Élj az erőddel – Louise Hay útmutatója önálló nőknek

A 90 éves korában elhunyt Louise L. Hay neve az önsegítő mozgalom egyik vezéregyéniségeként vált ismertté. Népszerű spirituális gyógyító, motivációs oktató, bestsellerszerző és az ágazat egyik legsikeresebb könyvkiadó vezetője a modern spirituális mozgalom elindítója, a pozitív gondolkodás úttörője volt. Tanításai és munkássága a mai napig felbecsülhetetlen erővel bírnak.

Az Élj az erőddel első kiadása több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg, Louise ezzel a kötettel azt tűzte ki célul, hogy minden nőt hozzásegítsen önszeretete, önérzete és önbecsülése növeléséhez és így ahhoz, hogy elfoglalhassák az őket valójában megillető helyet a világban. Louise szavai a mai napig mit sem veszítettek érvényükből, és ma talán még mélyebben rezonálnak is rájuk útkereső nőtársaink.

“Ez a könyv, melynek feladata, hogy segítsen a nőknek kiaknázni valódi lehetőségeiket, tartalmazza néhány korábbi ötletemet, és mellette sok újat is. Az alapok áttekintésével és kiegészítésével szilárd talapzatot teremtünk a jövőnek. Ha bátorítjuk a nőket az erejük fejlesztésében, a lehető legjobbat tesszük a bolygóval. Ha a nőket elnyomják, azzal mindenki veszít. Győzelmük mindannyiunk győzelme.” – Louise Hay

Kivételesen értékes könyv ez, amely a női lét megannyi területével foglalkozik, legyen az párkapcsolat, egészség, szexualitás vagy anyagi kérdések. Inspiráló útikönyv minden nő számára, amely segít az úton maradni, vagy egészen új utakra lépni. Louise megkérdőjelezi a nők elé korlátokat állító hagyományos értékrendet, és arra buzdítja az olvasót, hogy tudatosan változtatva hozzáállásunkon, kis és nagy dolgokban egyaránt avassuk ünneppé a női tapasztalást. Louise a tőle megszokott bölcsességgel, mély őszinteséggel és végtelen szeretettel terelget bennünket a belülről fakadó, igazi változás útján. Hiszen belső hiedelmeink, tudatosságunk megváltoztatásával, önbizalmunk fejlesztésével olyan életet élhetünk, amely a valaha volt legproduktívabb, legteljesebb és legizgalmasabb.

“Mint minden nőt, téged is, engem is, gyerekkorunk óta folyamatosan megszégyenítenek és hibáztatnak. A szüleink és a társadalom arra neveltek, hogy egy bizonyos módon gondolkodjunk és viselkedjünk, a női lét minden szabályával, előírásával és frusztrációjával gúzsba kötve. Némelyik nő roppant elégedett azzal, hogy eljátszhatja ezt a szerepet. Sokan másként vagyunk vele.

Az élet hullámzása közepette a fejlődés tapasztalataiból és periódusaiból tanulunk. Most épp egy csodás fejlődési periódusban vagyunk. A nők hosszú időn keresztül teljességgel alá voltak vetve a férfiak szeszélyeinek és hiedelmeinek. Megmondták nekünk, mit tehetünk, mikor és hogyan. Kislánykoromban, emlékszem, arra tanítottak, hogy járjak két lépéssel a férfi mögött, nézzek fel rá, és kérdezzem meg: „Most mit gondoljak? Mit tegyek?” Nem szó szerint ezt mondták, de figyeltem anyámat, aki így viselkedett, amit én is megtanultam tőle. Őt a környezete arra nevelte, hogy maradéktalanul engedelmeskedjen a férfiaknak, így aztán rendjén valónak tartotta azt is, ha bántalmazták, ahogyan én is. Tökéletes példája ez annak, miként vesszük át a mintákat, s fogadjuk el szüleink hiedelmeit, utánozzuk viselkedésüket.

Hosszú időbe telt, míg rájöttem, hogy az ilyen viselkedés csöppet sem helyénvaló, és hogy nőként nem ezt érdemlem. Lassan megváltoztattam belső hiedelemvilágomat – a tudatosságomat –, s elkezdtem fejleszteni az önérzetemet és az önbizalmamat. Időközben külső környezetem is megváltozott, én pedig többé nem olyan férfiakat vonzottam, akik basáskodtak fölöttem, vagy bántalmaztak.

Az önérzet és az önbizalom a legfontosabb tulajdonságok, amelyeket egy nő birtokolhat.

Ha nem rendelkezel velük, ki kell fejlesztened őket. Fejlett önérzettel nem fogadod el az alárendelt és bántalmazó helyzeteket. Az ember csak azért hajt fejet másvalaki dominanciája előtt, mert elfogadja, elhiszi magáról, hogy „nem oké”, illetve hogy értéktelen.

Manapság a munkám célja az, hogy segítsek a nőknek azzá válni, amik csak lehetnek, és hogy elérhessék a valódi egyenrangúságot. Szeretném megmutatni, hogy minden nőben van önszeretet, önérzet és önbecsülés, és tisztes helyet érdemelnek a társadalomban. Mindez semmiképpen sem a férfiak leértékeléséről szól, hanem a nemek közti valódi egyenlőségről, ami mindenkinek a javára válik.” (Részlet a könyvből)

A válaszok bennünk vannak

Kulcsfontosságú, hogy tudjuk: minden, amit mondunk és gondolunk, tapasztalattá válik. Ezért fordítsunk figyelmet gondolatainkra és beszédfordulatainkra, hogy életünket az álmainkhoz igazítsuk.

Minden válasz minden kérdésre, amit valaha is feltehetünk, mindvégig bennünk rejlik. Csak időt kell szánnunk a kapcsolódásra. Ebben van a meditáció értéke és jelentősége. Elcsendesít, hogy képesek legyünk meghallani belső bölcsességünket. E belső bölcsességünk a legjobb kapcsolatunk az élet teljességéhez. Szükségtelen keresnünk belső bölcsességünk adományait. Egyszerűen meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy eljöjjenek hozzánk. Adjunk időt magunknak, csendesedjünk el, hatoljunk a lelkünk mélyére, ott pedig találjuk meg a békét, amely mély és nyugodt, mint egy hegyi tó. A meditációban örömet lelhetünk. Kapcsolatba kerülhetünk a szeretet kiapadhatatlan kútjával. Ott rejlik bennünk. És a kincseit senki nem veheti el tőlünk.

Válasszunk pozitív gondolatokat

A gondolatok, amiket gondolunk, a szavak, amiket kimondunk, és a hitünk, amihez tartjuk magunkat, nagy erővel bírnak. Ezek formálják a tapasztalatainkat és az életünket. Valahányszor gondolunk valamit, vagy kimondunk egy szót, az univerzum figyel, és válaszol nekünk. Így aztán ha olyasmivel találkozunk, amit nem szeretünk, hatalmunkban áll, hogy változtassunk rajta. Rendelkezésünkre áll a gondolataink és a szavaink ereje. Ha változtatunk a gondolatainkon és a szavainkon, a tapasztalásaink is megváltoznak. Nem számít, honnan jöttünk, vagy milyen nehéz gyermekkorunk volt, most mindezt jóvá alakíthatjuk. Hatalmas, felszabadító elgondolás ez, és ha hiszünk benne, valóra is válik.

Győzd le a félelmedet, engedd el és adj hálát

Tanuljunk meg bízni az élet folyamatában! Az élet azért van, hogy támogasson minket, vezessen és irányítson, amennyiben engedjük neki. Ha bűntudatban és manipulációban nőttünk fel, mindig velünk marad az érzés, hogy nem vagyunk elég jók. Ha arra neveltek, hogy az élet nehéz és félelmetes, akkor nem tudunk ellazulni és hagyni, hogy az élet gondoskodjon rólunk. Pedig mindnyájunk sorsát a tudatosság törvénye irányítja, amely így hangzik: amiben hiszünk, az lesz a valóságunk. Másvalaki igazsága számunkra nem feltétlenül lesz igaz. Hogyha csupán a társadalom negatív hiedelmeit fogadjuk el, úgy azok az előítéletek jelentik számunkra az igazságot, és temérdek negatív tapasztalásunk lesz.

Ismerd fel és engedd hát el a negatív hiedelmeket. Tanulmányozd át hitrendszered alapjait, hogy megismerd azokat, gondolkozz el hogyan vélekedsz, vélekedtél eddig a munkáról, a férfiakról, a pénzről, a házasságról, a szerelemről, az egészségről, az öregedésről, a halálról, önmagadról. Te is átalakíthatod a negatív hiedelmeidet személyre szabott, neked kedvezõ törvényekké. Határozd meg az irányelveket, amelyeket követni akarsz az életedben.

Ha megtanuljuk szeretni önmagunkat, gondolkodásunk átalakul, felépítjük önérzetünket és önbecsülésünket, és engedélyt adunk az életnek, hogy átadja mindazt a jót, ami a tarsolyában van.

Egyszerűen hangzik, mert az is. És egyben igaz. Ha elengedjük magunkat, és elhisszük, hogy az élet dolga, hogy gondoskodjon rólunk, és biztonságban vagyunk, akkor elkezdünk együtt úszni az élet áramlásával. Vedd észre a szinkronicitásokat az életedben! Ha elkapod a zöldet, vagy megfelelő parkolóhelyet találsz, ha valaki éppen azt hozza neked, amire szükséged van, ha azt az információt hallod, ami éppen kell neked, akkor mondj köszönetet. Az univerzum szereti a hálás embereket. Minél hálásabb vagy az életnek, annál több okot ad a hálára.

A legfontosabb kapocs önmagaddal köttetik

Minden nőnek, még annak is, akik jelenleg boldog párkapcsolatban él, fel kell tennie magának a kérdést: „Készen állok rá, hogy egyedül éljek?” Ha rá vagyunk utalva mások törődésére, nem tudunk kapcsolatba lépni belső erőforrásainkkal. Ha kapcsolatban élünk, akkor is időt kell szakítanunk arra, hogy néha egyedül legyünk – hogy rájöjjünk, kik is vagyunk, elgondolkodjunk a céljainkon és azokon a változtatásokon, amelyeket önmagunkkal kapcsolatban tervezünk. Az egyedül töltött idő épp olyan kielégítő lehet, mint az, amikor másokkal vagyunk – különösen akkor, ha a gondolataink a legjobb barátainkká váltak.

Gyakran másoktól várjuk, hogy mindent megtegyenek azért, hogy szeretettnek érezzük magunkat, holott ők csak a magunkhoz fűződő viszonyunkat tükrözik. Égetõen szükséges tehát, hogy fejlesszük magunkban az önszeretetet, mert csak így léphetünk előre. Mindnyájunknak fel kell ismernünk: a szeretet az életünkben azzal kezdődik, hogy magunkat szeretjük.

Forrás: Élj az erőddel

Ajánlott könyvek: