Gabrielle Bernstein motivációs szónok, életvezetési tanácsadó és könyvszerző. 2008-ban megalapította a HerFuture.com-ot: nők számára kialakított közösségi kapcsolatépítő és mentoráló honlapot. Gabby számos bestseller szerzője, többek között a Történhetnek csodák, Az univerzum mindenben támogat, Szupervonzás, Édesítsd meg az életed, Ítélkezés nélkül, és végül hazánkban most májusban megjelenő könyve, a Mindennapi csodák (Miracles Now).
Nemrégiben beszélgettünk egyet Gabrielle-el a gyönyörű új könyvéről, a Mindennapi csodák-ról.
Dirk Terpstra: 21 évesen belefogtál a saját vállalkozásodba, majd 25 éves korodra mind mentálisan, mind fizikálisan padlóra kerültél. Hogyan történt mindez?
Gabrielle Bernstein: Amikor nem érezzük, hogy kapcsolódunk a világhoz és a saját magasabb célunkhoz, akkor magunkon kívül keressük a boldogságot és a célokat. Számos esetben – különösen azok körében, akik amúgy is hajlamosak a függőségre – ez mindenféle szerek használatához és olykor akár halálhoz is vezethet. Ami engem illet, eszeveszetten kerestem, próbáltam feltölteni magamat, és végül a drogoknál és az alkoholnál kötöttem ki. Ezek az életmódom meghatározó elemeivé váltak a munkám révén is, mert éjszakai szórakozóhelyek PR-ját vittem, de ugyanakkor le is akartam zsibbadni és a kapcsolódásra is vágytam.
Ha visszanézek erre az időszakra, el sem bírom képzelni, hogyan jutottam odáig, olyan mélyre, de tudom, hogy ez része volt Isten velem való terveinek, és végül is nagy áldás volt az egész. Kokain- és alkoholfüggő voltam, és senki sem noszogatott. Teljesen egyedül értem el arra a pontra, hogy 2005. október 2-án egy csodáért imádkoztam, és egy erőteljes spirituális beavatkozást éltem meg, amikor meghallottam a szellem hangját, amint azt mondja: „Legyél tiszta, és olyan életed lesz, ami a legvadabb álmaidat is felülmúlja.” Hallgattam a szóra, és az azóta eltelt kilenc év a felépülés és a spirituális ösvényen való járás jegyében telt el. Sokakhoz hasonlóan – biztos vagyok benne, hogy te is tapasztaltad –, amikor az ember elindul egy úton, akkor egy idő után elkezdi hallani a hívást, hogy tanítson és ossza meg a tudását másokkal. Velem is így történt, nagyon hangos megszólítás volt. Amint felépültem, elkezdtem mentorként, tanácsadóként és előadóként is tevékenykedni, és ez vezetett el a jelenlegi szakmámhoz is: kilenc éve spirituális tanító vagyok.
Dirk: Felismerted, hogy nem a jó úton jársz – hogyan hoztad meg a döntést, hogy mást választasz?
Gabrielle: Ha valahová el akarsz érni, akkor meg tudod ezt valósítani. A Mindennapi csodák első leckéje az, hogy „A boldogság egy általam meghozott döntés”, és ha ezt elhatározod, akkor minden szükséges erőforrás megadatik. Ilyenkor találsz workshopokra, képzésekre, mentorokra és vezetőkre. Az egész nagyon gyorsan történik, amint spirituálisan elkötelezed magadat az önvalód és a világ irányába.
Dirk: Nemrég fejeztem be a gyönyörű könyvedet, melynek a címe: Mindennapi Csodák – 108 életünket megváltoztató eszköz, hogy csökkentsük a stresszt, megéljük a pillanatot és elérjük valódi életcéljainkat. Azok számára, akik még sosem foglalkoztak jógával vagy meditációval, kicsit elsöprőek lehetnek a tanításaid, mivel ezek mind olyan dolgok, amelyek a legtöbbünk neveltetéséből egyszerűen hiányoznak. Mit üzennél ezeknek az olvasóidnak?
Gabrielle: Azt gondolom, hogy mindenkinek – aki rálel erre a fajta belső munkára, mindenkinek, akit valahogy egy olyan könyvvel hoz össze a sors, mint az enyém, vagy aki egy ilyen interjút olvas, mint ez is – van egy része, amelyik szomjazik erre a fajta tudásra, ami többet szeretne tudni. Arra bátorítok mindenkit, hogy hallgasson erre a hangra, bízzon ebben a belső iránytűben, és abban, hogy ha követi ezt a tájolót, akkor mindent meg fog kapni, amire csak szüksége van. Bizakodjon, hogy meg fogja találni azokat a tanítókat, akikkel leginkább együtt tud rezonálni. Ha belecsöppennek egy új beszélgetésbe, és annak révén megtalálják ezt az interjút, akkor ez pontosan az, ahol lenniük kell. Még akkor is, ha elsőre nem áll össze a kép, kezdjék azokkal a részekkel, amelyekkel együtt rezonálnak és ne törődjenek a többivel, amíg azok is utol nem érik őket.
Ezzel a munkával az a szándékom, hogy egyfajta közvetítő legyek, és a gyönyörű, spirituális alapelveket könnyen befogadható formában fogalmazzam újra – ebből fakad az új kötet egyszerűsége és letisztultsága. Nagyon örülök, hogy neked is tetszett a könyvem, de nem csak neked szól. A célközönség igazából egyáltalán nem te vagy. A célcsoport tagjai azok, akik nem járnak spirituális úton, akiknek tényleg szüksége van erre a kötetre ahhoz, hogy felébredjenek, ahhoz, hogy elfogadja mindazt, amiért most ideszületett és hogy megtanulja újrarendezni az energiáit és a hitrendszerét.
Akik már az ösvényen járnak, ők is tudják használni és élvezni, és kiváló ötletforrás lehet, de a szándékom az, hogy az írás azoknak segítsen a felébredésben, akik még nincsenek ezen az úton, vagy csak most kezdenek el rajta járni.
„Egy csoda az érzékelésünkben bekövetkező változás.”
Dirk: Hogyan definiálnád a csodát?
Gabrielle: A varázslat sokkal egyszerűbb, mint ahogyan általában gondolunk rá. A tanításaimban a csoda annyit jelent, hogy „az érzékelésünkben bekövetkező változás”. Csoda történik, amikor megbocsátunk, amikor csendben ülünk és a belső útmutatás hangjára hallgatunk. Csoda folyik, amikor elengedünk valamit és átadjuk magunkat a pillanatnak. Csoda játszódik le akkor is, amikor meghozzuk ezt a döntést és átcsoportosítjuk az energiánkat. A csoda nem feltétlenül azt jelenti, hogy amikor szeretnéd, hirtelen kapsz egy csomó pénzt, vagy hogy elmúlik a rák, amikor azt gondolod, el kellene hogy múljon, a varázslat azt jelenti, hogy megbékélsz a körülményekkel, bármilyenek is legyenek azok.
Dirk: Hogyan lehet összeegyezteti a pörgős életmódunkat és a külső elvárásoknak való megfelelést a békésebb, tudatosabb élettel? Legyünk őszinték: a legtöbbünk vágyik rá, de egyszerűen nem tudja, hogyan illessze be az életébe.
Gabrielle: A könyv pontosan erről szól, úgyhogy ezt jól megfogalmaztad. A kötet lényege, hogy az olvasóknak olyan eszközöket adjon, amelyekhez bármely pillanatban nyúlhatnak, mivel folyton milliónyi dolog morzsolja szét a figyelmünket, szakít el önmagunktól és kapcsol be minket valami negatív dologba. Nekünk az a dolgunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök segítségével újrarendezzük magunkat, visszatérjünk és újra összefonódjunk a békés és kiegyensúlyozott létállapottal.
Jelenleg a legtöbb ember sötétségben él, és csak pillanatokra látja meg a fényt. Ehhez a kiadványhoz azt a reményt fűzöm, hogy segíteni tud az embereknek abban, hogy a fényben éljenek és csak pillanatokra tapasztalják meg a sötétséget. Azt szeretném, ha az olvasók csak el kezdenék használni a könyvben található eszközöket és fokozatosan kialakítanák a saját eszköztárukat, amelyhez bármely pillanatban nyúlni tudnak, és ezáltal bármikor megtapasztalhatják a csodákat. Ahogy egyre több apró csodát élünk meg, azon vesszük észre magunkat, hogy káprázatos életet élünk. Ez a mű segít újraprogramozni és -tréningezni az energia-, a hiedelem- és az idegrendszeredet, hogy jobban áramoljanak a dolgok., Az eszközök mindennapi használatra vannak kitalálva. Több metódust is lehet minden nap használni és a technikák másokkal is könnyen megoszthatók.
Dirk: A könyvedben beszélsz a Szeretetben való létezésről és a Szeretet megosztásáról. Mit jelent számodra a Szeretet?
Gabrielle: Olyan mint Isten. A Szeretet energia. A Szeretet Isten. Mi is igazából Szeretet vagyunk. A lényünk igazi magja a békével, szeretettel, összekapcsolódással, egységgel és az igazsággal való összhang, de mindaz, amit tanultunk elszakított és távol tart bennünket a szeretethez való ilyen kapcsolódástól. Minden egyes pillanatban elválunk a szeretettől, így az a dolgunk, hogy minden percben megtegyük a tőlünk telhetőt, hogy újra összhangba kerüljünk az energiával, a szeretet és az igazság jelenlétével. Az a cél, hogy mindig visszatérjünk, hogy folyton visszakanyarodjunk.
Dirk: A 29. technikánál azt írod, hogy „Nem vagy egyenlő a szokásaiddal”. Hogyan döntöd el, hogy egy adott szokás jót tesz-e neked, vagy sem?
Gabrielle: Ez egy nagyon jó kérdés. Őszintének kell lenned magaddal, és egyébként meg mindenki másmilyen. Egy olyan személyiségnek – mint amilyen én is vagyok –, aki hajlamos a függőségek kialakítására, gyakran nagyon jót tesz az önmegtartóztatás, és elég jól látszik, hogy mikor válik valami függőséggé. El kell döntened magadban: „Támaszkodok erre a dologra? Van felette hatalmam?” Olyan, mint a Tizenkét Lépésben, amikor felteszik a kérdést: „tehetetlen vagyok-e ezzel a szokással szemben vagy irányíthatatlanná vált az életem ettől a szokástól?” Ha ebből a kettőből valamelyiket igaznak találod, akkor nagyon valószínű, hogy az adott szokás rossz irányba fejlődött, és függőséghez vezethet. Ha továbbra is van felette kontrollod, és simán kibírsz egy napot kávé nélkül, akkor minden rendben. Egyszerűen csak jelen van a kávé az életedben [nevet]. Azt hiszem, ez tényleg a személyes jólléteden múlik.
Dirk: Amikor Istenről beszélsz, mit értesz pontosan alatta? Vallásosan hiszel Istenben, vagy valami másra kell gondolni?
Gabrielle: Minden, amit tanítok, az vallásoktól független, tehát Isten sem egy vallásos kifejezés. Isten egy spirituális kifejezés. Számomra Isten az Univerzum mindenütt jelenlévő energiáját jelenti, a minket alkotó, bennünket körülvevő energiát, a támogató és vezető energiát. Azt az erőt, amelyhez mindannyiunknak hozzáférése van, ha úgy döntünk, hogy csatlakozunk hozzá, és tudatosan együttrezgünk vele. Az Isten szót bármikor felcserélhetném Szellemre, Útmutatásra, Energiára vagy Univerzumra is. Igazából nem bonyolódom bele mélyen a jelentésébe. Jobban szeretek csak úgy hivatkozni rá, mint egy jelenvalóságra, ami bennünket is alkot. Ha megszakad a kapcsolatunk Vele, akkor az életünk kisiklik, és amikor Isten energiájával kapcsolatban vagyunk, akkor értelme és célja van az életünknek, boldogak, egészségesek és szentek vagyunk.
Dirk: Személy szerint nagyon élveztem a Félelmek megszelídítéséről (#41) olvasni, mivel azt gondolom, hogy a társadalmunk számos interakciója a félelemre épül. Írsz a tragédiákról, és arról, hogyan próbálunk elrejtőzni előlük. Hogyan ismerhetjük fel a kisebb, mindennapi szorongásainkat, mert gyakran ezek az aggodalmak bénítják meg azt, akik valójában vagyunk.
Gabrielle: A könyvben sok gyakorlat szól arról, hogyan veheted észre a saját félelmeidet, és a tettenérés tudatos megtapasztalása egyben az első lépés ahhoz, hogy kilépj ezekből vagy meditáció során eloldd őket. Amikor nem csípjük el a nyugtalanságainkat, akkor beléjük ragadunk, és azt hisszük, hogy azonosak vagyunk velük. A könyvben sok gyakorlat azt célozza meg, hogyan lehetünk a félelmeink tanúi ítélkezés nélkül, hogy úgy tekinthessünk rájuk, mint rajtunk kívül álló dolgokra, nem mint a saját alkotórészünkre.
Dirk: Valahol a kiadványban írsz egy ilyet: „Lihegj mint egy kutya, és turbózd fel az immunrendszeredet!” Nagyon megtetszett, és időben fel kellett volna ismernem, hogy ez mivel jár, mert teljesen hülyét csináltam magamból. Tudnál kicsit mesélni erről a technikáról?
Gabrielle: Ez egy Kundalini-meditáció, amit Yogi Bhajan tanított. Az a lényege, ha úgy lihegsz, mint egy kutya, akkor az energiád elkezd újrarendeződni. Minden Kundalini-meditáció célja a hormonháztartás kiegyensúlyozása, hogy az egészet szabályozó tobozmirigy is egyensúlyba kerüljön. Ennek a meditációnak is ez az üzenete, hogy a tobozmirigyet kiegyensúlyozza. Viccesen néz ki, de nagyon hatásos. Ha például gyenge az immunrendszered, akkor ez a gyakorlat sokat tud segíteni, mielőtt repülőre szállsz, vagy valami másra készülsz, ami esetleg legyengíthet.
Dirk: Meg tudnál osztani velünk egy csodát, ami a magánéletedben történt meg veled?
Gabrielle: Mindennap varázslatokat élek meg. Ezek nagyon egyszerűek is lehetnek mint például amikor megbocsátok valakinek, amikor elengedem a sértettégemet, vagy lehetnek jelentősebbek is, mint például, hogy kilenc éve nem ittam, ami egy függőség eloldásának a csodája. 130 napja nem ettem cukrot – ez is egy csoda. Az elengedés és az eloldás csodája. Most jelenik meg a könyvem, és ez is egy csoda.
Forrás: www.soullove.com