A szorongás napjainkban már olyan méreteket öltött, hogy sokan, jó okkal, már-már egyfajta világjárványként tekintenek rá. Hogy is ne élnénk át szorongó érzéseket! Körülöttünk mindenfelé traumatikus történések sokasága dúl – természeti katasztrófák, járványok, válások, adónövekedés, bűnözés, szegénység, éhezés, igazságtalanság, egészségügyi problémák, háború, halál, veszteség, tönkrement kapcsolatok, munkanélküliség, kilakoltatások, erőszak, s egy sor másik rendkívül stresszes szituáció vesz körül minket.

Még akkor is, ha ezek nem velünk történnek közvetlenül, csupán annak a gondolata, hogy velünk is megeshetnek, hihetetlen mennyiségű szorongással terheli meg amúgy is agyonhajszolt elménket.

Nézzük meg, mi is történik közben… A szívverésed egyre inkább felgyorsul, mintha bármelyik pillanatban ki akarna robbanni a mellkasodból. Izzad a tenyered, a gyomrod görcsbe rándul. Nehezedre esik a koncentrálás. Miközben tudod, hogy a logika azt diktálja, semmi okod nincs a bensődet átjáró félelemre, teljesen tehetetlennek érzed magad, hogy bármit is tenni tudj ellene. S talán nem is ez az első alkalom, hogy ilyet élsz át.

Ismerősen hangzik? Ha valaha is részed volt ilyenben, nem vagy vele egyedül. A jó hír azonban az, hogy létezik egy valódi, tartós megoldás is: a Sedona-módszer!

A tudományosan megalapozott Sedona-módszer egy elegáns, könnyen megtanulható, önállóan végezhető folyamat, amely lehetővé teszi számodra, hogy benned lévő, veleszületett képességed révén azonnal megszabadulj bármilyen nemkívánatos érzéstől, többek között az aggodalom összes formájától és a félelemtől. Minden típusú aggódás esetében működik, mint amilyen a nyilvános szerepléstől vagy a repüléstől való félelem, a szociális szorongás, a krónikus szorongás, a világ aktuális állapota felett érzett aggodalom, vagy a különböző pánikrohamok.

 

A szorongás egy kellemetlen érzelem, bármikor is szembesülünk vele

A szorongás előhívja lényünk mélyéről a rejtett aggodalmakat és félelmeket. Míg a kisebb mértékű szorongás teljesen normális és valószínűleg elkerülhetetlen, addig a gyakori, ok nélküli s gyakran a mindennapi életünket is aláaknázó szorongás már szorongásos betegségnek nevezhető.

„Szorongás általában akkor lép fel, amikor az illető már olyan régóta él át félelmet, hogy az végül szorongássá alakul benne” – állapítja meg az Amerikai Pszichológiai Társaság. Ez, folytatják, a következő módokon manifesztálódhat:

  • bizonyos cselekedetek ismételt, vég nélküli ellenőrzése
  • szakadatlan és irreális félelem a mindennapi történésekkel és teendőkkel kapcsolatban
  • ok nélkül fellépő félelem és szorongás

Nagymértékű szorongás esetén gyakran előfordul, hogy a folyamatos feszültség egy sor testi és mentális szimptómát eredményez. Ilyenkor a következő problémák léphetnek fel:

  • nyughatatlanság
  • koncentrációzavar
  • fáradtság
  • ingerlékenység
  • türelmetlenség
  • könnyen elterelődő figyelem
  • izomfeszültség
  • fejfájás
  • nehéz elalvás és gyakori fölébredés
  • heves izzadás
  • légszomj
  • hasfájás
  • hasmenés
  • pánikrohamok

A szorongásrohamok elkerülése lehetetlennek tűnik olyankor, amikor folyamatos aggódás gyötör minket, és sokan, akik kóros szorongással küzdenek, olykor már nem is emlékeznek rá, hogy mikor érezték legutóbb ellazultnak magukat. Ehelyett a szorongásrohamokkal küzdő emberek úgy érzik, hogy szinte pengeélen táncolnak, folyamatosan a biztonságuk miatt aggódnak, s a dolgok legrosszabb kimenetelétől rettegnek.

 

A Sedona-módszer alkalmas arra, hogy azonnal megszabadulj ezektől a szimptómáktól, amikor rád tör a szorongás. Abban is segít, hogy könnyen levetkőzd azokat a gondolkodás- és viselkedésbeli mintázatokat, amelyek ezeknek az érzéseknek a folytonos visszatérését eredményezik.

 

 

Hogyan törjünk ki a szorongás körkörös csapdájából?

Lényegét tekintve a szorongás csupán egy érzés, s mint ilyen, el tudjuk engedni azt. Talán a jelen pillanatban ezt nehezen tudod elhinni, ugyanakkor tudnod kell, hogy sok ezren szabadultak már meg nemkívánatos érzéseiktől pusztán ennek, az érzelmek elengedésének, illetve a Sedona-módszernek köszönhetően.

Amikor szorongunk, az elménkbe egy nyomasztó várakozás fészkeli be magát, miszerint az a konkrét dolog, amitől rettegünk, nemsokára be is fog következni. Ez pedig nemhogy nem támogatja a biztonságérzetünket, hanem egyre inkább fenyegetettnek érezzük magunkat.

 

Amint üdvözlöd magadban és megengeded önmagad számára a szorongás érzését, s felismered, hogy ez is csupán egy érzés, nem pedig egy tény, vagy pedig valami olyasmi, ami te magad lennél, jóval könnyebb lesz egyszerűen hagyni, hogy távozzon belőled, hogy aztán rálelj a lényed mélyén honoló biztonságérzetre.

 

A szorongásból úgy is ki tudsz törni, ha elengeded azokat a negatív várakozásokat, amelyek végül egy nagy félelemmé állnak össze benned. Például ha amiatt szorongsz, hogy nem lesz elég pénzed, egyszerűen engedd el azt a félelmedet – negatív várakozásodat –, hogy nem lesz elég pénzed.

Minél inkább elengeded a gyakran már szinte láthatatlan várakozásokat, annál könnyebben szabadulsz majd meg a szorongástól azáltal, hogy egyszerűen hagyod, hogy magától eltűnjön, feloldódjon.

 

Érezd, ahogy a szorongásod egy csapásra eloszlik!

Amikor azt érzed, hogy a szorongásod vagy a félelmed erőre kap benned, egyszerűen tedd fel magadnak a Sedona-módszert alkotó könnyen megtanulható és könnyen megjegyezhető kérdéseket. Azonnal érezni fogod, ahogy a feszültség eltávozik a gyomrodból, a vállaidból, a mellkasodból. A helyén pedig melegséget és ellazulást érzel majd – a feszültséged pedig elpárolog.

Amikor mentes vagy a szorongástól, még azokban a szituációkban is jóval ellazultabbnak fogod érezni magad, amelyeket azelőtt mindenáron el akartál kerülni. Az elmédet betöltő zaj alábbhagy, s a szíved már nem zakatol többé olyan izgatottan a mellkasodban. Tiszta fejjel most már el tudod mondani és meg tudod tenni, ami az adott élethelyzetben a legmegfelelőbb és a legtermészetesebb.

 

Játsszunk el egy kicsit azzal a gondolattal, hogy aminek a bekövetkeztétől félünk, arra valójában tudat alatt vágyunk is, vagy valamiféle várakozással tekintünk a bekövetkezése elé.
Amikor túlteszed magad a sokkhatáson, amit az a felismerés okoz, hogy valamiképpen te magad vágysz arra,
hogy egy negatív dolog megtörténjen,
sokszor éppen ez a rádöbbenés segít abban,
hogy könnyen magad mögött hagyj egy félelmet.
Hiszen amikor a tudatára ébredsz ennek, egyértelmű lesz számodra: egyáltalán nem érdeked, hogy továbbra is ott dédelgesd ezt a rejtett vágyat magadban.

 

 

Próbáld ki a következő egyszerű gyakorlatot. Ha beleragadsz valamilyen aggódásba, s hiába igyekszel megszabadulni tőle, egyszerűen csak idézd fel magadban az elengedést segítő alapkérdéseket. Figyeld meg, hogy az adott pillanatban mi kavarodik föl benned, s hagyd, hogy magától eltűnjön, vagy vizsgáld meg a bensődben, vajon mindenáron meg akarod-e szüntetni ezt a nehézséget, majd engedd el ezt a vágyat is – a változtatni akarás vágyát. Ezután kísérletezz a szorongás megszüntetését célzó következő lépésekkel:

  1. Helyezd magad kényelembe, és figyelj befelé. Kezdd azzal, hogy felidézel az elmédben egy olyan dolgot, ami félelmet vagy szorongást kelt benned – kezdd valami kicsivel. Hagyj magadnak néhány percet, hogy legyen időd konstatálni, vajon egy erős érzelem vagy szorongás kavarog-e benned az adott pillanatban, vagy inkább egy nagyon enyhe szorongás. Nem lényeges, hogy éppen melyik eset áll fenn: egyszerűen csak konstatáld a dolgot.
  2. Most kérdezd meg magadtól: „El tudom engedni a várakozást, el tudom érni, hogy ne számítsak rá, hogy bekövetkezzen?” Vagy kérdezd ezt: „El tudom érni, hogy többé ne akarjam, hogy megtörténjen?” E kérdés talán nevetésre ösztönöz majd. „Na, gyerünk! Csak nem akarod már, hogy tényleg bekövetkezzen!” Ezután tedd fel magadnak a kérdést újra meg újra, és figyeld meg, hogy mi minden tárul még fel előtted. Valójában, ha újra visszatérsz ugyanahhoz a dologhoz, félelemhez, talán már érezni fogod a különbséget. Tehát összpontosíts arra a valamire, amitől félsz, vagy valami másra. De majd egy sor kérdésen végigmegyünk még, hogy ezen az egyszerű módon el tudd engedni a félelmedet.
  3. Mi az, amitől félsz, hogy bekövetkezik? Mi az, amit nem szeretnél, ha megtörténne?
  4. Most pedig gondolj bele: el tudod engedni a várakozást, el tudod érni, hogy ne számíts rá, hogy bekövetkezzen? El tudod érni, hogy többé ne akard, hogy ez megtörténjen?
  5. Most újra fókuszálj valami olyasmire, amitől félsz. Lehet ugyanaz a dolog is, de lehet valami más is. Figyeld meg alaposan, hogy valójában mitől is félsz. Ha mondjuk a magasságtól félsz, ennek hátterében talán a leeséstől való félelem húzódik meg.
  6. El tudod érni, hogy ne számíts rá, hogy ez bekövetkezzen? El tudod érni, hogy többé ne akard, hogy ez megtörténjen?
  7. Fókuszálj újra ugyanerre a félelemre, vagy valami másra, amit nem szeretnél, ha megtörténne, vagy ami miatt aggódsz, illetve valami olyasmire, ami idegessé tesz. Talán félsz a nyilvános szerepléstől. E mögött talán a hibázástól való félelem rejlik, vagy az, hogy attól rettegsz, hülyének fog nézni egy teremnyi ember.
  8. Bármilyen mögöttes félelmet is érzel, nézz magadba, és tedd fel a kérdést: El tudom érni, hogy ne számítsak rá, hogy ez bekövetkezzen? El tudom érni, hogy többé ne akarjam, hogy ez megtörténjen?

Figyelj arra, mit érzel most legbelül. Ugye milyen könnyű volt elengedni az érzést ezen a módon? Ez a folyamat segíteni fog abban, hogy kitisztítsd tudatalatti elméd rejtett rekeszeit. Amint elengedsz valamit, aminek a megvalósulására tudat alatt vágytál, az életed számos területén hatalmas változásokat fogsz tapasztalni, többek között a kedélyállapotodban is.

Add hozzá ezt is életvezetési eszköztáradhoz a Sedona-módszer applikációinak gazdag tárházából, s élvezd előnyeit! Olyan esetekben is kiváló gyakorlat ez, amikor a tudatodban feltámadnak az aggodalmak, de nincs elég időd, hogy végighaladj az eredeti folyamat mélyre hatoló lépésein. Bármikor azon kapod magad, hogy egy nemkívánatos kimenetelen elmélkedsz, egyszerűen engedd el, és – a jól ismert kérdés révén: „El tudom érni, hogy többé ne akarjam, hogy ez megtörténjen?” – ne akard többé, hogy megtörténjen.

A Sedona-módszer használata révén idővel úgy fogod találni, hogy a mindaddig a legnagyobb szorongást és aggodalmat okozó szituációk és tapasztalatok egyre kevésbé zaklatnak már fel, s végül már azt is elfelejted majd, hogy egyáltalán léteztek a múltadban.

A végén pedig nézzünk meg néhány történetet, olyan emberek vallomásait, akik maguk is a Sedona-módszer segítségével emelkedtek felül a szorongásaikon egyszer s mindenkorra. Úgy vélem, hasznosnak és igencsak bátorítónak fogod találni ezeket.

„A Sedona-módszernek köszönhető előnyök, melyekben az utóbbi másfél évben volt részem, napról napra, exponenciálisan egyre csak fokozódnak. Teljesen megszabadultam a repüléstől való félelmemtől, amely igencsak lekorlátozta, sőt, sokszor le is bénította a mozgásteremet a múltban, amikor repülőgépre kellett volna ülnöm. Sőt, ha mélyen magamba tekintek, semmiféle félelmet nem érzek már! Elengedtem a dolgok kimenetele és a sorsom alakulása feletti irányító attitűdömhöz való ragaszkodásomat. Megengedem magamnak, hogy itt és most legyek, hogy teljes mértékben jelen legyek az adott pillanatban. Azt látom magamon, hogy most már ellazultan tudok létezni az életem bármilyen helyzetében, minden pillanatban, függetlenül attól, hogy az adott szituáció érzelmileg mennyire intenzív. Sokkal lazább vagyok magammal és másokkal szemben is. Semmi sem tud megzavarni többé!” (Carol McKay).

„Elengedtem a repüléstől való félelemmel kapcsolatos »túlélési ösztönömet«. E félelem hátterében húzódott meg egy másik egykori jellemvonásom is: az »irányítási vágy«. »Bárcsak én vezethetném a gépet… mindannyian biztonságban lennénk!« Micsoda badarság! Több mint egy éve bármiféle félelem és diszkomfortérzet nélkül szállok repülőre. Azóta 10–12-szer repültem már!” (Judy Silvestrone).

„A férjemnél gyógyíthatatlan prosztatarákot diagnosztizáltak. Minden reggel azzal a félelemmel ébredtem, hogy el fogom veszíteni őt. Végigcsináltam a Sedona-módszer alapkurzusát. A közben elsajátított eszközök birtokában sikerült megszabadulnom attól a félelemtől, hogy előttem fog meghalni. Most már képes vagyok a jelenben lenni vele – és érte. A rákkal együtt élünk, ahelyett, hogy egyre inkább elsorvadnánk, meghalnánk tőle. Nem élek többé félelemben – véget vetettem ennek. Minden egyes közösen átélt pillanat egy ajándék a számunkra” (Veronica Davis).

„Hosszú ideje, amióta szétesett a családunk tizennégy éves koromban (idestova harminchat éve már), egy csomót éreztem a gyomromban az akkor átélt trauma eredményeként. De ez azóta már a múlté” (Joseph Blake).

„A szorongási szintem drámai módon alábbhagyott a pozitív energiám döbbenetes megugrásával párhuzamosan. A magas vérnyomásom is vagy 20 értékkel csökkent!” (Robert Lee).

Forrás: https://blog.sedona.com

 

Ajánlott könyvek:

.
.
A SEDONA-MÓDSZER

A siker alapelvei könyv

SZORONGÁSOK ÉS FÓBIÁK GYÓGYÍTÁSÁNAK KÉZIKÖNYVE

.
.
Nyugi