HEAL: A film és a könyv, a test öngyógyító erejéről

A HEAL címet viselő könyv és dokumentumfilm írója, producere, valamint  rendezője Kelly Noonan Gores. A film és így a könyv mondanivalója szerint sokkal nagyobb irányításunk van az egészségünk felett, mint azt korábban gondoltuk. Az alkotás lenyűgöző történeteket mutat be olyan emberekről, akik különféle krónikus – a leggyakoribb és a leginkább megelőzhető – betegségeket és a velük járó fájdalmakat is legyőzték. Tették mindezt gondolataikra, hitükre támaszkodva, illetve olyan gyakorlatokat és terápiákat alkalmazva, amelyek a test veleszületett öngyógyító mechanizmusait támogatják.

„A test annyira intelligens. Úgy lett megalkotva, hogy meggyógyítsa és rendbe hozza magát bármely pillanatban”

Noonan Gores a tapasztalati bizonyítékokat olyan vezető tudósokkal készített interjúkkal egészítette ki mind a könyvben mind pedig filmjében, mint Bruce Lipton, PhD. Anthony William vagy Deepak Chopra. A közös munka, illetve a gondolkodásmódunk, hitünk és a választásaink – a stressz szintjétől a táplálkozáson át a környezeti tényezőkig – hogyan játszhatnak szerepet az egészségünkben, teljesen magával ragadta Noonan Gores-t. A következő interjúban arról beszél, hogy mi sarkallta a film elkészítésére, valamint arról is szót ejt, hogy reméli, hatalmas tanulsággal szolgálhat a nézők számára.

Kérdezz-felelek Kelly Noonan Gores-szal

Milyen indíttatásból készítetted el a HEAL-t?

Nem tudnék egyetlen kiváltó okot említeni. Inkább azt mondanám, hogy pillanatok és események sorozata sarkallt arra, hogy elkészítsem ezt a filmet. Ezekből a momentumokból merítettem. Életem első „aha-élménye” Marianne Williamson: Visszatérés a szeretethez című könyve volt. Nagyjából 18 évvel ezelőtt került a kezembe a kötet. Egyetemista voltam, a Berkeley-ről a UCLA-re kellett váltanom, és épp életem első depresszióján mentem keresztül. A Berkeley-i esős időjárást és a sok bulizást okoltam mindenért, de végül kiderült, hogy valójában hitbéli válságban voltam. Amikor olvastam a Visszatérés a szeretethez című könyvet, amelyben Williamson arról ír, hogy a szeretetnek mekkora ereje van az életben, az olyannyira betalált nálam, hogy eldöntöttem, hogy az önfelfedezés és a spiritualitás útjára lépek. Később, húszas éveimben elkezdtem járni az Agapé Spirituális Központba (Agape Spiritual Center), ahol a nagytiszteletű Michael Beckwith tanításaiból rengeteget merítettem. Elkezdtem meditálni, amelynek hatására teljesen másképp kezdtem el tekinteni az életemre, illetve a stresszre és annak kezelésére. Részt vettem az Integratív Táplálkozási Intézet (Institute of Integrative Nutrition) egyik kurzusán is, ahol megtanultam, hogy a testünk elárulja, hogy mire van szüksége, így nekünk nincs is más dolgunk, mint hallgatni rá – amit megeszünk, az nemcsak a derékbőségünkre, de mentális egészségünkre is hatással van.

Ezalatt olyan szakemberek nagy hatású könyveit olvastam, mint Bruce Lipton: A hit biológiája. Ez az alkotás az epigenetika témakörét járja körbe. Ez az írás ébresztett rá, hogy választásaink, amit hiszünk, arra képes, hogy aktiválja, illetve deaktiválja génjeinket. Három évvel ezelőtt a kezembe került Anita Moorjani memoárja, a Meghaltam, hogy önmagamra találjak. Ebben – az orvosa szerint végzetes – rákkal küzdő, végső stádiumban lévő szerző halál közeli élményeit meséli el. Kómába esett (vagy ahogyan ő fogalmaz, a másik birodalomba került), amelyet tiszta, feltétel nélküli mennyei állapotként írt le. Ekkor egy pillanatra megtapasztalta a teljes megvilágosodás érzését, és rájött, hogy miért lett rákos. Felismerte, hogy az életében minden döntését a félelem vezérelte. Tudta, hogy ha abban a pillanatban visszatér a testébe, akkor meg fog gyógyulni. Citromnagyságú tumorok voltak a szervezetében mindenfelé, de három hét múlva, miután felébredt a kómából, rákja eltűnt. Ez megmutatta nekem, hogy mi mindenre képes a test, amikor gyógyulásról vagy valamely betegségből, illetve traumából való felépülésről van szó. Miután megismertem Anita történetét, arra gondoltam, hogy ebből filmet kell készítenem. Ráadásul rengeteg ismerősöm lett beteg. Nagyjából egy évtizedet gondolkodtam rajta, mire elkészült.

A film egyik alaptétele az, hogy az ember nem saját genetikájának áldozata, hanem képes arra, hogy az irányítása alá vonja az egészségét. Sokkal jobban, mint azt gondolnánk. Ki tudnád ezt fejteni bővebben?

Lipton, az őssejt biológus, az epigenetikával kapcsolatban felfedezte, hogy a sejtmembrán külső védőrétegként és a sejt agyaként is funkcionál. Befogadja a környezetből érkező információkat és tájékoztatja a sejteket arról, hogy mi a feladatuk. Ezért választásaink, hogy mit eszünk, milyen környezeti hatások érnek, vagy mit hisz tudatalattink az életről, mind szerepet játszik abban, hogy sejtjeink milyenek lesznek, és hogyan reagálnak. Lipton azt mondja, hogy nem DNS-ünk áldozatai vagyunk, DNS-ünk inkább egyfajta tervrajz; a génexpresszió választásainkon, illetve azon múlik, hogy mit hiszünk.

Az összes szakértő, akit megkérdeztem a dokumentumfilmben, úgy véli, hogy génexpressziónk többsége életmódbeli választásainkon alapul, valamint egybehangzóan azon a véleményen vannak, hogy legtöbbször a stressz miatt kialakuló betegségek az okai annak, hogy orvoshoz kell mennünk. Úgy vélik, hogy szinte az összes betegség tudat alatti hiedelmeinkből fakad, beleértve a stresszt, a feldolgozatlan érzelmi sebeket, amelyekre még rátesznek egy lapáttal az ételeinkből és környezetünkből származó méreganyagok is.

Reményeid szerint milyen hatást fog kiváltani a HEAL a nézőkből?

Azt remélem, hogy a filmem reményt és erőt ad az embereknek. Elhiszik, hogy saját kezükbe vehetik az egészségük irányítását, és ehhez megtalálják azokat az orvosokat és gyógyítókat, akik partnereik lehetnek ebben. Manapság nagyon nagy a megosztottság és a félelem az egészséggel kapcsolatban. Rengeteg beteg ember van, köztük egyre több fiatal. A tudatosság fényét szeretném fellobbantani, hogy rávilágítson arra, hogy mi az, ami elérhető és lehetséges. Nagyon sokan kigyógyultak már a rákból, annak mindenféle stádiumából, illetve egyéb halálosnak vélt betegségekből is. Önkorlátozó gondolatainkkal nagyon könnyen börtönbe zárhatjuk magunkat. Ezért olyan fontos, hogy ne a félelemre, hanem sokkal inkább a lehetőségekre fókuszáljunk. A testünk úgy lett megalkotva, hogy meg tudja gyógyítani magát, nekünk csak annyi a feladatunk, hogy rájöjjünk, hogy mivel támogathatjuk ebben, azaz mivel segíthetjük szervezetünk természetes öngyógyító mechanizmusait.

Együtt érzek azokkal, akik valamilyen betegségben szenvednek. Remélem, hogy ez a film egy híd lehet a számukra, amelyen keresztül ők is megtalálhatják a gyógyuláshoz vezető utat.

Az interjúk, illetve a megkérdezettek köre elég széles spektrumon mozog. Beszéltél médiummal, holisztikus pszichológussal és táplálkozási szakértővel is. Mi volt a célod azzal, hogy különböző területeken dolgozó szakértőket hívtál össze?

Először azokat szólítottam meg, akik hatással voltak rám, akik megtanították, hogyan hallgassak a testemre. Célomat összhangba hoztam a szenvedélyemmel, és onnantól kezdve már szinte magától történt minden. Egyik embertől a másikig jutottam, még akkor is, amikor valaki nemet mondott. Felvettem például a kapcsolatot dr. Christiane Northruppal, aki akkor nem adott nekem interjút, ugyanis éppen Maine-ben volt, de azt mondta, hogy ha elmegyek New Yorkba, akkor vegyem fel a kapcsolatot Anthony Williammel, dr. Kelly Brogannal és dr. Kelly Turnerrel. Ezek az emberek a radaromon kívül voltak, ezért hatalmas hálával tartozom Christiane-nek, hogy elvezetett ezekhez a remek szakértőkhöz.

Megpróbáltam egy olyan filmet alkotni, amely nincs egyik gyógyászati forma ellen sem. Ezért a lehető legtöbb nézőpontból akartam körbejárni a dolgot. A nyugati orvoslás előrehaladott és kiterjedt hálózattal rendelkezik mind a diagnosztika, mind a tudomány terén, viszont a többi orvoslási módozatot is meg szerettem volna mutatni. Úgy vélem, hogy filmem egyik alanya, Elisabeth remek példa arra, hogyan lehet a keleti és a nyugati orvoslást egyszerre alkalmazni. A rákot már késői stádiumban fedezték fel nála. Sugárkezelést és kemoterápiát is kapott, amelyet mély érzelmi és spirituális munkával egészített ki. Ez segítette testét abban, hogy kevesebb mellékhatással és hihetetlen eredményekkel vészelje át ezeket a durva kezeléséket.

Miközben a gyógyuláson átesett embereket kerested és kutattad, milyen betegségekkel találkoztál?

Őrület, hogy milyen sok olyan személlyel találkoztam, akik olyan rejtélyes betegségekben szenvednek, mint a fibromialgia, a Lyme-kór, vagy a krónikus fáradtság. Nagyon sokan vannak, akik nem kapnak választ a hagyományos orvoslást végző orvosaiktól. Rengetegen vannak, akikről nem is tudni, hogy valójában mi bajuk van, vagy akik úgy tűnik, hogy nem gyógyulnak meg soha. Az emberek a hagyományos rendszerben keresik a válaszokat, ám azok nem ott vannak. Rengeteg, nem a hagyományos (nyugati) orvoslást alkalmazó orvos és gyógyító van, olyanok mint a gyógyító médium, aki – a legújabb technológiáktól sem elzárkózva – az ősi gyógyászati módokon, például az energiagyógyászaton keresztül segíthet a hozzáfordulóknak a gyógyulásban. Ezért van Anthony Williamnek, a gyógyító médiumnak ilyen sok követője. Azt szeretném, ha mindenki tudná, hogy számos lehetőség létezik, nem kell elkeseredni akkor, ha a nyugati orvoslás elveit valló orvosunk nem találja meg a betegség kiváltó okát. A film egyik nagy tanulsága az, hogy a gyógyuláshoz meg kell találnod a probléma gyökerét. A krónikus betegségeket nem lehet csak úgy elhallgattatni, a tüneteket nem lehet csak úgy elnyomni.

Volt olyan felfedezés a film készítése során, amely végül mégsem került bele a végső változatba?  

A film készítése során az is kiderült, hogy a száj egészsége rendkívül fontos, ugyanis az összes, testünkben lévő meridiánhoz kapcsolódik. A nem megfelelő szájhigiéniának, beleértve a gyökércsatornából kiinduló fertőzéseket, köze van akár a rák, illetve egyéb betegségek kialakulásához is. Sok esetben nincs is tudomásunk ezekről a felszín alatt megbújó enyhe fertőzésekről, pedig igencsak lestrapálhatják immunrendszerünket, és csendben, idővel nagy pusztítást végezhetnek.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még többet szeretnének megtudni a gyógyulás lehetőségeiről? Hogyan kezdjenek hozzá?

Azt javaslom, hogy kérdezzenek és keressenek integratív, kiegészítő vagy természetgyógyászatban is jártas orvosokat. Ők holisztikus szemlélettel tekintenek a testre, és tudják, hogy minden mindennel összefügg, hogy a testre, a szellemre és a lélekre egységként kell tekinteni. Az orvos-természetgyógyászok képzett orvosok, akik el tudják végezni a hagyományos vizsgálatokat, ám a kezelés során a természetközelibb megoldások felé hajlanak. Ha elégedett vagy a nyugati orvoslást végző orvosoddal, akkor azt javaslom, hogy egészítsd ki a gyógyulási folyamatot mentális, érzelmi és spirituális énedet támogató elemekkel. Olyan orvosokat és barátokat válassz, akik nem riogatnak, hanem akik reményt adnak és támogatnak a gyógyuláshoz vezető úton. Azt ajánlom, hogy nagyon figyelj oda a táplálkozásodra, meditálj sokat és igyekezz kezelni a stresszt. De összességében azt tanácsolom, hogy kérdezz, kérdezz és kérdezz, valamint higgy a lehetőségekben.

Forrás: www.goop.com

Ajánlott könyvek: