Hétköznapi emberek Titok-történetei

Amióta az egész világ megismerhette A Titok gondolatait, emberek tízezrei írták meg nekünk a történetüket, hogy elmeséljék, miként alkalmazták a Titok elveit, hogy magukhoz vonzzák, amit szeretnének: egészséget, gazdagságot, szerelmet, karriert, kiegyensúlyozott házasságot vagy párkapcsolatot, valamit, ami elveszett, depresszió helyett a boldogságot. A Titok módszereit alkalmazva ezek az emberek – a világ valamennyi kultúrköréből és országából – mind különlegessé változtatták az életüket. Azt tették, amire egy átlagos ember azt mondta volna, lehetetlen, ők azonban tudták, hogy semmi sem az.

A Titok, ami megváltoztatta az életem c könyv azoknak a csodálatos, felemelő és inspiráló valódi Titok-történeteknek a válogatását tartalmazza, melyeket az elmúlt tíz évben küldtek nekünk, s egy olyan felejthetetlen utazásra invitálnak téged, amely garantáltan feszegeti elméd határait. Ezek a történetek híven tükrözik, hogy mindegy, ki vagy és hol vagy, bármilyen vágyadat megvalósíthatod a Titokkal.

A Titok-történetek segítségével és a könyvet olvasva te is beléphetsz a Titok bölcsességének birodalmába. Ha még csak most ismerkedsz a Titokkal, a történeteket olvasva átfogó képet kaphatsz arról, hogyan alkalmazhatod az elveit. Ha pedig már ismerős a számodra, a könyvet olvasva felidézheted azokat az egyszerű lépéseket, amelyek révén boldog életet élhetsz, és bármit megkaphatsz, amire csak vágysz.

Az életet csak egyféle módon változtathatod meg, hát változtasd meg így: változtasd meg az elmédet, és az életed is meg fog változni.

Néha úgy érezheted, lehetetlen elérni, amire vágysz. A vonzás törvényének azonban semmi sem lehetetlen. Minden lehetséges, még akkor is, ha csodára vágysz. Ez történt Popeye, az elszökött mopszli esetében is.

 

POPEYE

Huszonegy éves lányom egyszer négy hónapra hozzánk költözött négyéves fi ú mopszli kutyájával, Popeye-jel. Ez idő alatt én vigyáztam Popeye-re, és nagyon megszerettem.

Amikor a lányom elköltözött tőlünk, a kutyát is magával vitte. Két hónapig nem hallottunk róluk. Aztán, amikor végre beszéltem a lányommal, és Popey-ről kérdeztem, azt felelte, hogy elszökött a kertjükből, és azóta sincs meg.

Készítettem egy szórólapot, csináltattam róla száz fénymásolatot, és teleplakátoltam velük a környéket. Amikor megkérdeztem a lányomat, mikor veszett el a kutyus, azt válaszolta, hogy egy hónapja. Meg voltam döbbenve, miért nem szólt már korábban. A statisztikák szerint, ha egy elveszett állatot nem találnak meg az első három héten, nagy valószínűséggel soha nem is fog előkerülni.

Kaptam néhány telefonhívást egy környéken kóborló mopszliról, és azonnal odarohantam, ahol látták. Az egyik telefonáló azt mondta, hogy talált egy fiú mopszlit. Odasiettem a megadott címre, de nem az én kicsikém volt az. Teltek a napok, és hiába ragasztottam ki egyre több szórólapot, egyre kevesebb telefonhívás érkezett. Feladtam egy hirdetést a helyi újságban, beszéltem a szomszédokkal, és még több szórólapot ragasztottam ki.

Ez egészen addig így ment, amíg meg nem ismerkedtem a Titokkal. A fiammal a Mississippi Állami Egyetemre utaztunk, hogy megnézzük a kollégiumot, ahol lakni fog. Közben egy könyvesboltba is betértünk. Nézelődés közben a kezembe akadt néhány érdekes kötet, A Titok azonban még nem.

Később megint visszamentünk a boltba, mert a fiam szeretett volna venni még valamit, és miközben sorban álltunk, hogy fizessünk, észrevettem A Titok című könyvet. Fogalmam sem volt, miről szól, de annyira megfogott a borítója, hogy megvettem. Amint hazaértünk, elkezdtem olvasni. Azonnal megértettem, miért nincs még otthon Popeye. Amikor eltűnt, kiraktam a fekhelyét a garázsba. Addig a szobámban volt, de inkább eltüntettem szem elől, mert fájt, ha ránéztem. Most tehát visszavittem a fekhelyét a szobámba, majd elmentem egy állatkereskedésbe, hogy ennivalót vegyek neki. Kiragasztottam még néhány szórólapot, és mindennap köszönetet mondtam, amiért Popeye hazatért. Hittem abban, hogy már otthon van, és legszívesebben sírtam volna a hálától.

 

 

Néhány hétig egyetlen telefonhívás sem érkezett, de nem adtam fel. Aztán egy napon felhívott egy férfi, és azt állította, hogy Popeye Texasban van, az unokahúgánál, aki az idő tájt látogatta meg őt, amikor Popeye elveszett. A kutyára az unokahúga az iskolánál talált rá, ami nagyon közel volt a lányom lakásához. Az unokahúg végigkérdezte a szomszédokat, de senki sem ismerte a kutyust. Így aztán, amikor hazautazott, magával vitte. A nagybácsi több hónapig úton volt, és csak akkor látta a szórólapjaimat, amikor hazatért. Azonnal felhívta az unokahúgát, és elmondta neki, hogy Popeye-t nagyon keresik a gazdái. Megadta nekem az unokahúga számát. Telefonáltam a lánynak, és megkérdeztem, hogy a nála lévő kutya szokott-e csinálni egy bizonyos mutatványt, amit Popeye mindig csinált. Igennel válaszolt.

S vajon hogyan kaptam vissza Popeye-t, amikor ő Texasban volt, én pedig Mississippiben? Úgy, hogy a lány tizenöt percre lakott az apámtól, aki azonnal elment Popeye-ért, és amikor eljött hozzánk a fiam bizonyítványosztó ünnepségére, hazahozta.

Marta, Mississippi, Egyesült Államok

 

Marta tudta, hogy hinnie kell Popeye hazakerülésében, ami nem egyszerű feladat, ha egy szeretett állat elveszett. Marta olyan különleges cselekedeteket végzett, amelyekben hatalmas erő rejlett, például visszavitte a kiskutya fekhelyét a szobájába, és eledelt is vett neki. Ezek a tettek megerősítették abban, hogy Popeye egyszer még hazatér. Annyira erős lett a hite, hogy elsírta magát a hálától. Az erős hit a teremtő folyamat fontos lépése.

Ha szeretnél valamit az életedbe vonzani, meg kell bizonyosodnod arról, hogy a cselekedeteid nincsenek ellentmondásban a vágyaiddal. Gondolkodj el, mit kértél, és gondoskodj róla, hogy a cselekedeteid is összhangban legyenek azzal, amit kapni szeretnél. Ha helyet teremtesz annak, hogy megkaphasd vágyaid tárgyát, erőteljes jeleket küldesz az univerzum felé az elvárásaidról.

 

 

HOGYAN ADJUNK EL EGY HÁZAT?

Amikor összeköltöztem a barátommal, kiadtam a lakásomat. Egy idő után a bérlőm felmondott, s akkor úgy döntöttem, itt az ideje, hogy eladjam. A lakás értéke sokat nőtt, amióta megvásároltam. A barátom is egyetértett abban, hogy hirdessük meg, és írassuk kettőnk nevére az ő lakását.

Eleinte biztos voltam benne, hogy nagyon gyorsan találok vevőt. Már év eleje óta alkalmaztam a Titok útmutatásait, és azt gondoltam, ha elég erősen akarok valamit, meg is történik. Teltek-múltak a hetek, de a lakást még mindig nem sikerült eladnunk. Felmentem a Titok weboldalára, hogy inspirációt merítsek, és rádöbbentem, hogy a cselekedeteim egyáltalán nem álltak összhangban a vágyaimmal. El akartam adni a lakást, de semmit sem tettem annak érdekében, hogy ez megtörténjen! Amióta a bérlőm felmondott, meg sem néztem, mert teherként gondoltam rá, így aztán nem is volt más, mint teher.

Amikor ezt tudatosítottam magamban, átmentem a lakásba, és rendet tettem, hogy vonzóbb legyen a vevők szemében. Azután felkerestem pár ingatlanügynökséget, és megbizonyosodtam róla, hogy megfelelő áron kínálom.

A Titok weboldalán találtam egy nagyon jó tippet: fel kellett idéznem, mi mindent szerettem a lakásomban, meg kellett köszönnöm, és el kellett képzelnem, ahogy az új lakók boldogan élik benne az életüket. Miután elolvastam a tippet, leültem a lakásban, és minden egyes helyiségnek megköszöntem a boldog emlékeket. Megfogalmaztam, miért akarom eladni a lakást, és élénken magam elé képzeltem, mennyire örülnek az új lakók, amiért itt lakhatnak.

A másik segítő technika az volt, hogy a kezemben kellett tartanom a lakás kulcsát, el kellett képzelnem, ahogy átadom a vevőknek, és azt kellett mondanom: „Köszönöm a vételt.” Éreznem kellett, hogy elválok a lakástól, mert sikerült eladnom.

Néhány hét gyakorlást követően több ajánlatot is kaptam, annak ellenére, hogy a lakáspiac nem dübörgött, sőt végül drágábban sikerült eladnom, mint vártam.

Amikor megkaptam az ajánlatot, arra gondoltam: Bárcsak a vevő a lakással együtt a bútorokat is megvenné, hogy ne nekem kelljen elvitetnem! Így is történt.

A barátom ma már a férjem, és megint áruljuk a lakásunkat, mert házat szeretnénk venni. Kisbabánk lesz. Mindezt azért sikerült magamhoz vonzanom, mert alkalmaztam a Titok elveit.

Rebecca, London, Anglia

 

 

Lelked mélyén ott rejlik az igazság, csak arra vár, hogy felfedezd. Ez az igazság így hangzik: megérdemled mindazt a jót, amit az élet kínál. Ezt te is tudod, ösztönösen. Gondolj csak arra, milyen szörnyen érzed magad, amikor a jó dolgok hiányát kell tapasztalnod! Születésedtől fogva megillet az a jog, hogy jó dolgokban részesülj. Te vagy az életed teremtője, és a vonzás törvénye mágnesként vonzza hozzád mindazt, amit csak szeretnél.

Azok közül, akik megosztották velem a történetüket, sokan hálát adnak nekem, amiért megváltoztattam az életüket, akárcsak Jenny, a következő történet főszereplője. Valójában nem én változtattam meg az életüket, hanem ők idézték elő a változásokat azzal, hogy változtattak saját magukon. Hálás vagyok, hogy megoszthattam velük a Titkot.

 

A MENTŐÖV

„Ha nem változnak meg körülöttem a dolgok, nem fogom kibírni” – így éreztem magam a harmincadik születésnapom előtti napon. Bár nagyon jó iskolákat végeztem, nem találtam állandó, teljes munkaidős állást. Szingli voltam, pedig nem akartam az lenni. A szüleimmel éltem, és az idő túlnyomó részében nyomorúságosan éreztem magam. Nem lett volna túl sok dologra szükségem ahhoz, hogy boldognak és teljesnek érezzem az életemet, de akkoriban úgy tűnt, hogy mindaz, amit szeretnék, fényévnyi távolságra van tőlem.

A Titok szó szerint megmentette az életemet. Amikor már tényleg padlón voltam, rászántam magam, hogy egyfajta „mentőövként” elolvassam a könyvet. Én ostoba! Ennek kellett volna lennie az első lépésnek, nem az utolsónak! A változás azonnal érezhető volt, a könyv ugyanis igazi inspirációt jelentett számomra. Azt gondoltam: Ha a Titok nem működik, legalább felvidít egy kicsit, és reményt ad.

De sokkal több volt, mint inspiráció… megváltoztatta az egész életemet. És hogy a történet még csodálatosabb legyen, pontosan úgy változtatta meg, ahogyan szerettem volna.

Két hónappal az után, hogy elkezdtem gyakorolni a Titok módszereit, interjúra hívtak egy fantasztikus céghez, és végül meg is kaptam álmaim állását. Az állásinterjú során találkoztam egy csodálatos férfival, akiben minden megvan, amit valaha is vártam a társamtól. Végre elköltözhettem a szüleimtől, és olyan életet élhetek, amilyet mindig is szerettem volna, amilyenre mindig is vágytam. Rengeteg időt pazaroltam az önsajnálatra, ahelyett hogy felfedeztem volna a bennem rejlő erőt, amely révén megkaphatom mindazt, amire vágyom.

Nagyon hálás vagyok, amiért részesülhettem a Titok varázslatos ajándékában, mert nem tudom, mi lett volna velem nélküle.

Jenny L., Detroit, Michigan, Egyesült Államok

Forrás: A Titok. Ami megváltoztatta az életem

 

 

Ajánlott könyvek: