közelíts meg:
Kíváncsisággal, őszinteséggel, nyitottsággal, akarattal és összpontosítással
KÍVÁNCSISÁG
Nagyon kíváncsi természetű ember vagyok, ezért sok kérdést teszek fel, különösen akkor, amikor valakivel először találkozom. Már észre sem veszem, hogy ezt teszem. De nagyon hálás vagyok a velem született kíváncsiságért magam és mások iránt, mivel ez nagymértékben hozzáárul ahhoz, hogy segíteni tudjak másokon.
Rájöttem ugyanakkor arra is, hogy nem mindenki rendelkezik ezzel a veleszületett kíváncsisággal, sőt azt tapasztaltam, hogy sokan egyáltalán nem kíváncsiak. Életük hosszú szakaszát így élik le, míg valamilyen válsághelyzet rá nem kényszeríti őket arra, hogy átértékeljék a helyzetüket. És amikor felébred bennünk a kíváncsiság saját magunk iránt, változásra áhítozunk.
A kíváncsiság nem más, mint erős vágyakozás a megismerésre, vagy hogy megtanuljunk valamit. Ha kihuny belőlünk a kíváncsiság, nem tudjuk felfedezni magunkat. Tudom, hogy olykor megijedünk attól, hogy a dolgok mélyére ássunk, lehántsuk a lényeget rejtő rétegeket, és lesöpörjük a port arról, ami már évtizedek óta bele van plántálva a lelkünkbe, és észrevétlenül, alattomos módon bele is gyökeresedett. Ám ha megvilágítod az elméd vagy a szíved sötét zugait, látni fogod, hogy bármi legyen is ott, közel sem olyan félelmetes, mint amilyennek látszott, és ismét erős lehetsz, minden elképzelésedet felülmúló módon.
Amikor a gyermeki kíváncsiságra gondolunk, kisgyermekeket látunk magunk előtt, amint a kezükkel beletúrnak a homokba, és nézik, amint az átfut az ujjak között, vagy csodálkozva figyelik, amint egy madárcsapat felrepül, vagy pedig sivalkodnak az örömtől, miközben a vízben pancsolnak. Ez a tapasztalatok útján megszerzett tudás; a körülöttük lévő világ megértéséhez latba vetik minden érzékszervüket, és azt akarom, hogy tanuld el tőlük a kíváncsiságnak ezt a fajtáját, különösen, amikor magadat akarod megismerni. Azt szeretném, ha tudatában lennél a gondolkodásmódodnak, a viselkedésednek, és annak, ahogyan a világban boldogulni próbálsz.
Walt Disney mondta egyszer: „Folyamatosan előre haladunk, új ajtókat nyitunk ki, és új dolgokra vállalkozunk, mert kíváncsiak vagyunk, és a kíváncsiság új utakra visz minket.” Ebben rejlik a kíváncsiság alapvető természete, és megmutatja, mennyire hasznos lehet számunkra, ha felvállaljuk és tápláljuk magunkban. És bár azt kérem tőled, hogy elsősorban a belső világodra légy kíváncsi, az kivetül és kapcsolatot tart fenn a körülötted lévő világgal, új gondolatokkal, távlatokkal és elképzelésekkel. A kíváncsiság valójában eszköz arra, hogy rajta keresztül magunkba szívjuk a tudást. Kíváncsiság híján nem lennénk képesek tanulni.
ŐSZINTESÉG
Mivel munkánk alapvető célja az, hogy összhangba kerüljünk a legjobb énünkkel, beláthatod, hogy az őszinteségnek miért van ilyen nagy jelentősége. Ha bármiről is hazudsz önmagadnak (amire a legjobb éned sosem vetemedne), beleszámítva az utad során felgyülemlett félelmeidet is, csak akadályokat gördítesz a fejlődésed elé. Thomas Jefferson azt mondta: „Az őszinteség az első fejezet a bölcsesség könyvében.” És mi valójában bölcsességre szeretnénk szert tenni. Hogy minden esetben okos döntést hozhassunk. És a bölcsesség az őszinteséggel kezdődik.
Az őszinteség és a hitelesség egy és ugyanaz – mindkettő arról szól, hogy a helyes dolgot tegyük. Azt akarom, hogy helyesen cselekedj e folyamat során. Ha azt gondolod, hogy összhangba kerülhetsz magaddal, ha titkokat őrizgetsz, meg kell mondanom neked, hogy tévedsz. Ha már jó ideje igyekszel valamit elkerülni, kizárni az életedből, itt az idő, hogy szembenézz vele – ígérem, hogy a beismerés és a következményei korántsem olyan kellemetlenek, mint ahogy gondolod. Csak annyira vagyunk betegek, amennyire a titkaink azok. A titkok és a szégyen visszatart attól, hogy pozitív eredményekre juss az életedben, mert rossz útra terelhet az utazásod során. Nagyon szeretnék neked segíteni abban, hogy megbékélj minden lelki terheddel, ezért egyezzünk meg abban, hogy az a legjobb, ha az igazság mezejéről indulunk neki ennek az útnak.
NYITOTTSÁG
Ha a nyitottságot választjuk, az olyan, mintha kinyitnánk a lelki szemeinket, hogy megláthassuk azokat a válaszokat is, amelyek eddig rejtve voltak előttünk, mert nem vettük észre őket: mert lelki vakságban szenvedtünk.
Mivel az agyunk a túlélésre van beprogramozva, az elménk természettől fogva nem nyitott és befogadó, amikor új dolgokkal és gondolatokkal, elképzelésekkel kerülünk szembe. Az agyunk felismeri és nyugtázza, hogy amit jelenleg csinálunk, elég jól működik számunkra, ezért kerüli a változtatást. Nem vagyunk komoly veszélyben, ezért fenntartja a meglévő helyzetet. Elménk alapelve, hogy „ami nem törött vagy romlott el, azt nem kell megjavítani”. Csakhogy mi nem arról beszélünk, hogy egy minket közvetlenül fenyegető veszély elöl el kell menekülnünk; ehelyett azt tárgyaljuk meg, hogy hogyan tudnánk úgy élni, hogy ne csupán túléljünk, hanem viruljunk.
A nyitottságnak alapvető szerepe van, amikor arra próbálunk megoldást találni, hogy hogyan éld az életedet. Pakoljunk ki mindent az asztalra, és fedezzük fel együtt azokat a pontokat, ahol a legkisebb változtatás is óriási pozitív eredményt hoz. Minél nyitottabban állsz hozzá az új elgondolásokhoz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy sikerrel jársz. Nyitottnak lenni lényegében azt jelenti, hogy tanítható vagy. Az életem egyik legnagyobb felismerése az, hogy mennyire felszabadító dolog taníthatónak lenni. Biztosítalak róla, hogy jobb lesz az életed, ha elfogadod azt a gondolatot, hogy nem mindig tudod minden kérdésre a választ; hogy a már meglévő válaszaidat új információkkal kell felfrissíteni; és hogy jobban is csinálhatod a dolgaidat, mint most. Gondolj a nagy görög filozófus, Szókratész szavaira: „Az igazi bölcsesség abban áll, hogy tudom, nem tudok semmit.” Tedd magadévá ezt a megállapítást. Karold át, és szorosan öleld magadhoz, mert ha elfogadod azt a gondolatot, hogy valójában nem tudsz semmit sem, hirtelen olyan leszel, akár a szivacs, és folyton magadba szívod az új elgondolásokat és nézőpontokat.
Képzeld el, hogy az egész életedet egy fal mögött élted. Soha nem mertél még csak gondolni sem arra, hogy kilépj mögüle, míg végül egy napon az egyik barátod eljött hozzád, és a kezedet megragadva kivonszolt a túloldalra. Ott életedben először megpillantottad a napfelkeltét. Legyen ez a könyv az a barátod, aki megfogta a kezedet, és a napfelkelte pedig legyen a te gyönyörű, legjobb éned. Légy nyitott mindennel szemben, ami az utadba kerül.
AKARAT
Amikor több mint tizenhat évvel ezelőtt végül kijózanodtam, a felépülési, tisztulási folyamat során megtanultam, hogy minden tőlem telhetőt meg kell tennem, hogy tiszta is maradjak. Tudtam, hogy nem akarok visszaesni, ezért bármit megtettem, amit a mentoraim, a támogatóim és a terapeutáim javasoltak. Többek között részt kellett vennem naponta a tizenkét lépcsős segítőprogram jegyében szervezett összejöveteleken, mindennap fel kellett hívnom egy mentort, önkéntes munkát kellett végeznem, hogy visszaadjak valamit a közösségnek, minden reggel imádkoztam, és minden este átgondoltam a napomat. Kétségbeesetten vágytam a megoldásra, mert többé már nem volt válaszom a függőségemre, ugyanakkor tanácsokat kértem mindenkitől, akinek megvolt, ami nekem hiányzott: a lelki békéje. Biztos lehetsz benne, hogy ha valaki radikális változást vitt végbe az életében, így például szakított a függőségével, lefogyott vagy alapvetően módosított a karrierjén, mindvégig nagy akaraterőre volt szüksége. Az akarat, a hajlandóság mindig cselekvést jelent; folytonosan tenned kell a célod elérése érdekében – nem elég, ha csak gondolsz rá.
Neked is minden szükséges áldozatot meg kell hoznod azért, hogy jobbá tedd magad. Igen, lehetséges, hogy ez azt követeli tőled, hogy jócskán ki kell lépned a komfortzónádból, ezért kell a változást ennyire akarnod. Amint azt korábban elmondtam, ez nem is olyan nehéz és megterhelő! Meglepődve fogod tapasztalni, hogy miután tökéletesen vizualizáltad, vagyis elképzelted a célodat, nem igényel tőled nagy erőfeszítést, hogy elvégezd azt a munkát, amellyel elérheted. Hiszem, hogy ha valamit igazán meg akarsz tenni, akkor meg is csinálod! Sir Richard Branson, a brit mágnás és milliárdos, aki a Virgin Group multinacionális vállalatot alapította, azt mondta: „Az élet sokkal nagyobb mulatság, ha nem helyett igent mondasz.” Pontosan erről beszélek. Mindig akarj igent mondani, és aztán ezt tettek kövessék, és akkor sosem fogsz csalódni.
ÖSSZPONTOSÍTÁS
A változás utolsó tantétele az összpontosítás, amit úgy is felfoghatsz, hogy maradj a választott utadon, és ne térj le róla. Ha megkérdezünk bármely vezetőt, mi a fő oka annak, hogy rendkívüli sikereket értek el, egy szóval fognak válaszolni: összpontosítás.
Oprah Winfrey egyszer azt mondta. „Érezd az erőt, ami abból származik, hogy arra összpontosítasz, ami érdekel és izgalomba hoz.” Oprah nagyon boldognak tűnik, hogy azt csinálja, amit szeret, igaz? LL Cool J pedig azt javasolta: „Folyamatosan összpontosíts; menj az álmaid után, és haladj a céljaid felé.” Az összpontosítás a kulcs.
Vegyünk a való életből egy jelenetet, amely hűen bemutatja nekünk az összpontosítás erejét: nézzük meg az érem másik oldalát, vagyis hogy mi történik akkor, ha nem összpontosítunk, figyelünk oda kellőképpen egy fontos feladatra. A vezetés közbeni szöveges üzenetek váltása valóban a legjobb (és legelterjedtebb) példája annak, amikor az emberek megpróbálják megosztani a figyelmüket a feladataik között, ami akár halállal is végződhet. A National Safety Council szerint 1,6 millió karambol történik minden évben annak következtében, hogy az emberek a mobiltelefonjukat használják vezetés közben. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik autóbaleset emiatt következik be. Legkevesebb kilenc ember veszíti el az életét naponta azért, mert vezetés közben elvonja a telefon a figyelmét. Nem tudunk egyszerre két helyen lenni, fizikailag és mentálisan. Ahhoz, hogy elvégezhessük azt a munkát, amellyel jobbá tehetjük az életünket, a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárnunk a figyelemelterelő tényezőket, és olyan körülményeket kell teremtenünk, amely támogatja az összpontosítás szükséges mértékét.
Most pedig meg kell határoznunk, hogy hogyan is tudsz a legjobban összpontosítani. Mi a te egyedi, bevált módszered arra, hogy ne kalandozzanak el a gondolataid, és ne térj le a célodhoz vezető útról? Az „egyedi” szót használtam az imént, mert mindenki más módon fókuszál. Például miközben ezt a könyvet olvasod, úgy érezheted, hogy jobban tudsz a szövegre összpontosítani, ha egyedül vagy a csendes hálószobádban egy csésze tea és egy toll társaságában. De az is lehet, hogy akkor tudsz a legjobban fókuszálni, ha körülötted zajlik az élet, árad az energia, ezért számodra az a jobb megoldás, ha egy kávéházban a laptopodon olvasol. Ha nem vagy biztos benne, melyik forma jön be neked, kísérletezz egy kicsit, próbálj ki néhány különböző környezetet, és határozd meg, hogy melyikben tudsz leginkább a témára hangolódni. Az első pillanattól fogva biztosnak kell lennünk abban, hogy jelen vagy, és tökéletesen összpontosítasz az előtted álló munkára.
Forrás: Legjobb önmagad
Ajánlott könyv: