Ahogy a dolgok történnek körülötted, az rezgéseket okoz benned, és emiatt nem tudod kontrollálni az érzéseidet? Ha megkérdeznénk a népesség nagy részét, igennel válaszolnának erre a kérdésre. Legtöbben azt mondanák: „Kinézek a világomba, látom a dolgokat, és ez hatással van arra, ahogy érzem magam. Ha kontrollálni tudnám ezeket a dolgokat, jobban érezném magam.”
KONTROLLÁLNI A KÖRÜLMÉNYEKET?
Azt szoktuk mondani, hogy megtennéd, ha tudnád, de egy tágabb, nem fizikai perspektívából nem is akarod ezt megtenni. Nem akarod kontrollálni vagy korlátozni a körülményeket vagy a lehetőségeket, mert megérted, hogy ez az univerzum, melyben te és mi mind koncentrálódunk, rezgésalapú, és a vonzás törvénye működteti.
Mivel tudod kontrollálni, hogy mire figyelsz, ezért azt is tudod kontrollálni, hogy milyen a rezgésed, így afelett is van hatalmad, hogy a vonzás törvénye mivel párosít össze. Meghallod a különbséget? Az egyik verzió ezt mondja: „Kinézek, és borzasztó dolgokat látok, ettől pedig rosszul érzem magam. Tennem kell valamit, hogy kontrollálni tudjam a rossz dolgokat, hogy jól érezzem magam.” Évmilliárdok óta ezen dolgozol – hogy állsz?
SZELEKTÍV FÓKUSZ?
A másik nézet, melyet most megpróbálunk átadni neked, ezt mondja: „Rezgéses lény vagyok, és az határozza meg a rezgésemet, amire a figyelmemet irányítom. Mivel megválogatom, hogy mire irányítom a figyelmemet, módomban áll kontrollálni a rezgéses kimenetemet, mert amint valamire ráirányítom a figyelmemet, az bekerül a rezgésembe. És ahogy elkezdem szelektívebben kiválasztani, hogy mire emlékszem, vagy mi az, amire a figyelmemet irányítom a jelenemben, mi az, amit behívok a jövőmbe – egyre specifikusabban fókuszálok, egyre körülhatároltabban, egyre szándékoltabban rezgek, és mivel egyre szándékoltabban rezgek, szándékteremtő kontrollt gyakorlok a saját tapasztalatomra –, a vonzás törvénye hangolja össze a rezgésemet saját magammal.
REZGÉSES KONTROLL?
Ó, mennyivel könnyebb kontrollálni a saját rezgésedet, mint a világot. És mivel te most a saját tér/idő valóságodban rendelkezel vizuális és érzéki adatokkal, és mivel működik az információs mechanizmusod, továbbá hiszed, hogy ez az előnyödet szolgálja, az rámutat mindenre, ami rosszra vezet. Soha nem volt még alkalmasabb az időpont a fizikai lények egész történelme során ebben a tér/idő valóságban arra, hogy eldöntsük: „Semmi nem fontosabb annál, hogy jól érezzem magam, ezért semmi nem fontosabb annál, hogy megtanuljam teremtőn kontrollálni a saját rezgésemet.”
ÚTMUTATÓ RENDSZER?
Ha körülnézel a világban, nemkívánatos dolgokat látsz, és nemet ordítasz rájuk – tulajdonképpen arra az időre, hogy a figyelmedet rájuk irányítod –, azzal belefoglalod őket a rezgésedbe. Ha körülnézel a világban, és olyan dolgokat látsz, melyekre azt kiáltod, hogy igen, ezeket foglalod bele a rezgésedbe. Így legtöbbünk a rezgések szép kis keverékével rendelkezünk, megfigyelési képességeinktől függően. Egy részük jó szolgálatot tesz, másik részük nem, és szerencsés, ha van benned egy útmutató rendszer (az érzelmeid), amely tudatja veled, hogy melyik melyik. Meg tudod mondani a tekinteted, a fókuszod, a figyelmed, a megjegyzéseid, az emlékeid, a spekulációid, a képzelgéseid vagy a megfigyeléseid azon részeit, melyek ebben a pillanatban szolgálnak téged, és azokat a részeket is, amelyek nem – pusztán annyiból, hogy hogyan érzed magad.
ÉRDEMESSÉ VÁLNI?
Mivel egy szabadságalapú univerzumban élünk, figyelmet kell szentelnünk minden választásunknak. Mivel örömalapú univerzumban élünk, egy olyan univerzumban, amelynek alapja az abszolút jóllét, a jóllét bőségesen árad. Jogunk van rá. Születésünktől fogva. Természetesen jár nekünk. Nem kell kiérdemelnünk. Ez valami olyasmi, amelyet már kiérdemeltünk. Nem arról van szó, hogy el kell érni, hogy érdemesek legyünk rá – hiszen máris érdemesek vagyunk rá.