Ebben a cikkben a misztériumok legnagyobbikával, az emberi elme erejével foglalkozunk. Ez a filozófiánk egyik legalapvetőbb kérdése. Magában hordozza minden siker és kudarc titkát. Olyan alapelv, amellyel mindenkinek meg kell ismerkednie, aki meg akarja szerezni a bőség kulcsát és el akar jutni a boldogság szigetére. Az emberiség által ismert egyik legfontosabb, mégis a legkevésbé tisztázott kérdés.

Az elme hasonlít egy termékeny kerthez, amelynek talaján – megfelelő erőfeszítéssel – szükséges és hasznos dolgokat termeszthetünk, de ha elhanyagoljuk, akkor csak gaz fog nőni rajta. Az elme folyamatosan dolgozik: épít vagy rombol, nyomorúságot, boldogtalanságot és szegénységet vagy örömöt, élvezetet és bőséget teremt, de soha nem tétlen.

Az elme az ember leghathatósabb, mégis legkevésbé vagy legrosszabbul használt eszköze. Ez általában azt jelenti, hogy egyáltalán nem használjuk.

A tudomány számos mély titkát feltárta már a természetnek, de az emberi bőség leghatalmasabb forrását, az elmét és az általa létrehozott gondolatokat még nem. Ez a titok még nem tárult fel teljesen, talán mert az ember oly megbocsáthatatlan közönnyel viseltetett Isten e hatalmas adománya iránt. A gondolat ereje a legtitokzatosabb és leghatalmasabb valamennyi rendelkezésre álló erő közül. Végtelenül jótékony és végtelenül veszélyes is lehet attól függően, hogyan használjuk.

A gondolat erejével az emberiség birodalmakat épített. Mások porig rombolták ugyanezeket a fenntartóságokat, ugyancsak a gondolat erejével. Minden ember által teremtett dolog – akár jó, akár rossz – egy gondolatmintával kezdődik. Minden ötlet a gondolat által fogan. Minden terv, cél és vágy ebből születik. Ez az egyetlen, amely felett az ember teljes kontrollal rendelkezik.

A történelem során az emberek hol bölcsen, hol felelőtlenül használták a gondolat erejét. Egy ismeretlen falkárpitos rosszkedvűen ült börtöncellájában azon morfondírozva, hogy miért foszt meg az élet egyeseket a szabadságtól és a bőségtől, míg mások, akiknek semmivel nincsenek jobb képességei vagy előjogai az élet áldásaihoz, magasabb pozícióba kerülnek az életben. A falkárpitosnak nem voltak befolyásos barátai. Nem volt különösen magasan képzett sem. De valami történt az elméjében, ami a borongós gondolatokat azzá az eltökélt szándékká változtatta, hogy kiszabadítja magát. A falkárpitos elkezdett gondolkodni.

A világ akkor hallott legközelebb a kárpitosról, amikor megjelent a könyve, amelyben őszintén leírta eszmefuttatásait, és kinyilvánította életcélját. Volt, aki elolvasta a könyvet, és elnézően mosolygott, mások kézbe se vették, mondván, hogy a szerző bolond, annyira hajmeresztőek voltak az elképzelései.

Mire a világ újra felfigyelt az „őrült” kárpitosra, addigra az fél Európát elnyomás alatt tartotta, a kontinens másik fele pedig rettegve küzdött az életéért. Lángba borította a világot, a tűz átért az Atlanti-óceánon, és perzselni kezdte az Amerikában élőket. Ők azonban elégedetten élték tovább életüket azzal a meggyőződéssel, hogy a tűz majd magától kialszik.

Aztán felvirradt a rettenetes vasárnap Pearl Harborban, és az Amerikában élőknek fel kellett ismerniük, hogy a világ lángokban áll és a személyes szabadság világszerte veszélyben forog azért, mert a hajdani kárpitozó gyakorlatba ültette gondolatait.

 

 

Hitlernek azért sikerült gondolatai erejét romboló módon használni, mert a világban oly sokan elmulasztották, hogy gondolataikat pozitív tettekké alakítsák. Habár gondolatai nem voltak helyesek, mégis nagyon erőteljesnek bizonyultak, mert a gondolatokat tervek és tettek követték, és előidézték a II. világháború kitörését.

Egy másik férfi, szintén pénz és befolyásos barátok nélkül, a gondolatok erejét bölcs módon használta. Ő alapozta meg az amerikai ipart, amely ma tízezreknek biztosít megélhetést. Andrew Carnegie-nek hívták. Szorgalmasan tanulta és gyakorolta a helyes és bölcs gondolkodás művészetét.

Thomas A. Edison ugyanebből az erőből táplálkozva vált minden idők egyik legnagyobb feltalálójává.

Henry Ford a gondolat erejével érte el, hogy gépkocsijai mára a világ minden tájára eljutottak. Elméje pontosan olyan volt, mint mindenki másé, de ő a sajátját gondolkodásra használta, nem pedig a félelem és a saját maga által teremtett korlátok dédelgetésére.

Az az 56 bátor férfi, aki aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és ezzel létrehozta az Amerikai Egyesült Államokat, olyan hatékonyan használta a helyes gondolkodás erejét, hogy Amerika azóta a leggazdagabb és leghatalmasabb ország lett a világon.

Ne legyenek illúzióink: mindenki, aki a középszerűségen túlmutató tartós sikert ér el, el kell, hogy sajátítsa a helyes gondolkodás művészetét. A helyes gondolkodás támogatása nélkül a személyes siker Négy Nagy Alapelve használhatatlan lenne. A személyes kezdeményezés alapelve pedig egyenesen veszélyes lehet, ha nem a helyes gondolkodás vezérli.

Vizsgáljuk meg a helyes gondolkodás lépéseit, hogy a személyes kezdeményezést hatékonyan az elérendő célra irányíthassuk!

 

 

A helyes gondolkodás két alapon nyugszik:

a) Indukció: a résztől az egészig, a részlettől az általánosig, a személyestől az egyetemesig vivő gondolatmenet folyamata.

b) Dedukció: annak megállapítása, hogy az előzmények szükségszerűen milyen következményt szülnek.

A helyes gondolkodó e lépések segítségével teszi gondolatait hatékonnyá:

  •  Elkülöníti a tényeket a feltételezésektől és szóbeszédtől.
  •  Két csoportra osztja a tényeket: fontosakra és nem fontosakra.

 

Mi számít fontos ténynek? Azok, amelyek egy nagy cél megvalósítását előrelendítik. Minden más viszonylag jelentéktelen.

A helyes gondolkodó kedvenc kérdése a „Honnan tudod?”, mert tudni akarja az adott információ megbízhatóságát. Tisztában van azzal, hogy a legtöbb vélemény puszta reménykedés, nem pedig a tények alapos mérlegelésének az eredménye.

A helyes gondolkodó felismeri, amikor mások megalapozatlan véleménnyel akarják megtéveszteni, és gondosan odafigyel, hogy elkerülje az efféle csapdákat.

 

Forrás: Naphill.org

 

Ajánlott könyvek:

.
Siker

A TELJES GONDOLKODJ
ÉS GAZDAGODJ

FEJLESZD
A GONDOLKODÁSOD