A tiszta nyugalom tudatfeletti ereje
A tudatállapotok hatalmas energiamezőket generálnak. Ezek gyógyító vagy megbetegítő gondolatokká és érzelmekké válhatnak. Az akut vagy krónikusan negatív gondolatok és érzelmek romboló hatásúak lehetnek. Megzavarhatják teljesség-egyensúlyunk kényes szerkezetét. A negatív érzelmeket nem szabad alábecsülni, mivel egyetlen negatív érzelem romboló hatása is visszafordíthatatlan lehet. Tudatos szemszögből nézve az olyan érzelmek, mint a féltékenység vagy a düh, egy pillanat alatt megváltoztathatják sorsunkat.

Mindezek miatt úgy gondolom, hogy pozitívabb, felemelőbb belső párbeszédet kell folytatnunk önmagunkkal. A tudatfeletti segít abban, hogy megváltoztassuk romboló állapotainkat, mégpedig úgy, hogy a tiszta nyugalom erejének felhasználásával kiszabadít minket a csapdából, s végül kigyógyít minket lebetegítő helyzetünkből.

A tiszta nyugalom a tudatfeletti természetes mellékterméke. Dönthetünk úgy, hogy kiszabadulunk a negatív állapotból, ha tudatossággal és a tiszta nyugalom erejével magunkévá tesszük a pillanatot.

A tiszta szó irodalmi értelemben „ragyogó” vagy „fénykibocsátó” jelentéssel is bírhat. A nyugalom szót leginkább „abszolút békeként” jellemezhetjük. Ezért a tiszta nyugalom „ragyogó békeként” is meghatározható. Ellentétben azzal a rengeteg pusztító állapottal, amelyet nyugtalanság és zavartság jellemez, a tiszta nyugalom az egyetlen olyan állapot, amelyet a tudatfeletti generál. Ez egy olyan békés állapot, amely mind a saját tudatunk fényét, mind pedig az Univerzális tudatosság isteni ragyogását is tükrözi. A pusztító állapotból a tudatfeletti állapotba történő kvantumugrás egyetlen lépés véget nem érő útja, amely a rendezetlen és zavart majomelmétől az isteni, teljes és beteljesedett elméig ível át.

Az isteni elme átragyog mindenen. A lelkünk, a lényünk forrása a fény mikrokozmosza, az Univerzum pedig a fény makrokozmosza. Tiszta nyugalom révén a két fénysugár egymáshoz ér, s ezen a ponton a tudatfelettiből elkezdi sugározni a csodateremtés fehér fényét.

Ha elkötelezzük magunkat a tiszta nyugalom tartós állapota mellett, az a tudatfeletti gyógyulás legnagyobb csodájának megnyilvánulása.

Gondoljunk rá úgy, mint a legelső gyógyszerre, mert ez az a gyógyszer, amely a béke végtelen erején keresztül képes megváltoztatni minket. A tiszta nyugalom békét teremt, amely egy pillanat alatt bekövetkezik és egy örökkévalóságon át tart.

Tudatfeletti léleknevelés
A tudatfeletti gyógyítás mélyen a lelki autonómia fogalmában gyökerezik. A lelki autonómia a teljességgel járó legnagyobb erőt jelenti, különösen akkor, ha azt vesszük, hogy a lélek lényünk egészének leglényegesebb aspektusa. Egyszerűen fogalmazva: a lélek a lényünk forrása és ezért egyben a legnagyobb erősségünk.

Ne feledd, hogy két, egymástól egészen különböző énből állunk: egy halandó énből, az egóból és egy halhatatlan énből, a lélekből. Halandó énünk átmeneti. Vannak hibái és sebezhető. Halhatatlan énünk örök. Tökéletes és mindenható. Halandó énünk hatalmas tudattalan mélységeiben található a karmikus szenvedés archívuma. Ezek fájdalmas élettapasztalatok, leckék, amelyek hajthatatlan elszántságot ébresztenek bennünk a menekülésre, a fájdalom elkerülésére és enyhítésére. Sajnos nincs menekvés. Halandó énünk a fájdalom és a szenvedés örök forrása. Az eredmény az, hogy halandó énünket számtalan olyan dolog hajtja az élvezetek jelentette figyelemelterelés felé, amelyek a szenvedés és függőség végtelen körforgásában jönnek létre.

A tudattalan halandó én a karma és a tanulságok hordozója, míg a tudatfeletti lelki én az átalakulásunk hordozója. A tudatfeletti léleknevelési folyamat nehéz, de az Univerzum rendelkezésünkre bocsátott néhány olyan biztonsági mechanizmust, amelyek megkönnyítik erőfeszítéseinket. A fontos biztonsági intézkedések közé tartozik, hogy a tökéletesség és a tökéletlenség összefonódnak. Az Univerzumban semmi sem vész kárba. Erre úgy érdemes tekinteni, hogy a tökéletlenség végső soron a tökéletesség mélységeibe árad bele. Akárcsak a placeboeffektus esetében, sok minden, amiről úgy gondoljuk, megtörténik velünk, valóban megtörténik velünk. Minden karmikus tanulság elkerülhetetlenül közelebb visz minket a móksához, a felszabaduláshoz.

Tehát a karma és a móksa között szimmetria áll fenn, amelyet a megvilágosodott elme képes elfogadni és megérteni. Látod, hogy a megérteni szót az elfogadni szó előzte meg? Ez azért van, mert a megvilágosodás csak akkor gyúlhat ki bennünk, ha megadjuk magunkat.

Meg kell tanulnunk megadni magunkat, és elengedni minden olyan hibát és haragot, amelyet tévesen társítottunk tökéletlen, minden karmikus kapcsolatunkhoz. Ekkor a móksa tökéletesen szimmetrikus fizikája lehetővé teszi, hogy önmagunk mindenévé váljunk. Végül pedig olyan szülei leszünk önnön magunknak, amilyenek világi szüleink nem lehettek. Ne feledd: a szüleinket mi választjuk meg. Életünk részei ők, s nagy szerepük van abban is, hogy megtanuljuk a számunkra előírt leckéket, s végül saját magunk szüleivé váljunk. Mindennek hála pedig több szinten is gyógyulni tudunk majd.

A tudatfeletti penge éle
Az igazságról alkotott korábbi nézetek átalakulása egy mélyebb identitás síkján általában kényelmetlen. Ez egy felsőbb célt szolgál, mivel lehetővé teszi számunkra a tudatos szándék és az identitásunk átalakítását

Adyashanti, a neves spirituális oktató fogalmazta meg ezt talán a legjobban, amikor azt mondta: „Félreértés ne essék, a megvilágosodás egy pusztító folyamat. Semmi köze ahhoz, hogy jobbá váljunk, vagy többé-kevésbé boldogok legyünk. A megvilágosodás a valótlanság szétesése. Amikor átlátunk a színlelésen. Mindent teljesen felszámolunk, amit igaznak gondoltunk.” Egy ilyen átalakító folyamat eredménye gyógyulási válságot idéz elő.

Tudatfeletti szempontból minél kifinomultabb az energiánk fejlődése, annál érzékenyebbé válunk a világ vaksötétségére.

Ahogy a tudatunk egyre tágabb és éberebb lesz, érzékenyebbek leszünk mind a belső energiáinkra, mind a minket körülvevő külső energiáinkra. A szándékok, gondolatok, érzések, emlékek, álmok, emberek, ételek, zajok, környezetek és körülmények valószínűleg nagyobb hatással lesznek ránk. Ez azért van, mert ahogy fejlődik a tudatfeletti, s finomítjuk a rezgéseinket, a finomítatlan energiával szembeni toleranciánk nagymértékben csökken.

Azoknak, akikkel körülvesszük magunkat, az elfogyasztott ételeknek és a cselekedeteknek, amelyekben részt veszünk, mind magasabb frekvencián kell rezegniük, különben nem fogjuk azt érezni, hogy helyük van az életünkben. Emellett a rezgési frekvenciáink növekedésével gyökeresen megváltozhatunk, oly módon, hogy békére és nyugodt, kifinomult környezetre vágyunk.

Annak ellenére, hogy tudatfeletti aspiránsokként átmenetileg ebben a világban létezünk, meg kell tanulnunk felismerni, hogy az Univerzum részeiként örökkévalóak vagyunk. Azáltal, hogy felismerjük és megalapozzuk Univerzális identitásunkat, jelentős szigetelést építünk magunk köré a világ külső zajaival és destabilizáló erőivel szemben.

Nem az a fontos, hogy a külső világ illúziója beteljesítsen minket; hanem az, hogy a belső örök forrás teljesen feltöltsön bennünket.

A materialista gondviselés, amely látszólag körülvesz minket, csak illúzió. A tudatfeletti átalakulás nehéz. Olyan illúziók halálát idézi elő, amelyekkel eddig azonosultunk, és arra késztet bennünket, hogy felismerjük: soha többé nem térhetünk vissza korábbi önmagunkhoz. Csak egy út létezik. Tovább kell táncolnunk a kifeszített kötélen a tudatfeletti felé vezető szent úton, a pozitív várakozás szellemében.

Egyre egyértelműbbé válik, hogy a várakozás révén azt idézzük elő, amit várunk, s amire végeredményként számítunk.

Gyakorlat a pozitív várakozás megteremtéséhez:

Megtanítottak minket arra, hogyan vegyük számításba előre az élet negatív eseményeit, hogy aztán elkerülhessük őket. Lehet, hogy ez is fontos része a materialista világ túlélési kézikönyvének, de korlátozza az Univerzális elme pozitív magenergiája ösztönözte alkotás és manifesztáció képességét. Létezik egy ősi praktika, amelyet a tibeti gondolkodók már évezredek óta gyakorolnak. Az évszázadok során ezt a pozitív várakozás fokozott érzetének felerősítésére és varázslatos csodák megvalósítására használták.

Olvasd el a következő utasításokat. Ezután hunyd le a szemed, s tartsd csukva, amíg lépésről lépésre be nem fejezed a gyakorlatot. Használhatod az okostelefonodat vagy más eszközt is az utasítások rögzítésére és lejátszására.

Lelki szemeid előtt képzeld el a kívánt csodát.

Képzeld el, amint körülvesz az űr fekete tere.

Vizualizálj egy fémesen ragyogó csillagot a távolban.

A kívánt csodát vetítsd ki a harmadik szemeden keresztül (a szemöldökeid között), kifelé a távolban sugárzó csillag irányába, hogy a csillag magába tudja szívni.

Miután a csillag elnyelte a kívánt csodádat, fogadd be és szívd az elmédbe az energiával teli csodát a harmadik szemeden keresztül.

Képzeld el, hogy a csillag három egymást követő alkalommal szétrobban az elmédben, majd húzd le a csillagot a szíved felé, ahol ismét háromszor szétrobban.

Végül húzd ki a csillagot a harmadik szemedből, és tedd vissza az Univerzális fekete térbe.

Heti három alkalommal napi kétszer végezd el ezt a manifesztációs gyakorlatot, hogy fokozhasd a várakozás csodáját – és csak figyeld, mi történik!

Forrás: Csodák útja

Ajánlott könyvek: