Éld az életed! – Hogyan kezeljük érzelmi problémáinkat Louise L. Hay módszerével

Louise Hayről azt tartják, hogy bármilyen érzelmi problémát tudott kezelni. Forradalmi könyve, az Éld az életed! több mint 50 millió példányban kelt el. Louise 2017-ben, 90 éves korában elhunyt, rá emlékezve felidézzük a legfontosabb útmutatásait, amelyeket követve oly sokan örökre megváltoztatták és meggyógyították az életüket.

 

LOUISE ÉLETE ÉS AZ ELSŐ LECKE

Az élet kicsit sem bonyolult. Amit adunk, azt kapjuk vissza. Amit magunkról hiszünk, az beigazolódik.

Hiszem, hogy mindannyian felelősök vagyunk azért, ami az életünkben történik – akár jó, akár rossz.

Minden gondolatunkkal a jövőnket alakítjuk. A tapasztalatainkat valamennyien az elképzeléseinkkel és az érzelmeinkkel teremtjük – vagy ahogy hívom őket: a „mintáinkkal”.

Ha békét és harmóniát teremtünk az elménkben, megjelenik az életünkben is. Nem számít, honnan származunk, javíthatunk a sorsunkon.

 

Én vagyok rá az élő bizonyíték. Másfél éves koromban a szüleim elváltak. Sosem tudtam igazán eldönteni, hogy az anyám szerette-e a mostohaapámat, vagy csak azért ment hozzá, hogy legyen fedél a fejünk fölött.

Csakhogy elhibázott lépés volt a házasságuk. A mostohaapám olyan brutális környezetben nőtt fel, hogy fogalma sem volt arról, ho

gyan lehetne belőle másfajta családfő. Mi pedig ott rekedtünk abban az erőszakos otthonban.

Azután körülbelül ötéves koromban az egyik szomszédunk megerőszakolt. Mindent összevetve elmondhatom, hogy a gyerekkorom állandó fizikai és szexuális abúzusokról szólt és kínszenvedésről.

Tizenöt évesen már nem bírtam tovább elviselni a szexuális bántalmazást, és elszöktem. Annyira éheztem a szeretetre, hogy bárkinek odaadtam magam, aki egy csöppet is kedves volt hozzám.

Nem sokkal a tizenhatodik születésnapom után egy kislánynak adtam életet, de lehetetlennek éreztem, hogy megtartsam. Soha nem tapasztaltam meg az anyaság örömét, csakis a veszteséget, a bűntudatot és a szégyent.

Az erőszak, amin keresztülmentem, és a vele járó érzés, hogy teljesen értéktelen vagyok, vonzotta az olyan férfiakat, akik rosszul bántak velem.

Ám a pozitív munkatapasztalataimnak köszönhetően az önbecsülésem fokozatosan javult. Ezek a férfiak pedig eltűntek az életemből.

Mivel a régi mintám – miszerint tudattalanul is azt hittem, hogy bántalmazást érdemlek – immár a múlté lett, ezek a férfiak nem illettek a képbe.

Nem helyeslem a viselkedésüket, de tény, ha nem lett volna ez a „mintám”, ők nem is vonzódtak volna hozzám.

New Yorkba költöztem és modellkedni kezdtem. Feleségül mentem egy nagyszerű, művelt angol úriemberhez (az üzletember Andrew Hayhez).

Bejártuk a világot, királyi családok tagjaival találkoztunk, és még a Fehér Házban is részt vettünk egy vacsorán. Ám annak ellenére, hogy modell voltam és a férjem szeretett, továbbra is csekély maradt az önbecsülésem.

Tizennégy évnyi házasság után egyszer csak bejelentette a férjem, hogy valaki mást szeretne elvenni – épp, amikor már kezdtem elhinni, hogy a jó is lehet tartós az életemben. Teljesen összetörtem.

 

 

ARRA HASZNÁLTAM A FÁJDALMAM, HOGY MÁSOKNAK SEGÍTSEK

Végül tanácsadó lettem, és kidolgoztam az elméletem, hogy a mentális mintáid okozzák a betegségeid és a traumatikus eseményeket az életedben.

Akkoriban méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam, ezért úgy határoztam, hogy a kezembe veszem a saját gyógyulásomat. Az összes régi, elfojtott dühömet úgy adtam ki magamból, hogy párnákat ütöttem és őrjöngve üvöltöttem. Ezután tisztábbnak éreztem magam.

Később elkezdtem összeillesztgetni a történeteket, amelyeket a szüleim meséltek a gyerekkorukról.

Lassan elkezdtem együttérezni velük, a fájdalmukkal, és sok munka révén ugyan, de felhagytam a hibáztatásukkal. Szigorúbb étrendre váltottam, rengeteg zöldséggel. Hat hónappal a diagnózisom után már tünetmentes voltam.

 

Saját tapasztalatomból tudom, hogy a betegségek meggyógyíthatók – ha hajlandók vagyunk változtatni a meggyőződéseinken, a gondolkodásunkon és a tetteinken.

 

Olykor épp arról derül ki, hogy a legfőbb jó az életünkben, ami korábban a legnagyobb tragédiának tűnt.

Az érzelmi boldogság, a hatalmas személyes és pénzügyi siker a pozitív gondolkodás ereje révén köszöntött be hozzám. Ma már másképp értékelem az életemet.

A segítségemmel te is meggyógyíthatod az életed.

Kezdjük egy egyszerű gyakorlattal! Melyik állítás jellemző rád?

„Az emberek megpróbálnak kihasználni”, vagy „Mindig mindenki olyan segítőkész”.

A két különböző meggyőződés eltérő tapasztalatokhoz vezet. Dönthetsz, hogy melyiket gondolod magadról és az életedről – az fog beigazolódni. Ennek tudatában célravezetőbb azt választani, hogy „mindig mindenki olyan segítőkész”, ahelyett, hogy „az emberek megpróbálnak kihasználni”.

Ha azt akarom hinni, hogy senki sem szeret engem, ezt fogom kapni a világtól.

 

Ha hajlandó vagyok kijelenteni magamnak, hogy „a szeretet mindenütt jelen van, és szeretetre képes és szeretetre méltó vagyok”, akkor ez fog beigazolódni.

 

Tény, hogy felnőtt korunkban készek vagyunk újrateremteni azt az érzelmi környezetet, ami a kisgyermekkori otthonunkat jellemezte.

Fogékonyak vagyunk továbbá újraalkotni a személyes kapcsolatainkban mindazt, ami jellemezte az anyánkkal és az apánkkal való kapcsolatunkat, vagy ami a kettejük viszonyát jellemezte. Gondolj csak bele, hányszor volt már olyan szerelmed vagy főnököd, aki az anyádra vagy az apádra hasonlított!

Úgy bánunk magunkkal, ahogyan a szüleink foglalkoztak velünk. Ugyanúgy szidjuk és büntetjük magunkat, ahogyan ők tették. „Mindent elrontasz!” „Az egész a te hibád!” Hányszor mondtad már ezeket magadnak is?

Hasonlóképpen akár szerethetjük és bátoríthatjuk is magunkat, ha gyerekkorunkban szerettek és biztattak bennünket. „Csodás vagy!” „Szeretlek!” Ezeket milyen gyakran mondod magadnak?

Ennek tudatában lehetőségünk nyílik a változtatásra. Egyetlen dologgal kell csupán foglalkoznunk: az elképzeléssel. Változtasd meg a gondolatot, és a rossz érzés szükségszerűen elmúlik.

 

 

A múltnak nincs hatalma. Egyáltalán nem számít, mennyi ideig éltünk negatív mintával. A kulcs a jelen pillanat. Micsoda nagyszerű felismerés! Ebben a pillanatban elkezdhetünk szabadon élni!

Létfontosságú, hogy megtegyük, hiszen a gondolataink formálják a világunkat – és a fizikai állapotunkat is. Ahogy már említettem, a hosszan dédelgetett neheztelés felemészti a testet.

Valamennyi kóros állapot gyökere a meg nem bocsátás. Ahányszor csak megbetegszünk, meg kell vizsgálnunk a szívünket: kinek kellene megbocsátanunk?

A megbocsátás elengedést jelent. Semmi köze a viselkedés helyesléséhez. Még azt sem kell tudnunk, hogyan bocsássunk meg. Mindössze annyi kell, hogy hajlandók legyünk megenyhülni. Az Univerzum majd gondoskodik arról, hogyan történjék.

Ám a megbocsátás előtt még meg kell tanulnod szeretni önmagad. És akkor szeretet, egészség, boldogság és siker kíséri majd az utad.

 

A GYÓGYÍR MINDIG ÖNMAGAD SZERETETE

Amikor az emberek felkeresnek a problémájukkal, nem is igazán érdekel, mi az – gyenge egészség, anyagi gondok vagy boldogtalan kapcsolatok –, csakis egyetlen dolgon fáradozom: szeressék saját magukat.

Megtapasztaltam, ha valóban szeretjük és elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk, az életben minden a helyére kerül.

Mintha mindenütt apró csodák történnének. Az egészségi állapotunk javul, pénzhez jutunk, és a kapcsolataink kiteljesednek. Mindez, úgy tűnik, erőlködés nélkül következik be.

Önmagad szeretete rendet teremt az elmédben, boldogabb kapcsolatokat és új állást vonz az életedbe, és ettől még a tested is képes lesz normalizálni a súlyát. Egyáltalán nem hiúságról, arroganciáról vagy felfuvalkodottságról beszélek – ezeknek ugyanis semmi köze a szeretethez, ezek félelemből fakadnak.

 

Arról beszélek, hogy tiszteljük magunkat, és legyünk hálásak a csodálatos testünkért és elménkért.

 

Ha bármilyen módon tagadjuk a bennünk rejlő jót és potenciált, az azt jelenti, hogy nem szeretjük magunkat. A lecke, amelyet meg kellene tanulnunk: a szeretet mindenre gyógyír.

 

 

KEZDD AZZAL, AKIT A TÜKÖRBEN LÁTSZ!

Próbáld ki ezt a gyakorlatot:

Nézz a szemedbe a tükörben, mondd ki a neved, és azt, hogy „Szeretlek és elfogadlak pontosan úgy, ahogy vagy”.

Ez sokak számára nehézséget jelent. Néhányan sírva fakadnak, mások mérgesek lesznek, becsmérlik a saját arcvonásaikat, megint mások azt bizonygatják, hogy képtelenek végrehajtani ezt a gyakorlatot.

Volt olyan kliensem, aki a tükröt a szoba másik végébe hajította el, ő maga pedig el akart menekülni. Emlékszem, engem évekig megrémített, ha a saját szemembe néztem a tükörben.

Gyakoroltam, és ma már egész más a helyzet.

 

BOKSZOLD A PÁRNÁT, HOGY LEGYŐZD A HARAGODAT!

Olykor arra van szükségünk, hogy fizikailag is megtapasztaljuk az elengedést.

A tapasztalataink és az érzelmeink is be lehetnek zárva a testünkbe. Nagyon felszabadító tud lenni, ha az autóban felhúzott ablakok mellett üvöltünk. Ha belebokszolunk az ágyunkba vagy belerúgunk a párnánkba, úgy szabadulunk meg a dühünktől, hogy senkinek sem ártunk.

Régebben fájt a vállam. Megpróbáltam ügyet sem vetni rá, de csak nem akart elmúlni.

Végül leültem és feltettem magamnak a kérdést: „Mi történik tulajdonképpen? Mit is érzek?”

Akkor ráeszméltem: „Égő érzés. Ez a haragot jelenti. Mire haragszol?” Semmi sem jutott eszembe, amire neheztelnék, ezért így szóltam magamhoz: „Nézzük, ki tudjuk-e deríteni!”

Hatalmas párnákat halmoztam az ágyamra, és püfölni kezdtem őket.

Körülbelül a tizenkettedik ütés után döbbentem rá, hogy mire vagyok dühös. Egyszerre olyan világossá vált. Így aztán még keményebben kezdtem bokszolni a párnákba, és ezzel kiengedtem az érzelmet a testemből. Másnapra rendbejött a vállam.

 

 

MINDIG AZT ERŐSÍTSD MEG, AMI POZITÍV!

Tanulj meg pozitív megerősítésekben gondolkodni! Bármely kijelentésed lehet helyeslés. Túl gyakran gondolkodunk negatív megerősítésekben.

A negatív jóváhagyások csak abból hoznak többet az életedbe, amit nem akarsz. Sehová sem vezet, ha azt hajtogatod, hogy utálod a munkádat. Ha viszont kijelented, hogy „Most elfogadok egy remek új állást”, az megnyitja a tudatod csatornáit, amelyek meg is teremtik.

Folyamatosan tégy pozitív kijelentéseket arról, mit akarsz az életedben, és mindig jelen időben fogalmazd meg őket, mint például: ilyen és ilyen „vagyok”, ezzel és ezzel „rendelkezem”.

A tudattalanod olyan engedelmesen szolgál, hogy ha a jövőre vonatkozóan fogalmazol – például ezt és ezt „akarom”, vagy ezzel és ezzel „fogok rendelkezni” –, a gondolat ott is fog megrekedni: az elérhetetlen jövőben.

 

ISMÉTELD: „IGENT MONDOK MAGAMRA!”

Emberek százai kapták már tőlem ezt a feladatot. Az elkövetkező hónapban újra és újra mondd el magadnak: „Igent mondok magamra!”

Naponta legalább három-négyszázszor tedd meg. Nem, egyáltalán nem lesz túl sok. Hiszen amikor aggódsz, a problémádat is legalább ennyiszer átrágod. Legyen az „Igent mondok magamra!” a sétáló mantrád, valami, amit szinte szünet nélkül hajtogatsz.

 

IDEJE MEGBOCSÁTANI

Ülj le csendben, csukd le a szemed, és mondd: „Ennek az embernek (ehelyett mondd a nevét) kell megbocsátanom, és megbocsátok neki azért, mert… (ekkor mondd ki, mit tett).”

Ismételd meg újra és újra! Képzeld el, hogy akinek éppen megbocsátasz, így szól: „Köszönöm, most már szabadon engedlek.”

Ezt legalább öt percig ne hagyd abba! Vizsgáld meg a szíved, hogy milyen igazságtalanságokat hurcolsz még magadban. Aztán mondj nekik búcsút!

Magadra is figyelj! Hangosan mondd ki: „Megbocsátok magamnak azért, mert… (és mondd el, mit tettél).”

Ezt is körülbelül öt percig ismételgesd. Egyes tapasztalatokat könnyen el tudunk engedni, míg mások lassan mállanak szét bennünk, mígnem egy nap eltűnnek.

 

 

SZABAD, BOLDOG ÉS SIKERES ÉLET

Előfordul, hogy a kliensek megharagszanak rám, mikor azt magyarázom nekik, milyen könnyen meg tudják változtatni az életüket. Talán úgy érzik, nem értem igazán a problémáikat.

Egyszer egy hölgy nagyon felzaklatta magát, és azt kiabálta: „Azért jöttem ide, hogy segítsen a munkahelyi problémám megoldásában, és nem azért, hogy megtanuljam szeretni magam!”

Számomra pedig annyira nyilvánvaló volt, hogy a legnagyobb gondja az önutálata, és ez hatotta át élete minden területét. Semmi sem sikerülhetett neki, míg ennyire értéktelennek érezte magát.

Nem értett meg és zokogva elrohant, hogy aztán egy év múlva visszatérjen ugyanazzal a problémával és még néhány újabbal. Egyesek tehát nem állnak még készen, de ezért nem szabad elítélnünk őket.

Mindannyian a számunkra megfelelő időben fogunk hozzá a változtatáshoz. Nekem csak a negyvenes éveimben jött el a változtatás ideje.

 

De ne feledd, hogy te irányítod a világod! Azt kapod, amit gondolsz.

 

Ki kell gabalyodnunk azokból a hálókból, amelyeket mi magunk szőttünk saját magunk köré. Ha valaha is bogoztál már ki fonalgombolyagot, tudod, hogy a rángatás és cibálás csak ront a helyzeten. Nagyon finoman kell kioldozgatni a gubancokat. Légy türelmes magaddal is, mikor a mentális csomóidat bontogatod kifelé. A megoldás kulcsa, hogy légy hajlandó elengedni, ami régi.

 

A GONDOLATOKKAL MÉG FOGYNI IS LEHET

Volt olyan kliensem, aki megevett fél kiló vajat, vagy bármi mást, amit talált, amikor elviselhetetlennek találta a saját negatív gondolatait.

Gyerekkorában körbejárt a családi ebédlőasztal körül, és mindenki maradékát megeszegette. A család ezt a szokását aranyosnak tartotta. Szinte ez volt az egyetlen megerősítés, amit kapott tőlük.

Ebből a történetből világosan kiderül, hogy a fogyás nem az akaraterőről szól. Hiszen a tünet kiküszöbölése anélkül, hogy a kiváltó okot megszüntetnénk, teljesen hasztalan. Abban a pillanatban, ahogy az akaraterőnk lazul valamicskét, a tünet újra felbukkan.

A túlsúly csupán a látható nyoma egy mély, belső problémának. Az én értelmezésemben mindig a félelemről és a biztonság utáni vágyról van szó. Amikor aggódunk, bizonytalanok vagyunk, vagy nem érezzük magunkat „elég jónak”, sokan plusz kilókat szedünk fel, hogy megvédjenek bennünket ezek a zsírpárnák.

Ezért nem vagyok hajlandó a túlsúlyra és a diétákra koncentrálni. Az egyetlen fogyókúra, amely működik, mentális: mondjunk le a negatív gondolatokról!

A kliensek gyakran mondják nekem, hogy nem tudják szeretni magukat, mert kövérek, vagy ahogy egy lány fogalmazott: „túl kerek az élek mentén.”

Elmagyarázom nekik, hogy azért kövérek, mert nem szeretik magukat. Amikor elkezdjük kedvelni magunkat, a súlyfelesleg bámulatosan leolvad a testünkről.

Forrás: www.dailiymail.co.uk A részleteket Maureen Brookbanks válogatta Louise Hay Éld az életed! című könyvéből.)

 

Ajánlott könyvek: